Hó- és zivatarlesen

Pontosítok:
A kiinduló ok, hogy a hóként induló csapadékelem egy meleg légszeletben elolvad.
Aztán minél magasabban olvadva el és minél "vastagabb" és erõsebb hideg levegõben halad a megolvadt csapadékelem, annál nagyobb eséllyel fagy már meg a légkörben és fagyott esõként potyog, illetve minél alacsonyabban történt a megolvadás és minél "vékonyabb" a hideg légtömeg, annál jobban már nem tud légkörben megfagyni, túlhûlt, folyékony állapotban, talaj tereptárgyain megfagyva ónosként érkezik.

Az, hogy milyen a sorrend, az advekció és a légprofil milyensége dönti el, nem lehet általánosítani.

most már nyugodtan megyek aludni, he-he!

Ez nem fér az én elmémbe Pont fordítva gondoltam: Ónosesõ - fagyottesõ - hó
Hiszen eleinte enyheség lesz a magasban, áthûlnek a rétegek, de a csapi képzõdésének helye környékén még a hópihék elolvadnak, majd a hízó negatív rétegben megfagynak. Ezt követi a zörgõs hó, amikor a hó csak részben olvad meg, majd fagy vissza, végül a tiszta havazás.
De amit Te mondasz Snowhunter, az tavaly így volt, fagyottesõ - ónosesõ. Hó nem lett (január 5-6).
Szerk. a szerk-re: De ha esõvé olvad mindkét esetben, ahogyan írtad, akkor most mi dönti el, hogy visszafagy-e, vagy sem a mi hidegpárnácskánkban?

Annyi még, hogy a fagyott esõ és a hó közötti átmenet az ónos esõ.
Azaz a fagyott esõ a teljes képzõdési profil "melegsége" miatt esik, az ónosnál hideg van képzõdés szintjén (és hóként halad a csapadék), csak egy meleg-légszelet még elolvasztja a havat.

Gagyi kérdés lesz, de gyakorlatilag mi a különbség az ónos esõ, és a fagyott esõ közt?