Külföldi időjárási események

"A Szaharában sohasem volt esõerdõ, vagyis egyenlítõi éghajlat." Már megint nemes egyszerûséggel, játszi könnyedséggel húzunk rá 6-8 millió négyzetkilométerre egy sablont. Amúgy nem igaz az, hogy nem volt a mostaninak megfelelõ egyenlítõi éghajlat (trópusi esõerdõ, ha köppenkedünk) a mai Szahara területén. Elég csak a miocénig visszamenni.

A Szaharában sohasem volt esõerdõ, vagyis egyenlítõi éghajlat. Az ellenben tudomásom szerint elõfordult az elmúlt földtörténeti korokban, hogy a féléves esõk öve (a szavanna öv) dél felõl elfoglalta a sivatag egy részét.
A jégkorszak idején pedig a mediterrán klímának volt nagyobb területe északon.
Érdekesség, hogy a paleontológusok véleménye szerint az emberi faj bölcsõje az egyenlítõi Afrikában ringott, onnan rajzottunk szét Eurázsia, illetve Óceánia felé, majd késõbb Amerikába. De a vándorlás csak akkor volt lehetséges, mikor a Szaharában nedves éghajlat uralkodott. A sivár, életellenes sivatagi tájakat az õsember nem tudta átszelni. Két hullámban zajlott a migráció: az elsõ nedvesebb korszakban a homo erectus vándorolt ki. Az õ közvetlen leszármazottja, pl., a neandervölgyi ember.
Az elsõ elvándorlási hullám után Észak-Afrika százezer évekre újra elsivatagosodott, a hominidák az egyenlítõ térségében rekedtek. Majd következett a második nedves korszak, a homo sapiens vándorlásának kezdete. Ez pontosan ugyanazon a nyomvonalon járta végig kontinenseket, mint jóval korábban az erectus. Szintén a paleontológusok állítják, hogy a neandervölgyi õslakosság, és a bevándorló homo sapiens Európában találkozott. Érdekes egy találka lehetett. Volt olyan vélemény, hogy a sapiens kiirtotta a neandervölgyit. Most inkább az az álláspont, hogy összekeveredtek egymással. Egyik-másik embertársunk arcvonásait elnézve, hihetõnek tarthatjuk ezt az állítást.

Annak a mondtanak, hogy "Kutatások szerint a Szahara egykor virágzó esõerdõ paradicsom volt." nem sok köze van ahhoz, hogy
"A sivatagról annyit, hogy ott ritkán ugyan, de óriási zivatarok, felhõszakadások lehetnek."

Ezt így tudom én is, ill. szerintem sokan mások is.
Kutatások szerint a Szahara egykor virágzó esõerdõ paradicsom volt.

A sivatagról annyit, hogy ott ritkán ugyan, de óriási zivatarok, felhõszakadások lehetnek.
Dél felé nagyon megnyúlt teknõk hideget advektálhatnak ide a magasban, és szintén advekció révén a megfelelõ nedvesség is oda kerülhet. A termikus trigger pedig több mint adott.

Link

Az "amõba" egyik lába éppen Észak-Afrika keleti része fölé nyúlik. Itt éppen annyi (15 fok) a hõmérséklet 850 hepán, mint Nyugat-Európa fölött!

Jól elázik Arábia, és a környezõ országok sivatagjai, nagy területen van igen erõs konvekció, ránézésre éjszaka (ott épp megy le a Nap) simán MKR fejlõdik.