Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Gyönyörû, tankönyvbe illõ naplemente volt, ahol a zivatarcella üllõjét lehetett tanulmányozni.
Gambuctól hazafelé menet bringával volt idõm a cellát vizuálisan amatõként elemezni, értelmezni.
Engtedelmetekkel megosztom.
A zivetercella középpontja, és aktív keletkezési zónája a Bükk Ény-i, Nyi részén volt /van. (valahol a Bükk-fennsík körül)
Az üllõ, a magasabb légrétegek szélirányát is jól meghatározza. Ez egyértelmûen ÉÉNy-i.
A lenyugvó nap az üllõ alá "besütve" a üllõ legkeletibb,, ( az magssági áramlás miatt a cella középpontja felõl kb 30- 40 km-rel keletebbre alkotta a Póni által is fotózott mammákat.
A mammák - a cella elõoldalán- a heves helyi feláramlásokra utalnak. (Ezt valaki korábban annyira jól leírta, csak most józan paraszti ésszel nem tudom megetenni.) Mögötte, (a cella intenzívebb része felé) megjelennek a virgák, -melyben elõször az alacsonyabb légrétegek kiszáradása miatt- talajt nem érõ csapadék áramlás van.
A cella intenzívebb keletkezési területei felé "haladva" a virgák talajt érõ nagycseppes esõszemei, a tipikus záporos észlelés elõjelei, majd a hirtelen esõfüggöny, már a cella leáramlásának (intenzív részének)következménye.
Eddig záporról van szó. Ha dögés, és villámlás kíséri, akkor zivatar záporesõvel a pontos megnevezés.
Bocs, ha hosszú volt, és esetleg off is lenne benne.
Jelenleg a bükki cella még mindig aktív, igen lassú mozgást mutat. Kb. 5 percenkét mély morgással dörgéssel, de felhõvillám azért van benne bõven. 1-2 percenként 2-5 db, látványos.
Gambuctól hazafelé menet bringával volt idõm a cellát vizuálisan amatõként elemezni, értelmezni.
Engtedelmetekkel megosztom.
A zivetercella középpontja, és aktív keletkezési zónája a Bükk Ény-i, Nyi részén volt /van. (valahol a Bükk-fennsík körül)
Az üllõ, a magasabb légrétegek szélirányát is jól meghatározza. Ez egyértelmûen ÉÉNy-i.
A lenyugvó nap az üllõ alá "besütve" a üllõ legkeletibb,, ( az magssági áramlás miatt a cella középpontja felõl kb 30- 40 km-rel keletebbre alkotta a Póni által is fotózott mammákat.
A mammák - a cella elõoldalán- a heves helyi feláramlásokra utalnak. (Ezt valaki korábban annyira jól leírta, csak most józan paraszti ésszel nem tudom megetenni.) Mögötte, (a cella intenzívebb része felé) megjelennek a virgák, -melyben elõször az alacsonyabb légrétegek kiszáradása miatt- talajt nem érõ csapadék áramlás van.
A cella intenzívebb keletkezési területei felé "haladva" a virgák talajt érõ nagycseppes esõszemei, a tipikus záporos észlelés elõjelei, majd a hirtelen esõfüggöny, már a cella leáramlásának (intenzív részének)következménye.
Eddig záporról van szó. Ha dögés, és villámlás kíséri, akkor zivatar záporesõvel a pontos megnevezés.
Bocs, ha hosszú volt, és esetleg off is lenne benne.
Jelenleg a bükki cella még mindig aktív, igen lassú mozgást mutat. Kb. 5 percenkét mély morgással dörgéssel, de felhõvillám azért van benne bõven. 1-2 percenként 2-5 db, látványos.