Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Ja bocsánat, mellékelt videó: Link bár lehet ilyen sose lesz Magyarországon, de jól látni, hogy hol van mezociklon a cellán belül! Ez egy tipikus szupercella. És nem olyan tépett falfelhõje van, amit a 0-1 km szélnyírás és konvergencia csinál alacsony LCL mellett.
Közben kisütött a nap és hírtelen sok gomolyfelhõ lett!
Közben kisütött a nap és hírtelen sok gomolyfelhõ lett!

Elmagyarázom:
Ugye a szupercellákhoz tartozik mezociklon. A szupercellás zivatarnak a legfontosabb összetevõje a mezociklon KÖZÉPSZINTEN (3-6 km magasságokban is). Ez garantálja, hogy középszinten kisebb erõsséggel keveredik be a szárazabb vagy adott esetben hûvösebb levegõ, ami hátráltathatja a feláramlásokat, ezzel együtt a zivatarcella hosszú életét. A szélnyírásnak ez az egyik hasznossága, hogy nemcsak "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, de adott esetben a forgó mozgásnak köszönhetõen mégjobban leredukálja a bekeveredõ levegõ mennyiségét.
A tegnapi nap folyamán a WRF 20-25 m/s 0-6 km szélnyírást mutatott, ugyanarra az idõre a GFS 10-15 m/s szélnyírást adott. A GFS hodográf elõrejelzése nem mutatott jellegzetes szupercellás konvekcióra utaló jeleket (bár jórészt ezt emlékezetbõl mondom, meg nem is túl sok állomás alapján)...! Az alacsony 1-2 km szintet kivéve döntõen ÉK-K-i áramlás uralkodott, tehát a hodográf egyenes vonalban terjedt ki.... a talajközelben lévõ horizontális szélnyírás és 0-1 km-es igen erõs vertikális szélnyírás nagyban meghatározó volt a zivatarok kinézetére. Az LCL szint igen alacsony volt, ezért a Baranyán, Közép-Magyarországon az északkeleti vidékekig nyúló konvergencia mentén kialakultak zivatarok. Önmagában, ha a konvergencia mélyebb területre terjed ki, tehát az elsõ 1-2 km-n is megfigyelhetõ, akkor kialakíthat alacsonyszinten mezociklont.
Az alacsonyszinten jelen lévõ mezociklon még nem jelenti azt, hogy szupercellás zivatar alakult ki, mert középszinten nincs meg hozzá a mezociklon, ami elengedhetetlen feltétele a szupercellás zivatarnak. A fogalmazásom annyiban tényleg szerencsétlen volt, hogy "álfalfelhõt és álmezociklont" mondtam, de ezek tegnap olyna képzõdmények voltak, amik nem szupercellákhoz tartoztak! Sõt, furcsa kavargó mozgásokat a nagymértékû örvényességadvekció is ki tud váltani, akkor se szupercellákról beszélünk!
Egy a lényeg, nem hiszem, hogy tegnap lett volna szupercella... a mai nap kicsit több az esélye, de most se olyan egetverõ. A tegnapi radarképeket is megnézve, erõs multicellás konvekció volt...! Ez csak az én véleményem..., már megint kezd egy kicsit gyakori lenni a szupercellás zivatarészlelés a fórumban.
Szóval összefoglalva: a mondandóm lehet tényleg rosszul volt megfogalmazva, de nem is az "álmezociklont" tartottam lényegnek... inkább mondanám úgy, hogy tegnap sok "álszupercella" volt!
Ugye a szupercellákhoz tartozik mezociklon. A szupercellás zivatarnak a legfontosabb összetevõje a mezociklon KÖZÉPSZINTEN (3-6 km magasságokban is). Ez garantálja, hogy középszinten kisebb erõsséggel keveredik be a szárazabb vagy adott esetben hûvösebb levegõ, ami hátráltathatja a feláramlásokat, ezzel együtt a zivatarcella hosszú életét. A szélnyírásnak ez az egyik hasznossága, hogy nemcsak "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, de adott esetben a forgó mozgásnak köszönhetõen mégjobban leredukálja a bekeveredõ levegõ mennyiségét.
A tegnapi nap folyamán a WRF 20-25 m/s 0-6 km szélnyírást mutatott, ugyanarra az idõre a GFS 10-15 m/s szélnyírást adott. A GFS hodográf elõrejelzése nem mutatott jellegzetes szupercellás konvekcióra utaló jeleket (bár jórészt ezt emlékezetbõl mondom, meg nem is túl sok állomás alapján)...! Az alacsony 1-2 km szintet kivéve döntõen ÉK-K-i áramlás uralkodott, tehát a hodográf egyenes vonalban terjedt ki.... a talajközelben lévõ horizontális szélnyírás és 0-1 km-es igen erõs vertikális szélnyírás nagyban meghatározó volt a zivatarok kinézetére. Az LCL szint igen alacsony volt, ezért a Baranyán, Közép-Magyarországon az északkeleti vidékekig nyúló konvergencia mentén kialakultak zivatarok. Önmagában, ha a konvergencia mélyebb területre terjed ki, tehát az elsõ 1-2 km-n is megfigyelhetõ, akkor kialakíthat alacsonyszinten mezociklont.
Az alacsonyszinten jelen lévõ mezociklon még nem jelenti azt, hogy szupercellás zivatar alakult ki, mert középszinten nincs meg hozzá a mezociklon, ami elengedhetetlen feltétele a szupercellás zivatarnak. A fogalmazásom annyiban tényleg szerencsétlen volt, hogy "álfalfelhõt és álmezociklont" mondtam, de ezek tegnap olyna képzõdmények voltak, amik nem szupercellákhoz tartoztak! Sõt, furcsa kavargó mozgásokat a nagymértékû örvényességadvekció is ki tud váltani, akkor se szupercellákról beszélünk!
Egy a lényeg, nem hiszem, hogy tegnap lett volna szupercella... a mai nap kicsit több az esélye, de most se olyan egetverõ. A tegnapi radarképeket is megnézve, erõs multicellás konvekció volt...! Ez csak az én véleményem..., már megint kezd egy kicsit gyakori lenni a szupercellás zivatarészlelés a fórumban.
Szóval összefoglalva: a mondandóm lehet tényleg rosszul volt megfogalmazva, de nem is az "álmezociklont" tartottam lényegnek... inkább mondanám úgy, hogy tegnap sok "álszupercella" volt!

Ezen jót kacagtam. Ez olyan, mint korábban az OMSZ-os tornádószerû felhõtölcsér. Kifejtenéd, hogy mi a különbség az álmezociklon és a mezociklon között? Megint abba futunk bele, hogy katyvaszos a definíció és a terminológia. Nem ártana ezt rendbe tenni.
A képek alapján én SC-knek néztem õket, az h "ál vagy nem ál"
az a képek alapján nem derült ki, a feltételek pedig megengedték, ha nem is sok helyen de elõfordulhatott.

Én is pont ezen gondolkodtam, ha ezek szupercellák lettek volna, akkor életben maradtak volna hosszabb ideig!
De az is igaz, hogy ha kialakul egy szupercella, majd 45 perc (3 radarfrissités) után széthullik, akkor az nem is szupercella?
Egyébként falfelhõ sem csak szupercellákban lehet, sima zivatar is tud produkálni falfelhõt, de Zseegee Szigetszentmiklósról olyan örvényló forgó valamit videózott, ami mindenképpen rotációt vagy valami ilyesmit feltételez!
Ha kicsivel nagyobb labilitás lett volna, akkor brutaliti lett volna!
De az is igaz, hogy ha kialakul egy szupercella, majd 45 perc (3 radarfrissités) után széthullik, akkor az nem is szupercella?
Egyébként falfelhõ sem csak szupercellákban lehet, sima zivatar is tud produkálni falfelhõt, de Zseegee Szigetszentmiklósról olyan örvényló forgó valamit videózott, ami mindenképpen rotációt vagy valami ilyesmit feltételez!
Ha kicsivel nagyobb labilitás lett volna, akkor brutaliti lett volna!
Én nem gondolom, hogy sok SC lett volna! Még az is lehet, hogy nem volt! Túl erõs konvergenciák voltak..., az északi országrész felett pedig nagyon magas 0-1 km szélnyírás! Ezek a tényezõk olyan "álmezociklont" és "álfalfelhõt" tudnak gyártani, mint a ház!
Ezek a zivatarok erõs multicellák voltak, ráadásul rövid ideig éltek..., mégpedig azért volt rövid életük, mert tuti nem volt bennük középszinten mezociklon... meg eleve elegendõ labilitás sem.
Ezek a zivatarok erõs multicellák voltak, ráadásul rövid ideig éltek..., mégpedig azért volt rövid életük, mert tuti nem volt bennük középszinten mezociklon... meg eleve elegendõ labilitás sem.
Bezony ám! Paraméterek egybeesésénél durva dolgok alakulhatnak ki. Holnap az elõrébe is írok egy felhívást.
És ma még nem is volt napsütés...holnap meg lehet és akár 25-26 fok is...