Külföldi időjárási események
Óceán közelsége ide vagy oda, egészen extrém ezeket a beszámolókat olvasni onnét a messzi északi Norvégiából, konkrétan a hómentességre gondolok. Kis túlzással itt könnyebben elõfordul a hó mint arra. 
Fantasztikus képek! Tudtam, hogy rengeteg csapadék volt Skóciában (is) ezen a télen, de ezt nem gondoltam volna. Nálunk ilyen magasságban is alig-alig van hó... úgy látszik, ennyit számít, hogy 500 km-rel nyugatabbra vannak, és némileg több hátoldali hideg jutott hozzájuk. Ráadásul Skóciát elérve már a keleties áramlás is elég nedvességet gyûjthet a tenger felett.
Engem a Svalbard repülõtér hóvastagság grafikonja ütött szíven.
Ahogy látom egész télen nem volt 20 cm-nél vastagabb hótakaró.
Ennél még itt, a Soproni-hegységben is több volt a max. hóvastagság (22cm) pedig itt is gyalázatos volt a tél.
Ahogy látom egész télen nem volt 20 cm-nél vastagabb hótakaró.
Ennél még itt, a Soproni-hegységben is több volt a max. hóvastagság (22cm) pedig itt is gyalázatos volt a tél.
Bizony, nem szokványos tél volt, született is már róla elemzés: Link
Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)
A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)
Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.
Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link
Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)
A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)
Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.
Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link
Az Északi-tenger fölé pedig - az idei télen nagyon szokatlan módon - behúzódott az Ac középpontja, a légnyomás Stavangerben 1038 hPa-ig kúszott fel. Nem tudom, mikor volt itt utoljára ilyen magas érték, az elmúlt egy év során biztosan nem.
A szélcsendes, derült éjszaka során ma hajnalra -0,8°C-ig hûlt a levegõ, véget vetve egy 38 napos(!) fagymentes idõszaknak. Reggel a völgyekben gomolygó, többnyire csak pár méter vastag ködpaplan, vastagon deres fû és háztetõk látványa fogadott minket.
A szélcsendes, derült éjszaka során ma hajnalra -0,8°C-ig hûlt a levegõ, véget vetve egy 38 napos(!) fagymentes idõszaknak. Reggel a völgyekben gomolygó, többnyire csak pár méter vastag ködpaplan, vastagon deres fû és háztetõk látványa fogadott minket.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat