Külföldi időjárási események

A folyamat ezen az ábrán látható jól: Link A (szeptemberi) minimumok egyre nagyobb ütemben múlják alul a korábbi jégkiterjedési minimumokat.

Itt pedig az északi félgömb jégdeficitje látható: Link

1997-ben jól láthatóan véget ért egy korábbi rezsim, amelyet egy átmeneti idõszak követett, majd 2007-tel beállt egy alacsonyabb kiterjedésû oszcilláció.

"... a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken...."
A mûholdas megfigyelések kezdetének adatainak átlagához képest mennyivel csökkent? Az azelõtti idõbõl van e elfogadható, folyamatos adatbázis az északi félteke jégkiterjedésérõl? Lehet e képünk egyáltalán a jégtakaró természetes változásairól, hosszabb , nem pár évtizedes idõszakról?

Tavaly a teherán maximum nem volt elég ütõs, hátha idén majd. Bár egy konvektív meleg nyár még jobb lenne.

Ez nem így van most amit írtál. A jégtakarónak nemhogy a nyári de a téli idõjárásra sincs hatással hazánkra. Mivel a cirkuláció nyugati, vagy helyi többnyire, így az északi hatások nyáron nincsenek ha vannak akkor többnyire antciklonális hatást okoznak. Semmi esetre sem mászik fel az öv. 7-8% meg nem csökken max a klímakutatok agyában, hisz az is egy változó. Mint mondtam gondolt át még jó néhányszor a dolgot. Egyik évben kisebb másikban nagyobb a kiterjedés nincs szignifikáns 7-8 %-os csökkenés. Ráadásul a maximális pontját március közepén-végén éri el amikor többnyire állandó a jégkiterjedés, és onnan indul a dolog. Ha az áramlás nyugati lásd tavaly akkor a jég jobban megmarad ezáltal nem lehet hatással ránk. Ha meridionális lásd 2007-e évet akkor bizony jobban olvad de az sincs hatással ránk mivel a cirkuláció ez esetben alapvetõen észak afrikai passzát és az azori maximum, tehát megint nincs hatással ránk.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.

Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.

Az Északi-sark téli bemelegedése törvényszerûen hat vissza a nyári félévre is, hiszen a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken. Ez nyilvánvalóan északabbra tolja a mérsékelt öv keveredési zónáját. Amely viszont a szubtrópusi magasnyomású öv északi határának északabbra tolódását eredményezi. Ily módon nagyon is van hatása a téli idõjárásnak a nyárira, pont a Jeges-tenger jégpáncáljának idõbeni és térbeli kiterjedésén keresztül.

"aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt"

Ez mondjuk nem igaz, februárban pl. semmiféle zonalitás nem volt egész hónapban. Kb. január közepe óta nincs zonalitás.

A déli blocking nem zonalitás, hiába okoz enyhe idõt.

Ezt a kettõt gondold át még egyzser semmi köze nincs egymáshoz. A nyár milyenségének nincs köze a télhez és fordítva.
Az hideg depó az izlandi minimumot mozgatja de nem azért mert Amerikára rászakad. Akkor is így van ha pl Grönland belsejébe magasnyomás uralkodik és szépen csúszik rá a hideg légtömeg Izlandra. Az izlandi minimum állandó, szinte állandóan pörög. Nálunk a tél elsõsorban a szibériai maximum következménye no ez idén gyenge maradt pedig jól indult. Van elképzelés, hogy miért de ezt bizonyítani kell. Meglátjuk.
A nyár helyi hatások általában, nincs köze a sarki pontokhoz hisz nyáron se sarki index, se sarki áramlás nincs. Ezzel egyetemben totál nem biztos, hogy száraz lesz a nyárunk.
Ha ez így marad ahogy most van akkor nagyon is nedves záporos nyár lesz, de ez még változhat.
A délnyugati nedves léghullámok ezt teszik lehetõvé, és egyelõre ez a helyzet stabilan tudja tartani magát.

Sajnos ezeket már az utóbbi években is érdemes volt feltölteni...

Egyetértek. Valami fog itt felénk is történni a nyár folyamán. Vízgyûjtõ ciszternákat,ballonokat,kiásott föld alatti tartályokat érdemes lesz feltölteni.

Rémisztõ a GFS térkép február végére Észak-Amerika felett;
Link