Meteorológiai esélylatolgatások
Igen, nekem is írt.
Egyébként köszönöm hogy ilyen részletesen írtál, érdekes és tanulságos.
Nem elõrejelzésre használom ezt, hiszen a bûvös 10 nap kategórián bõven kívül esik, de ezek olyan dolgok, melyek szinte minden évben visszajönnek.
A tavasz szinte minden évben szeles, tapasztalsz nyáron hõhullámokat, õsszel pedig vénasszonyok nyarát.
Nézd vissza az utóbbi 8-10 évet, hogy mi minden jött be ezek közül és máris még tisztább a kép.
Egyébként köszönöm hogy ilyen részletesen írtál, érdekes és tanulságos.

Nem elõrejelzésre használom ezt, hiszen a bûvös 10 nap kategórián bõven kívül esik, de ezek olyan dolgok, melyek szinte minden évben visszajönnek.
A tavasz szinte minden évben szeles, tapasztalsz nyáron hõhullámokat, õsszel pedig vénasszonyok nyarát.
Nézd vissza az utóbbi 8-10 évet, hogy mi minden jött be ezek közül és máris még tisztább a kép.
Így sose fogsz fejlõdni és tanulni, ha valami megtetszik, akkor adaptálod. Kérdõjelezz meg mindent, bizonyítsd be magadnak, járj utána és csak ezek után hidd el! Különben minden hülyeséget el fogsz hinni minden jöttmentnek. Magam is utánakerestem, de elsõre nem elég alaposan, másodjára találtam egy kicsi cikket angolul a Wikipédián is: Link Ez elvileg pont ezt jelenti: bizonyos kalendáriumi dátumhoz köthetõ jellemzõ idõjárási fordulatok. Példaként az indián nyarat (vénasszonyok nyara) említi, plusz egyéb hiedelmeket (mormota-nap, nálunk pl. a Medárd) is ide sorol.
Persze aztán úgy folytatja ez a kicsi cikk is, hogy ezek nem igazán hihetõek, néhány kutatás azért már zajlott a témában. Brit-szk.: Link és Közép-Európa ( Großwetter-Singularitäten im jährlichen Witterungsverlauf Mitteleuropas (Statistisch-synoptische Untersuchungen 2) Link ), itt külön kiemelik a Hess-Brezowsky-féle kutatásokat (akik ugye a tipikus felállásokat kategorizálták és osztották le ezeket hónapokra és százalékokra - Péczely is csinált ilyet emlékeim szerint).
Ahogy olvasgattam, ezeknek fõleg klimatológiai és szezonális jelentõségük van, elõrejelzésre nem kéne õket használni, fõleg olyan szófordulatban, hogy "megjön a kemény tél, mert meg szokott". Most ráadásul olyan enyhülés jön, amit január 10 után 100%, hogy fog lehûlés követni, persze mértéke, tartóssága, csapadékossága rendkívül kérdéses.
Egyébként szeke szólt, hogy nézzek csak jobban utána ennek a klimatológiai szingularitásnak, mert adott esetben találhatok valamit
Persze aztán úgy folytatja ez a kicsi cikk is, hogy ezek nem igazán hihetõek, néhány kutatás azért már zajlott a témában. Brit-szk.: Link és Közép-Európa ( Großwetter-Singularitäten im jährlichen Witterungsverlauf Mitteleuropas (Statistisch-synoptische Untersuchungen 2) Link ), itt külön kiemelik a Hess-Brezowsky-féle kutatásokat (akik ugye a tipikus felállásokat kategorizálták és osztották le ezeket hónapokra és százalékokra - Péczely is csinált ilyet emlékeim szerint).
Ahogy olvasgattam, ezeknek fõleg klimatológiai és szezonális jelentõségük van, elõrejelzésre nem kéne õket használni, fõleg olyan szófordulatban, hogy "megjön a kemény tél, mert meg szokott". Most ráadásul olyan enyhülés jön, amit január 10 után 100%, hogy fog lehûlés követni, persze mértéke, tartóssága, csapadékossága rendkívül kérdéses.
Egyébként szeke szólt, hogy nézzek csak jobban utána ennek a klimatológiai szingularitásnak, mert adott esetben találhatok valamit

Értem. Illetve nem. Miért nem adtatok neki más nevet?
Mondjuk bazsarózsa. Vagy valami hasonlót.
Ám függetlenül ettõl -szigorúan szakmai szempontból-, nagyon várom az általad említett levezetésedet. Elõre is köszönöm!
Mondjuk bazsarózsa. Vagy valami hasonlót.
Ám függetlenül ettõl -szigorúan szakmai szempontból-, nagyon várom az általad említett levezetésedet. Elõre is köszönöm!
Nincsen semmi trükk, Thermometer adott ennek a helyzetnek egy ilyen jelzõt még idén tavasszal õ így is használja és megtetszett nekem, és használom is. Ennyi

Kérnélek rá, hogy ne priviben vezesd le, engem -és gondolom többeket is- nagyon érdekelne a levezetésed.
Biztosan nagyon tanulságos lesz.
(Mellékesen nem válaszoltad meg, hogy miért hívod "jó öreg január végi/február eleji szingularitás"-nak.)
Biztosan nagyon tanulságos lesz.
(Mellékesen nem válaszoltad meg, hogy miért hívod "jó öreg január végi/február eleji szingularitás"-nak.)
Igazad van, január elejéig tiszta a kép, utána akármi lehet, de inkább az enyhülés felé billenhetünk.
És a többi dologban is igazad van!
Én a saját példámból indulok ki : mióta 8 éve mérek, ezeket szinte mind beletudtam illeszteni egy adott év idõjárásába, ha érdekel, priviben levezetem az egészet.
És a többi dologban is igazad van!
Én a saját példámból indulok ki : mióta 8 éve mérek, ezeket szinte mind beletudtam illeszteni egy adott év idõjárásába, ha érdekel, priviben levezetem az egészet.
De miért szingularitás? Ez a szó teljesen mást jelent! Vagy ezt Te csináltad magadnak, mint szimpatikus ( - bonyolultnak tûnõ) szó erre a helyzetre? Kis segítség: Link
Attól függetlenül, hogy ezekben a dolgokban, amiket így kategirzáltál, nem hiszek, nyilván lesz még valamiféle tél-támadás, de belátható idõn belül nem elõrejelezhetõ. Ráadásul tudok mondani tonnányi olyan telet (már csak a saját emlékeim alapján), amikor január 20 és február 10 között semmiféle tél-támadás nem volt. Erre tehát kár számítani, pláne mérvadó elõrejelzésként használni (hiszen nincs messze a DM szintû elõrejelzésektõl). Ennél (hogy mi "szokott lenni") már most többet tudunk a január végérõl, indexek, napfolttevékenység, szezonális elõrejelzések alapján. Pl. CFS: döntõen enyhe idõ (T850), átlag feletti január (2 fokkal enyhébb T850 az átlagnál), február átlagos, tehát szerinte is lesz valamiféle lehûlés februárban, amit majd jól rá lehet fogni erre az "elméletre".
No mindegy, a hosszabb távú körvonalazással szerintem még várnunk kell, de január 4-5-tõl semmiképp nem pozitívak egyelõre a kilátásaink.
Attól függetlenül, hogy ezekben a dolgokban, amiket így kategirzáltál, nem hiszek, nyilván lesz még valamiféle tél-támadás, de belátható idõn belül nem elõrejelezhetõ. Ráadásul tudok mondani tonnányi olyan telet (már csak a saját emlékeim alapján), amikor január 20 és február 10 között semmiféle tél-támadás nem volt. Erre tehát kár számítani, pláne mérvadó elõrejelzésként használni (hiszen nincs messze a DM szintû elõrejelzésektõl). Ennél (hogy mi "szokott lenni") már most többet tudunk a január végérõl, indexek, napfolttevékenység, szezonális elõrejelzések alapján. Pl. CFS: döntõen enyhe idõ (T850), átlag feletti január (2 fokkal enyhébb T850 az átlagnál), február átlagos, tehát szerinte is lesz valamiféle lehûlés februárban, amit majd jól rá lehet fogni erre az "elméletre".
No mindegy, a hosszabb távú körvonalazással szerintem még várnunk kell, de január 4-5-tõl semmiképp nem pozitívak egyelõre a kilátásaink.
Egy év bizonyos szakaszában rendszeresen visszatérõ jelenségek, melyek többé -kevésbé visszajáró vendégek és inkább az elõbbi javára be is jönnek :
Pl. a január végén/február elején feltûnõ gyakorisággal bekövetkezõ makrováltás, kemény hideg, havas etap megjelenése, még a leggyengébb teleken is, lásd. 2006/2007 vagy 2013/2014.
A tavaszi avagy "böjti szelek" megjelenése március, áprilisban, nem hiába ez a két legszelesebb hónapunk statisztikailag.
A május, júniusi medárdi esõzések, sok zivatar, a hõcsökkenés, Atlanti légtömegek uralmának térnyerése, hõhullámok ekkor még háttérbe szorulnak, ritka vendégek.
A július /augusztusi "nyár csúcsa" a hõhullámok és szárazabb idõ gyakoribb megjelenése, a hõtehetetlenség.
Az õsz közepi októberi vénasszonyok nyara, csendesebb hetek sorozata.
A decemberi szélsõséges hõingadozások, a hónap végére gyakran megenyhülõ idõ, különösen az ünnepeket jellemezik nagy hõmérsékleti ingadozások.
Ezen felsorolt dolgok többé - kevésbé végig kísérnek egy évet, inkább az elõbbi javára.
Pl. a január végén/február elején feltûnõ gyakorisággal bekövetkezõ makrováltás, kemény hideg, havas etap megjelenése, még a leggyengébb teleken is, lásd. 2006/2007 vagy 2013/2014.
A tavaszi avagy "böjti szelek" megjelenése március, áprilisban, nem hiába ez a két legszelesebb hónapunk statisztikailag.
A május, júniusi medárdi esõzések, sok zivatar, a hõcsökkenés, Atlanti légtömegek uralmának térnyerése, hõhullámok ekkor még háttérbe szorulnak, ritka vendégek.
A július /augusztusi "nyár csúcsa" a hõhullámok és szárazabb idõ gyakoribb megjelenése, a hõtehetetlenség.
Az õsz közepi októberi vénasszonyok nyara, csendesebb hetek sorozata.
A decemberi szélsõséges hõingadozások, a hónap végére gyakran megenyhülõ idõ, különösen az ünnepeket jellemezik nagy hõmérsékleti ingadozások.
Ezen felsorolt dolgok többé - kevésbé végig kísérnek egy évet, inkább az elõbbi javára.
Jelenleg senki nem tekint tovább a mediterrán ciklonnál, ami érthetõ is, mert közeli és bõven tartogat izgalmakat - ráadásul hanyagul a jövõbe tekintve nem túl jók a kilátásaink... Már 150 óránál borul a számunkra jó kép: Link visszatér az izlandi ciklon (tartósan: Link ), megszûnik a skandi AC (tartósan: Link (és dél-skandináv térség!)). Ebbõl kifolyólag szinte 100%-osan garantálható, hogy a nagy hideg és a hó-esélyek hamar lemozognak rólunk. Ez nyilván a mi fáklyáinkon is látszik: Link kicsi szórás január 3-tól, inkább 0 környékén. Eleinte ugyan lehet hidegpárna az AC miatt, Link de a csökkenõ légnyomás ezt hamar felkavarhatja.
Nincs mit szépíteni, kb. január 5-éig tarthat ki a szép téli idõ, szerencsére addig tart sokaknak a szünete is, munkára jöhet az enyheség
Még távolabb nem tudom, lehet-e tekinteni, a NAO indexen is csak a gyorsan összeomló téli esélyek látszanak: Link és távolabb nem is jelez elõre, hogy halovány reményt adjon... A GFS-en a sztratoszférikus felmelegedés tovább folytatódik, a -84 fokos T Izland és Grönland felett -20 fokig melegszik! Ennek ellenére mégis visszaindul a zonalitás - a GFS szerint is. Ami még jelzésértékû lehet, az a Cassano által használt elõrejelzés, az amerikai hidegek jelenléte. Arrafelé épp nagy hidegelárasztások vannak: Link - Link - Link és ezek víz fölé érve el is készítik nekünk a ciklonokat. Link És nem úgy tûnik, mint ahol hamarosan megszûnnek a komolyabb hidegelárasztások.
Annyi reményünk lehet, hogy a most zajló makroátalakulás miatt a jövõkép hamisan stabil, és a lehulló hó, végbemenõ hidegelárasztás után tisztább lesz a kép, akár nekünk kedvezõ irányba. Ennek azért pici az esélye
Ha nem, akkor január közepéig simán kitarthat az enyheség...
Nincs mit szépíteni, kb. január 5-éig tarthat ki a szép téli idõ, szerencsére addig tart sokaknak a szünete is, munkára jöhet az enyheség

Még távolabb nem tudom, lehet-e tekinteni, a NAO indexen is csak a gyorsan összeomló téli esélyek látszanak: Link és távolabb nem is jelez elõre, hogy halovány reményt adjon... A GFS-en a sztratoszférikus felmelegedés tovább folytatódik, a -84 fokos T Izland és Grönland felett -20 fokig melegszik! Ennek ellenére mégis visszaindul a zonalitás - a GFS szerint is. Ami még jelzésértékû lehet, az a Cassano által használt elõrejelzés, az amerikai hidegek jelenléte. Arrafelé épp nagy hidegelárasztások vannak: Link - Link - Link és ezek víz fölé érve el is készítik nekünk a ciklonokat. Link És nem úgy tûnik, mint ahol hamarosan megszûnnek a komolyabb hidegelárasztások.
Annyi reményünk lehet, hogy a most zajló makroátalakulás miatt a jövõkép hamisan stabil, és a lehulló hó, végbemenõ hidegelárasztás után tisztább lesz a kép, akár nekünk kedvezõ irányba. Ennek azért pici az esélye
