Meteorológiai esélylatolgatások

A hõtehetetlenség eléggé nyilvánvaló, hiszen nálunk sem a december vége átlagosan a leghidegebb, hanem a január közepe-vége, mire elég hideg halmozódik fel másutt a hideg leszakadásához térségünkbe (vagy nem, ld. idei tél).
Nyáron ugyanígy lehet, bõven július végére tolódik a hõhullámok ideje.
Ez a tény a sarki jégsapkák esetében még szembetûnõbb: míg a csúcsértékek március vége felé állnak be az északi hemiszférán, a minimumok szeptember derekán következnek be: Link Ez majdnem 3 hónapos tolódás a napfordulókhoz képest.

Lehet hogy csak az én hibám,de belelkesülve a az utóbbi hetek csapadékos,hûvösebb idõjárása folytán,én nem számolok tartósan aszályos,és hõhullámokkal tûzdelt nyárral,persze tavaly is hitetlenkedve tapasztaltam,hogy már zsinórban a 3. száraz nyarat éljük,de hátha idén más lesz.
Feltûnt az utóbbi évek száraz augusztusainak mivolta,2010 óta csupa száraz,zivatar szegény augusztusokat kaptunk,hiányoztak a jól bejáratott szlovén instabilitási viharrendszerek,lehet idén kapunk rendesen augusztusban.
Amit majdnem biztosra veszek,az a nyár csúcsaként emlegetett július végi,augusztus eleji átmeneti/vagy tartósabb forró,száraz idõszak beállta, így nem véletlenül szervezzük már 2008 óta mindig július 25.-és augusztus 15. közötti idõpontban a harmonikatáborokat,melynek gyökeres tagja vagyok.

Az ún. szingularitások idén is nagyban megállják a helyüket:
Megtörtént a január végi/február eleji meridionális váltás,beütött 2 hét tél az enyhe idõszakok közé ékelõdve.
Megvolt a szokásos tavaszi szelek ideje is,kimondottan szeles az idei tavaszunk, viszonylag csendes tél után.
És beütött a szokásos Medárd körüli hõcsökkenés,mikor átmenetileg csapadékosabbra,hûvösre,és zivatarosabbra fordul a Kárpát-medence idõjárása.
A következõ ilyen a július végi,augusztus eleji "nyár csúcspont"lehet,ami a légkör hõtehetetlenségébõl adódik,ezért van az,hogy bár június 21. után rövidülnek a nappalok,mégis a nyár dereka,vége fele jönnek a legnagyobb meleg idõszakok.
Júniusban 40 fokot még nem láttam,júliusban,augusztusban annál inkább.

Persze nem garancia mindig ezek eljövetele,de nagyban megállják a helyüket

A linkelt hozzászólásaidból azt vettem ki, hogy 14-étõl várod a jó idõt. Ha 21, az megint más és én kérek elnézést.
Azt, hogy mi alapján körvonalaz az ember 2 héten túl, szerintem le lehet írni, abból mindenki tanul, és érdekes lehet. Persze mindennel lehet vitatkozni, de nem látsz tõlem Thermometer-nek ugró hozzászólásokat sem, mert jó érveket hoz, és nem vár csodákat a saját latolgatásaitól.
Kiegyenlítõsdi 3-7 hetes skálán szerintem még egész könnyen magyarázható okokból létezhet, ugyanis két egymást követõ makrokép talán gyakrabban van néhány szempontból (T, csapadék) ellentétes hatással ránk, például télen a zonális és meridionális váltás képes kiegyenlített hatást hozni összességében. Persze kivétel, ha a meridionális hatás D-i áramlás, mert akkor tovább torzítja a T átlagot.
Véleményem szerint azonban ezek az eszközök 4-5 hét után elfogynak az elõrejelzéshez.

Lehet, nem a legelegánsabb dolog, de idézek saját magamtól:

"én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások."

Kijelentésemet fenntartom. Az, hogy pár napra át eléggé izobárszegény terület jön majd létre Európa közepén, advekció szempontjából "csendes" idõjárással, egyenes következménye a ciklusvégi állapotnak, pontosabban annak, hogy egyelõre nem indul új polárfronti expanzió.
Éspedig azért nem, mert a most lezáruló ciklus meridionális fázisának hõtranszportja a minimumra szállította le az é-d-i hõkülönbséget:

Link

Látható, hogy Európa középsõ sávjában az északi sarkkörtõl a Balkán és Appenin-félsziget déli részéig mindössze 5(!) fok hõmérsékletkülönbség van 850 hepán.
Ezért egyelõre nem is tud északon kiterjedt ciklontevékenység megindulni:

Link

Valami van ugyan, de nem az igazi.
Más a helyzet 150 óránál:

Link

Ott a 985 hepás, aktív ciklon a Skandináv-félszigettõl északra. Ami nem is csoda, tekintve a közel 25 fokra növekvõ hõdifferenciát Közép-Európa és az Északi-fok között:

Link

Nem tévedtem egy napot sem, azt írtam 7-én, hogy két hét múlva elõ a rövidnaci póló.
Jövõ hét szerdán lesz 7-éhez képest 2 hét, és 24-28 fok lesz, másnap meg 30.
Sõt, amikor írtam, gondolkodtam hogy azt is beírom, hogy azon a héten meglesz az elsõ hõségnap is, de nem mertem, mert ha "csak" 29,8 fok lesz csak, akkor már belekötsz!
És nem kizárt hogy kánikulai idõszaknak nézünk elébe Link , úgyhogy nem buktam semmit.
Thermométerrel csevegtünk errõl a met. társalgóban, Õ is azt írta, nehezen tudja elképzelni hogy:

"Szóval, májust, és talán még júniust is, elég mozgalmasnak, és huzamosabb déli áramlást jórészt nélkülözõnek képzelem. Tehát, átlag körüli, esetleg az alatti hõmérsékleteket, és legalább átlagos csapadékmennyiségeket várok."
"én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások. S azt sem, hogy tartós elõoldali szituáció alakuljon ki."

Persze belekötni lehet, ezért sem mondom el, hogy mi alapján lehet akár 2-3 hétre elõre is tudni milyen idõ, milyen jellegû idõ lesz, mert teljesen más alapokon gondolkodsz Te is és a legtöbben.
Pedig lehet tudni elõre, és nem is kell hinni benne, mert mûködik.

14-én beront egy mediciklon, és késõ õszies idõ, esõ és szél várható. Ez rövidnaci póló? Oroszoknál esetleg.
Link 20-ig kitart az átlag alatti hõmérséklet.
Következmény: ennél oltári nagyobbat nem is bukhattál volna ezzel az elõrejelzéssel.
Pár napot, 1 hetet tévedni nem ér, akkora tévedéssel szinte minden idõjárást el lehet találni!

Közben vigyázó szemeinket lassan a május 19-i hétre is vethetjük: ha az elõttünk álló ciklont túléltük, azután bizony a modelleken eléggé nagy egyetértésben igazi nyárias fordulat körvonalazódik. Egyrészt a Kelet-európai síkságon kialakuló tartós délkeleti áramlás a Közel-Keletrõl igen meleg levegõt szállít majd nyugat felé, másrészt elég nagy bizonyossággal erõs nyugat-európai ciklontevékenység is valószínûsíthetõ, nálunk az ilyenkor megszokott elõoldallal. Úgyhogy ezek következtében jelen állás szerint május utolsó dekádjára nagyon gyorsan megjelenhetnek idén elõször akár a 15+ fokos T850 fokos értékek is, azaz a 30+ fokos nappali maximumok. Furcsa így leírni, hiszen eddig az ország egy részén még nyári nap sem volt a szezonban, de igencsak ebbe az irányba mutatnak a dolgok most.