Meteorológiai esélylatolgatások

"Diplomás szakemberen egy tragikus következményekkel járó bukta akár számon is kérhetõ (ld. a 2006 aug. 20-i budapesti vihar)"

Ezt azért tegyük helyre: 2006. aug. 20-án semmiféle bukta nem volt az OMSZ elõrejelzésében, pontosan úgy történt minden, ahogy azt a veszélyjelzõ meteorológus várta.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#43155)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#43154)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#43153)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#43152)

Ez teljesen más, olvasd vissza, ennek én is szenteltem egy külön bekezdést. Az ilyen témák kellemes, hasznos vitákat indíthatnak, sokat lehet belõlük tanulni. Ez visz valahová. Azt hiszem, ismerünk pár tudóst és témakört, ami a napfolttevékenységgel foglalkozik, ezért emeltem én is ki.
De ne mismásoljunk és tereljünk a mindenit! Mit kezdjek ezekkel a "latolgatásokkal"?
- Amit várok:május június átlag körüli hõmérsékletû lesz,oly módon,hogy a június picit több pozitív anomáliát hozhat,mint a május.
- "A csapadékos hajlam pedig egész májusban,júniusban megmaradhat,igazi medárdi helyzetet okozva."
- "Júniusban már meglehet az elsõ hõhullám."
- "átlagnál melegebb nyarat várok,óly módon,hogy június gyengébb kb. 1 fok"körüli,július,augusztus pedig mérséklet,kb 1,5-2 fok körüli pozitív anomáliát hozhat"
- "Korrekció szempontjából az õsz igazán ígéretesnek tûnik,207-bõl kiindulva akár az egész utolsó harmad év negatív anomáliát hozhat,korrigálva az elsõ negyed évi durva pozitív,és a várhatóan augusztusig tartó folyamatos pozitív anomáliát."
- "nyarat csapadékosabbnak várom"
- "nem elõrejelzés,hanem statisztikán és megérzéseken alapuló várakozás"
Ugye nem gondolod, hogy ezek az alapos napfolttevékenység vizsgálata után jöttek ki nála? Azt sem gondolod, hogy emögé egy elmélettel bíbelõdött? Fogta és kitalálta ezeket, mert (mint minden ember, aki gondolkodik) meg akarta érteni, hogy mi hogy mûködik és milyen mintázatba illeszkedik a véletlen. Semmi gond, ez a nulladik lépés!

Az elsõ lépés viszont ezután a felismerés lenne: á, nem értem!

Véleményem szerint itt fogalomzavar van, és jó ideje árnyékbox folyik a témában.
Világosan szét kéne választani a latolgatást, a tippelést a meteorológiai prognózistól. Ha utóbbiról van szó, mi sem tehetünk mást, mint a profi szakemberek: jórészt numerikus modellek alapján készítjük el elõrejelzéseinket, s annak figyelembe vételével, hogy 5-7 napon túl már bizonytalan az eredmény, óvatosan kell bánni minden, erre vonatkozó kijelentéssel.
Teljesen más a helyzet, ha "magánemberként" találgatásba bocsátkozik valaki. Itt már elõkerülhet a napfolttevékenység feltételezett hatása, például.
Hogy "ebben van valami", annak illusztrálására ide másolom a "házi feladatként" elvégzett statisztikai vizsgálódásom eredményét. Több, mint fél évszázad különösen hideg, és rendkívül enyhe teleinek napfoltciklus-beli "elhelyezkedését" néztem meg. Íme:

1956-ban évszázados jelentõségû zord február: minimum közeli
1962/63, 1963/64 évszázados jelentõségû zord ikertelek: minimum közeli
1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követõ hideg tél: minimumközeli
1995/96, zord tél: minimumközeli
1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
Napfoltmaximumban elõfordult hideg telek száma: 4

Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
1974/75, enyhe tél: minimum közeli
1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
1987/88, enyhe tél: középtájon
1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentõségû télközepi meleget hozó tél: maximumban
1997/98, enyhe tél: középtájon
2000/2001, enyhe tél: maximumban
2006/2007, roppant enyhe: minimumba

Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
Enyhe telek napfoltminimumban: 2

Itt azért mutatkozik némi összefüggés, ráadásul ez összhangban van bizonyos elmélettel és a meteorológusok régi konszenzusával a kérdésben. De azt is észre kell vennünk, hogy itt markáns kivételek is vannak. Három zord, nagy tél is maximumban fordult elõ (1969/70, 2001/2002, 2002/2003) Hasonlóképp az enyhe teleknél: 1974/75, 2006/2007 napfoltminimum közeli volt. A viszonylag gyakori kivételek nem teszik lehetõvé, hogy a napfoltcikluson távelõrejelzõ módszer alapuljon. Azonban ez nem jelenti, hogy azt, mint faktort ne vehetnénk figyelembe téli latolgatásainknál.

Másik "házi feladatomban" megvizsgáltam az õsz elsõ felében történt hidegelárasztások gyakoriságának esetleges összefüggését a küszöbön álló tél milyenségével. Itt is a rendkívül hideg, illetve szokatlanul enyhe teleket válogattam ki. A hidegelárasztások gyakoriságát pedig az alacsony T850-et hozó napok számával mértem.
Ennek eredményét is ide másolom:

1928: 17 3 -20
1962: 17 0 -25
1978: 26 2 -25
1984: 15 1 -25
1986: 23 2 -30
1995: 20 4 -25
2002: 26 6 -20

Enyhe telû évek:

1956: 14 3 -30
1974: 15 4 -25
1982: 6 0 -20
1987: 10 7 -35
1997: 20 3 -25
2000: 17 0 -30
2006: 10 0 -20

Az elsõ szám az 5 fokos T850-et hozó napok száma, a második a 0 fokos T850-et produkáló napoké. A harmadik a sarki régióban elõfordult legalacsonyabb T850 az adott idõszakban.

Konklúzió: "Megfogható különbség jelentkezik viszont a magasban mérhetõ hõmérsékletek tekintetében, mégpedig érdekes formában. Amíg a hideg telû csoportban az 5 fokos T850-et hozó napok teljes száma 144, addig az enyhe telû csoportban ez a szám csak 92. Azoknak a napoknak a száma, mikor érintette térségünket a 0 fokos izoterma az aug. 20 és az okt. 10 közötti idõszakban, a hideg telû csoportban 18, az enyhe telûben 17. Tehát, a két csoport közötti eltérés a hidegelárasztások gyakoriságában, nem pedig az erejében van."

Látható, hogy itt is feldereng valamiféle összefüggés, mely nem független a DAI elméletétõl, és azt támogatja.
Viszont azt is hozzátettem: " A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók."

Itt az utolsó mondat a lényeges: prognosztikai célra az ilyen statisztikai eredmény csak nagy fenntartásokkal használható. Most már inkább azt mondanám, egyáltalán nem használható.
Ennek ellenére ezt az eredményt sem tekinthetjük értéktelennek, és elraktározhatjuk azt meteorológiai ismereteink között.
Nekünk, amatõröknek azért könnyebb a dolgunk a profi meteorológusoknál, mert nem viselünk jogi felelõsséget kijelentéseinkért. Diplomás szakemberen egy tragikus következményekkel járó bukta akár számon is kérhetõ (ld. a 2006 aug. 20-i budapesti vihar), rajtunk semmi sem kérhetõ számon. Használjuk ki ezt a lehetõséget, és latolgassunk bátran, ha azt megalapozottnak gondoljuk. Viszont mindig elõre kell bocsátanunk, hogy nem ELÕREJELZÉST írunk.

Egy kis visszatekintés.
Tavaly június vége óta tart a tartósan meleg,nem egyszer vastagon(1,5-2 fok feletti) pozitív anomáliás idõszak,amit csak a szeptemberi hidegebb etap tudott megtörni,ez elég volt arra,hogy a szeptember 1,5 fokos negatív anomáliát hozzon.
A hûvös idõszak szeptember 9.-tõl -október 15.-ig tartott,aztán október 16.tõl bejött a meleg nyelv fölénk.
Azóta gyakorlatilag állandó jellegû a havi pozitív anomália,csak epizódszerûen néhány napokra,vagy esetleg 1-2 hétre tért vissza az átlagnál hûvösebb,hidegebb idõjárás,volt egy hidegpárna december közepe tájékán,és egy beszivárgó lábas hideg január 22.-tõl-február 7.-ig,aztán február 7.-tõl jött az éles váltás.

Összességében január,február,március is durva,végig 3,5-4 fok körüli pozitív anomáliát hozott,az április pedig várhatóan 2 fokkal lesz melegebb az átlagtól,tehát amit vártam,nem lesz az április 3 fokon felül,hanem inkább 3 fokon belül marad.

2012 vagy 2013-hoz hasonlóan idén elmarad az április végi,május eleji nagy bemelegedés,2012 május 1.-én 32,3 fokot,majd 2.-án 33,1 fokot mértem(hihetetlen),tavaly picit szerényebb volt,de így is 29 fok körül volt május 1.-2.-án.
Ami látszik:MÁJUS 2.-ig marad a jellegtelen alacsony nyomású idõjárási helyzet,gyakori záporokkal,zivatarokkal,és viszonylag meleg,20 fok körüli,vagy kissé afeletti hõmérséklettel.
Május 3.-án,szombaton körvonalazódik változás,ami megszüntethetné ezt a fajta idõjárási helyzetet,és erõs északnyugat széllel,hidegfront érkezhet,egy hullámzó frontálzóna hátoldalán.
Ezután néhány hûvösebb nap jöhet,aztán visszatérhet a meleg,medárdi idõjárási helyzet.

Amit várok:május június átlag körüli hõmérsékletû lesz,oly módon,hogy a június picit több pozitív anomáliát hozhat,mint a május.
A csapadékos hajlam pedig egész májusban,júniusban megmaradhat,igazi medárdi helyzetet okozva.
Júniusban már meglehet az elsõ hõhullám.
Összességében átlagnál melegebb nyarat várok,óly módon,hogy június gyengébb kb. 1 fok körüli,július,augusztus pedig mérséklet,kb 1,5-2 fok körüli pozitív anomáliát hozhat.
Korrekció szempontjából az õsz igazán ígéretesnek tûnik,207-bõl kiindulva akár az egész utolsó harmad év negatív anomáliát hozhat,korrigálva az elsõ negyed évi durva pozitív,és a várhatóan augusztusig tartó folyamatos pozitív anomáliát.
A nyarat csapadékosabbnak várom,mint az átlag,persze a szokásos július,augusztusi száraz,forróbb idõszak idén is beköszönthet,a nyár csúcs idõszaka mindig a július vége,augusztus eleje.

Emlékezünk csak:2006 szeptembetõl-2007 szeptemberig,1 éven át végig pozitív anomália volt,ami 2007 szeptemberben szakadt meg,majd végig átlag alatt maradt,így 1,7 fokkal felülmúva az átlagot 1901 óta a legmelegebb évnek adódott.
Valami hasonló dolgot várok idén is.

2013-ban 10 pozitív,és 2 negatív anomáliás év volt,2013 október óta folyamatosan pozitív,most április a 7. a sorban.
Valóban én is úgy látom,hogy a meleg hónapok sorozata nem szakad meg,de az õsz sokat korrigálhat.
Az elõzõ szinte alig értékelhetõ télbõl kiindulva pedig nem lehet következtetni a következõ télre,simán benne van a pakliban,hogy a következõ tél is enyhe,hószegény lesz,de nem olyan mértékben,mint legutóbb,szinte biztos hogy több hó eshet,illetve hidegebb lehet.
Kemény télre sztem elég kicsi az esély,szeretnek akár párban is jönni az enyhe telek(pl.2006/2007 ,aztán a 2007/2008-as is.

Ez részemrõl nem elõrejelzés,hanem statisztikán és megérzéseken alapuló várakozás,elég egy picike apró változás ami bepiszkít és máris borul minden.
Egy esetleges komoly vulkánkitörésrõl meg nem is beszélve.
Ha egy Tambora-hoz hasonló kitörés alakulna ki,akkor évekig eltakarná a napot.
Az indonéziai Sumbawa szigetén 1815-ben a Tambora vulkán a történelem legnagyobb kitörését produkálta,ami erõsebb volt,mint az 1883-as közismert Krakatau kitörése.
A Tambora kitörése nyomán abnormálisan hideg tél következett 1815/1816-ban,illetve 1816-ban is igen hideg volt,a nyár nélküli évként emlegették 1816-ot,éhínség ütötte fel a fejét.

Az egyik legmegdöbbentõbb kitörést pedig a 74000 évvel ezelõtti Szumátrai Toba-hegyen volt,mely egy elképesztõ 1300 négyzetkilométeres kalderát hozott létre.
A vulkán kitörés során hihetetlen,3000 köbkilométernyi hamu lövellõdött a magasba,összehasonlítás képen a Tambora 50 -a St.Helens 3 köbkilométer hamut lövellt ki.

És akkor még ott az idõzített bomba a Kanári-szigeteken is,ami mega cunami-t sejtethet

Günther D. Roth,és Sir Chris Bonington idõjárási könyveibõl sokat tanulhattam,utóbbi elég drága,10000 Ft,de megérte,mert tele van érdekességekkel.
Akinek nincsenek meg,csak ajánlani tudom.
ÉS akkor még meg van Vissy Károly meteorológiai iskolája,ami szintén hasznos,mai napig gyakran forgatom

Tehát bármi bezavarhat.