Meteorológiai esélylatolgatások

De az nem okklúzió és nem is ciklonközéppont.

De ahol a front hullámot vet, ott a környezetéhez képest erõsebben kezd csökkenni a légnyomás (a hullámvetésnél "képzõdõ" örvényesség következtében), és máris lesznek zárt izobárok ciklonális görbülettel.
Ez itt is majdnem látszik: Link , bár ott az ábrázolt izobár alapján csak a teknõ azonosítható be.

Talán az egyik legszebb példa erre a (közel)múltból: Link

Szeke: a peremanticiklon kifejezést valóban nem használják, ugyanakkor amire rá akartam világítani vele, az sajnos nem ment át. Egyébként az ominózus anticiklon déli oldalán volt keleties áramlás: Link Link Link Link Link

"Továbbá, meleg és hidegfront vagy okklúzió, vagy ciklonközépnél érhet csak össze."

Ez egyáltalán nem igaz. Ha egy front hullámot vet, akkor a hullám bizonyos szakasza máris melegfrontként viselkedhet. Nyáron ez nálunk nagyon gyakori.

A lengyel-ukrán határon nincs semmilyen nyomástörés. Sõt,egy darabon párhuzamosan fut a frontvonal az izobárral, ami nyilvánvaló képtelenség. Lengyelország fölött mitõl homorít be a képzelt melegfront? Továbbá, meleg és hidegfront vagy okklúzió, vagy ciklonközépnél érhet csak össze. A lengyel-ukrán határon egyik sem forog fenn, ergo hülyeség. Peremanticiklonról még sohasem hallottam, de az Éghajlattan könyv sem ír ilyesmirõl.

A környezetében lévõ szélirányváltás, a nyomástörés és a véletlenül éppen egy mérsékelt övi ciklonnak kinézõ felhõzet meg gondolom csak mérési hiba és optikai csalódás. Link Vagy egy frissebb kép: Link

Amúgy meg az anticiklon definíciója nem mondja meg azt, hogy hány zárt izobárnak kell lennie (csak azt, hogy 1015 hPa feletti benne a légnyomás), ha csak egy (1 hPa-os) is van, már annak számít, akárcsak a ciklonok esetében. A Skandinávia felett lévõ képzõdmény így igen is egy anticiklon, úgy is mondhatnánk, hogy a közép-európai anticiklon egy peremanticiklonja (a peremciklonok analógiájára).

Az nem front. Attól hogy mindenhová frontokat rajzolgatnak, attól még nem front. És attól sem lesz anticiklon a bárikus mezõ egy pontja, hogy kereszteket meg nagy H-betûket rajzolgatnak bele. A front analízis térképek lényegében absztrakciók és mint ilyenek mindig hordoznak némi szubjektivitást is magukban. A német gyakorlatban például kényszeresen rajzolgatnak mindehová frontokat meg légköri képzõdményeket jelölõ H és T betûket, holott a fele is elég lenne.

"Az AC-nek zárt izobárvonalai vannak." Vagy keressek 1hPa-os beosztásút?
Nem figyelted azt a frontot az ibériai és a "mi" ac-nk közt? Link Link Link Link
Hogy skandináv-e, arról nem szóltam, és a többiek már kitárgyalták, hogy nem az.

szoftos. Az anticiklon magyarul magasnyomású légköri képzõdmény. Itt látni egy darab magába záródó izobárt, de ez alighanem kevés ahhoz, hogy önálló AC-nek lehessen tekinteni. Nem tudom, hogy definíció szerint milyen nyomáskülönbségtõl számít AC-nek egy légköri képzõdmény, de erre én biztosan nem mondanám rá, hogy skandináv AC. Az AC legalább 10-15 hPa-s magába záródó izobárvonalaknál nevezhetõ önálló AC-nak. Sokkal inkább a szubtrópusi magasnyomású övezet kidudorodása ez, sem mint önálló Skandináv AC. És éppen ez a bibi...

Na és így? Link (4hPa-os izobár-szintközzel)

Igen, én csak kiegészítésül írtam még 1-2 dolgot, amit érdemes figyelembe venni egy terület anticiklonális vagy ciklonális volátnak megállapításakor.

Természetesen igazad van, én igyekeztem csupán az izobárok zárt vagy nyitott mivoltára reagálni.

Ezek, hogy anticiklon, magasnyomás, magas nyomású terület vagy ciklon, alacsonynyomás, alacsony nyomású terület nem feltétlenül jelentik ugyanazt.

A lényeges elem az izobárok görbülete:
ciklonális vagy anticiklonális
és az ehhez kapcsolódó áramlási viszony:
összeáramlás vagy szétáramlás

Pl egy ciklonban lévõ anticiklonális görbületû részben megszûnik a csapadék a helyi szétáramlás miatt, ellenben egy anticiklonban lévõ ciklonális görbületû területen pedig nyáron komoly zivatarok, télen jelentõs konvergens havazás tud kialakulni.

Szóval itt sem olyan egyszerû a helyzet...

Egy AC-nek nincsenek feltétlenül zárt izobárjai. Ha az izobárok nyitottak, akkor az AC egy magasnyomású ék (kiindulópontja pedig egy szubtrópusi AC), ha zártak, akkor simán magasnyomású terület. Viszont igaz, NEM skandináv AC, ahogy Met is írta, csupán oda mutogató.

Szerintem ez Link nem tekinthetõ AC-nek, legfeljebb az Európa fölötti AC orrának. Az AC-nek zárt izobárvonalai vannak.

Igaz, a második lehetõséget elhanyagoltam Bár az év vége felé a két megoldás keveréke látszik kialakulni - így vagy úgy, de várhatóan enyheséggel, ahogy írtad. A hátoldali lehülést most nem tartom esélyesnek, legalábbis nem havas helyzethez elegendõnek, de persze várjuk meg a ciklont

Nem is az anticiklon erõssége az, ami ennyire tartóssá teszi a helyzetet, hanem az, hogy a frontok teljesen kiszorulnak a kontinens belsejébõl.
Ennek én alapvetõen három okát látom:
- a grönlandi magasnyomás (a tõle nyugatra lévõ hideg és ciklontevékenység miatt "gyengélkedik": Link (változó link)

- skandináviától északra lévõ sarki magasnyomás nincs sehol, és nem is látszik 1 héten belül : Link

- az azori-anticiklon is gyenge valamint középpontja messze kint van az óceán fölött, ennek valószínû oka, hogy az amerikai kontinensen folyamatosan mély teknõ található, így még azok az kis "orros" helyzetek sem alakulnak ki, amik fel tudnák szakítania hidegpárnát

Én is hasonlóan látom az átrendezõdés lehetõségét

- erõs viharciklon (úgy, ahogy leírtad)
de van, ami még ennél is könnyebben kialakuló:
- ha az azori ac kicsit beljebb mozdul és megerõsödik, akkor egy erõsebb ciklon hidegfrontja az ac nyergen keresztül betör a mediterráneum nyugati részébe és az ott lévõ nedves, meleg levegõ segítségével egy mediterrán ciklont hoz létre.
Mi - ennek elõoldalára kerülve - erõs enyhülést tapasztalunk majd.
Az azt követõ események pedig vagy a tartós elõoldali enyheség jegyében zajlanak, vagy - ha a ciklon nem cövekel le nyugaton, akkor csapadék és késõbb hátoldali helyzetbõl lehûlés lehet.. de ez még igen messze van még gondolatban is

Igaz, köszi a korrekciót.

Akárhogy is nézem, ez nem skandináv AC, még ha idõnként fel is terjeszkedik dél felõl Skandináviáig is. Visszanézhetõ archív analízisek 6 óránként: Link

Az AC eleinte (novemberben) az óceán fölött volt, majd egyre inkább a Brit-szigetek felett, s onnan jött be a kontinensre. Legutóbb dec. 6-9 között szakította át egy a Kárpát-medencétõl keletre, dél felé kimélyülõ teknõ, de azóta ismét visszahúzódott fölénk az AC.

Skandináv AC alatt olyasmit értünk, amelyik súlypontja Skandinávia felett van, s Közép-Európa ennek déli peremén helyezkedik el, esetleges ciklonaktivitással a mediterrán térség felõl. Csak hogy hogy ne beszéljetek el egymás mellett...

Már másfél-két hete a skandináv AC irányítja az idõjárást nálunk (nem a "magas nyomásanomália", hiszen az csupán egy viszonyszám), tipikus omega-helyzetet kialakítva. Igaz, tipikus közép-európai telünk van, de ezért is emeltem ki, hogy a komoly HAVAS telet nem ezek a helyzetek hozzák. Az omega motorjaként ható Ny-i és K-i ciklon (fõként a K-i, mint azt a héten láttuk), okozhatnak peremhelyzetben havazást persze, de a komoly, országosan HAVAS helyzetet hozó mediciklonok nem ilyenkor alakulnak ki. Az omega-helyzet a viszonylagosan stabil nyomáseloszlás miatt rendszerint önfenntartó és sokáig fennáll, és általában egy erõs ÉNy-i front/viharciklon tudja csak a földbe döngölni és általában csak ezután tudnak átrendezõdni a nyomásviszonyok olyan mértékben (és itt elsõsorban a poláris jet meanderezésére gondolok, melyet a front kisimít, lehetõséget teremtve az újrainduló behullámzásra), hogy egy nekünk kedvezõ helyzet alakulhasson ki.
Erre most jó eséllyel karácsony körül lehet számítani, egy izlandi 935 hPa-os viharciklon formájában, mely (legalábbis az üveggömbtávlatú térképekre pillantva) megtörheti az AC uralmát, viszont enyhülést hoz. Az évvége így 6-10 fok körüli esõs helyzettel kecsegtet (persze messze van még); a front nyomán kialakulni látszó mediciklon még a hidegoldalon is enyhe, mert a ciklon a gyors mozgása miatt "lekapcsolódik" a hidegbázisról. Addig azonban a felettünk húzódó AC-híd erõs marad, mégha a tipikus omega-elrendezõdés egyre laposabb is lesz. Imádom a havas hideg telet, de pillanatnyilag nem látok erre opciót, sajnos. A modelleken természetesen mindig lesz egy-két tag, ami szembemegy ezzel, hiszen más paraméterekkel számol (ez a dolga), de ezt (a csalódást elkerülendõ) nem venném túlságosan komolyan, amíg belátható közelségbe nem kerül és amíg nem csak magányos kóbor lovagként bukkan fel

A Skandináv, vagy akörnyéki AC pont hogy meghozza a telet a mi környékünkre. Legkeményebb teleinket a magas Skandináv nyomásanomáliák hozták a múltban is.

A spagetti még ma is feléleszti a reményeket,de talán fontosabb az, hogy az amerikai hidegbázisok valószínü lanyhulnak a jövõben, a ciklongenezis jelentõsen gyengülhet a csökkenõ hõkontraszt miatt, bár az óceán még jócskán tartalékol a melegbõl, a hidegmagok korai leszakadása é-amerikára felélheti a muníciót. Szerintem igen jó elõjel ez a tél további hazai kimenetére!