Meteorológiai esélylatolgatások

Engem a lász által leírt korszakhatárok közül sok emlékeztet azokra, melyeket az AMO-jelenségkörrel hoztak kapcsolatba. Ennek egy eleme, hogy az AMO-ciklus egy fázisában megszûnik a téli szibériai idõszakos akciócentrum. Ezesetben a légköri rendszerek fejlõdése a téli félévben eltérhet a most megszokottól. A szibériai AC ugyanis még egy nálunk erõsen zonális télen is a tõle nyugatra esõ területeken elõbb-utóbb stabilizálódik átmenetileg a nyugat szélén, így blockingot hozhat létre. Ha az AC megszûnik, akkor ez egy nálunk zonális télen elmaradhat. Így tehát egyrészt a szeptemberi nyomásviszonyokból jóval kisebb valószínûséggel fejlõdünk abba az irányba, mint most. Másrészt a szibériai ciklonjárás teljesen véletlenszerûvé teszi a hófelhalmozódást, ami tovább ronthatja a DAI megbízhatóságát.
Sajnos itt azért jobban át kéne látni a légkörzést, ez inkább találgatás a részemrõl, de mindenképpen arra tippelnék, hogy ha az AMO-val kapcsolatosak a lász által említett korszakok váltakozása, akkor a zonális korszakban az (erõs és kiterjedt) szibériai AC esetleges hiánya okozhatja a távkapcsolat megszûnését.

Így van én is ezt mondtam, hogy a zonális idõszakban vannak eltérések olykor nem is kevéssel. De ezt majd Hari Seldon át fogja számolgatni.

Váraljamettel mi mindig egyeztetünk és sokat beszélünk, sõt találkozunk is, így a grafikonok és az adatok fel vannak használva, fõként ezek miatt jutottam erre gondolatra, és bizony nagyban az õ érdeme is ez.

Tény, mindent lehet finomítani ezt is. Valamint találtam ismét egy pontot amiben van ráció és valamit lehet kezdeni vele, vagy nem meglátjuk.

Azért találtam ki a 4 korszakot, mert az adatsorban ténylegesen ez megfigyelhetõ. Szerencsére nyomásanalízis is megvan 1870-tõl és csapadék a adatok is 1840-es évektõl, hõmérsékleti anomáliák 1780-tõl. Ezeket mind figyelembe vettem és erre a következtetésre jutottam, hogy helyesen-é majd kiderül?:-) Azonban többnyire már mindenki elismeri a 70-es évek nyugati áramlását és pl 1940-es évek szélsõséges nyarait-teleit, és ezekbõl kiindulva kutattam ki a többi korszakot amire nagyban rá lehet húzni amit leírtam.
A többi gondolatot is szívesen várom, hisz minden elõre viszi a dolgot.

Számomra ezek az adatok nem cáfolják a DAI-indexet, bár elképzelhetõ, hogy finomítást igényel. Fõleg a légnyomásadatok súlyozottabb figyelembe vételével.
Viszont a klímakorszakos összeállításod szerintem akkor lenne igazán érdekes, ha Váraljamet grafikáival (éghajlatváltozás) mutatna összefüggést. Mert, ha a két gondolat között van összefüggés, akkor az komoly elõrelépés lehetne a hosszútávú klíma-elõrejelzésekben.

Igen tudom azzal is van számolva.

Hófelhámozódási adatok:

Link

Nézd meg a 70-es évek 37-40 heti adatait:

Nem tudom, milyen hófelhalmozódási adatokkal dolgoztál, de úgy tûnik, a légnyomásadatokat kevésbé vetted figyelembe. 1971-ben ugyanis jelentõsen magasabb (6 hPa) volt a havi légnyomásátlag, mint idén. Természetesen a teljes 70-es éveket nem számoltam végig, de megnéztem 1915-öt is, amikor ugyancsak 4 hPa-val magasabb volt az ideinél.
Ezzel nem cáfolni kívánom az általad leírtakat, hiszen nem 1 adatra épül a DAI, viszont a légnyomás fontos eleme.
Mint minden rendszerben ebben is lehetnek kivételek, amelyeknek az okait nem tudjuk. Például éppen a leghidegebb decembert, az 1933-ast viszonylag magas légnyomású szeptember elõzte meg...????? Ugyanakkor 2001-ben a mostaninál is alacsonyabb volt a szeptemberi légnyomás, miközben a DAI-index a mostanihoz hasonló volt, aztán a december még a vártnál is jelentõsen hidegebb lett.
Egyébként pillanatnyilag nem tudni, hogy a 70-es évek elõtti idõszakra is igaz-e a DAI. Korábban téli hõmérsékleti adatokból arra jutottam, hogy akkor valami átrendezõdés történt. A 70-es évek közepe elõtt ugyanis egyetlen enyhe télen sem fordult elõ, hogy -3,5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap legyen Bp-en, míg azóta minden egyhébb télen volt ennél hidegebb nap. Még a nevezetes 97-98 és a 2006-07-es télen is.

Bennem is felmerült az a felvetés, hogy a vizsgált perdiktor az elmúlt 20-30 évre vetítve, amikor a leginkább kielégítõ adatsorok álltak rendelkezésre, jól leképeztek egy összefüggést. Ha ezekre hagyatkozom, akkor létezik valami (kvázi)statikus globális hatás, ami ezen idõszakban fennállt és mivel fent is fog állni még ezért jó eséllyel jól használható eszköz lesz a következõ években esetleg néhány évtizedben.
Valójában egy statisztikai kapcsolaton túl, elég sok dolgot nem látunk, bár a korrellációk egy része (tengeráramlások, kevésbé konkretizált "távolhatások, távkapcolatok" pl El Nino) nyilván a mi léptékünkben megmarad.

Azonban több, mint valószínû, van egy alul és fölül korlátos, véges értelmezési tartománya a prediktor beválásának és e korlát ráadásul nem is ismert. A korlátokat más léptékeknél is figyelembe kell venni, azaz nincsen semmi gond azzal, ha az elmólt 140 év éghajlati periodicitását vizsgáljuk és 4 kategóriába soroljuk, de ez attól még nem azt fogja jelenteni hogy a következõ 50- 100 évben is ez a periodicitás lesz a jellemzõ, egyébként nehéz megfogni a kategóriák idõtartamát és határait is. Ha viszont erõs sejtésünk van egy a perioditásra, akkor feltételeznünk kell mögé egy "távkapcsolatot vagy távolhatást", amit meg kellene vizsgálni, és ami hasonlóan egyértelmû magyarázatot adna, mint az évszakokra, vagy a napfoltciklusokra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy e 4 féle kategorizálásnak nincs-e köze a naptevékenységhez, ugyanis a 2000 -es évek forró nyarait gyakran ezzel is magyarázzák.
Anélkül olyan probléma ez, mint amikor egy hosszútávú mondjuk 1-2 hónapra elõremutató latolgatásnál egy korábbi év menetére hivatkozunk, és jó eséllyel találunk is összefüggést, csak mondjuk egy várt lehûlési vagy melegedési periódus 2-3 hetet késik az még megmagyarázható ilyen léptékben, viszont az elõrejelzés célja szempontjából mégsem megengedhetõ.
A prediktor esetében így bátorkodom párhuzamot vonni azzal, mintha a reggel 6 órás T850 hõmérséklet és a légköri nyomás illetve annak 5 és 6 óra közötti változása és észak- Szlovénia és kelet-ausztriai felhõzet okta alapján szeretnék a déli hõmérsékletre következtetni (12 és 14 óra között) egy zalai dombtetõn. Nos, ha történetesen korán, véletlen komolyabb zivatar alakul ki, azt tekintsük olyan eseménynek, mint például egy vulkánkitörés. Így Április 20 tól szeptember 25 -ig elég jól mûködik, ez csaknem 150 nap, de az ezen kívüli 7 hónapban nem nagyon találnék kapcsolatot. Ettõl függetlenül, nagy elismerést érdemel benne, hogy a talált kapcsolat nem az általam felvázolthoz hasonló, magától értetõdõ, ha most történetesen prediktor léptékében számolva a 40- edik napon vagyunk, akkor még az unokáink is használni fogják.

lehet, hogy az AMO több évtizedes oszcillációjáról van szó.

Azt hiszem picit félreértettél. A klímát, ami adatok megvannak hazánkra nézve 4 korszakra boncoltam, és abba két teljesen abnormális idõszak volt ez kb 1910 és 1920 között, és 1970 és 1980 között. 1900 elõtt is lehet egy-egy évtizedet így felfedezni, de ennyire markánsan nem látható. Ez a két évtizednek a több mint 80%-a bizony kemény zonális idõszak volt. Itt amit találtam a 70-es évek hófelhalmozódása és hõmérséklet csapadék viszonyai, és ezt az index nem jól fogta meg.

pl 1971 még a mostaninál is nagyon hótakaró volt, és hûvös és változékony szeptember jellemezte akkor hazánkat, és bizony egy szinte rekord enyhe december következett, gyakorlatilag a fõvárosban fagy is alig volt. Ha az indexet nézem akkor bizony legalább a mostani értéket veszi fel ami bizony 5-6 fokos alálövés lenne. Ezt a 70-es években az index rendszeresen eljátszotta. pl 1972,1973, de itt van 1976, nagyon kiugró csapadékos és hûvös volt a szeptember igaz hókiterjedés kisebb volt de a mértéke nem indokolta, hogy egy átlag körüli, enyhébb és december következzen, itt is a hiba 3-4 fok alálövés.
Itt van az 1910-es évek. Gyakorlatilag az összes szeptember változékony hûvös és csapadékos volt és bizony ez az évtized hozta az átlagban a legenyhébb decembereket, igaz hótakarót nem ismerünk, de hasonlíthatott a 70-es évekéhez, hisz akkor a bolygónk egy pici léhûlésben volt. 3-4 fokos alálövés jellemezte az indexet ami sok, de pl 1915-ben ez a szám hótakaró nélkül 7-8 fok körüli volt ami nagyon rossz eredmény.

A többi általam felvázolt klíma korszakban többnyire jól vizsgázott, itt értem az 1980-tól kezdõdõ idõszakra, mivel azaz évtized már nem csak zonális jegyeket hordozott magával és az indexet arra számoltad. 1990-tól meg már bõven van észak-déli irányítás, ami nagyjából a mostani korszaknak felel meg.

Nagyon elgondolkodtató, érdekes, és további kutatásokra okot adó, amit írtál, köszönöm. Már van is pár induló ötletem De elsõre az merült fel bennem, hogy ha több évtizedes zonális idõszakokban gyengén muzsikál a DAI, akkor az elmúlt harmincegynehány év zonális éveiben miért mûködött? És ha mégis így van, akkor mégis mindezt mi okozhatja? Szép kihívás!

Köszönöm a gratulációkat, remélem december végén is lesz itt belõlük
Met4ever, sajnos a decemberi csapadék elõrejelzésére nem találtam semmi biztatót, pedig tényleg nagyon kerestem...
Stelvio, kis pontosítás: az átlagos decembertõl 1 °C nagyobb eltéréseknél hatból egyszer nem 2, hanem 1 °C-nál volt nagyobb a "hiba". Amúgy én elsõsorban az anomália irányának eltalálását tartom fontosnak, tehát, ha már -0,5 alatt lesz (akár -4 is!), akkor elégedetlen már nem leszek, persze a 1 °C-on belüli érték lenne a tökéletes .

A latolgatásokhoz, hogy például dekádonként hogyan is jöhet össze majd a negatív decemberi anomália, egy kis adalék: a cikkembõl - kis külsõ ráhatásra - kimaradt a következõ bekezdés:

Amikor a DAI jobb tanácsadó, mint az ECMWF modell

Ha a mechanizmus, és ezáltal az elõrejelzõ módszer mûködik, akkor december második felében, de különösen karácsonyhoz közeledve lehetnek évek, amikor a hónapból addig eltelt napok átlaghõmérséklete ismeretében a predikciót felhasználhatjuk akár a középtávú (2-10 napos) idõjárás-elõrejelzés készítésénél is. Jó példa erre a 2012-es esztendõ. A predikció átlagos hõmérsékletû (-0,1 °C-os anomáliájú) decembert jelzett elõre, és 18-án már -1,2 °C-nál járt a hónap addig eltelt napjainak középhõmérséklete. A számítógépes modellek ritkán látható bizonytalanságot vetítettek elõre karácsony tájékára. Modellrõl modellre, futtatásról futtatásra változott a kép, hogy Közép-Európát szibériai eredetû hideg levegõ árasztja-e el, és tartós hideg periódus veszi-e kezdetét, vagy a megerõsödõ atlanti ciklonaktivitás nyomán erõs elõoldalba kerülünk, és legalább néhány napra tavaszias enyheség köszönt-e be. Elõbbi az elmúlt harminckét év elsõ nagy fiaskóját jelentette volna: a prediktor hibája akár a 2-2,5 °C-ot is elérhette volna. December 18-án az ECMWF (amely modell a verifikációk alapján ma a legjobb a világon) determinisztikus futtatása és ensemble tagjainak jelentõs többsége még a hideggel számolt, a GFS modellben viszont már két markáns cluster volt: a determinisztikus futással erõsített enyhe verzió és a kevesebb taggal rendelkezõ hideg.

Link

Az ECMWF még 19-én is a kontinentális anticiklon "gyõzelmével" számolt, és csak 20-án tört át benne az enyhülés.

Link

Végül karácsonyra tényleg megenyhült az idõ, bár az ország északi, északkeleti részén és a fõváros környékén csak nehezen szakadt fel az inverzió. A hónap legutolsó napjaira ismét az átlagos alá csökkent a hõmérséklet, és így a december havi anomália -0,7 °C-nak adódott.