Meteorológiai esélylatolgatások

"Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)"

Nem is értem, ezt miért kell bárkinek is bizonygatni! Abszolút egyetértek,pl. a zonalitás akár komoly aszályok elõhírnöke lehet, hiszen van hogy csak átrobognak felettünk a frontok hetekig, említésre méltó csapadék nélkül. Számtalan nagy enyhülést láttam ,amikor befordultunk elõoldalra, és semmi csapadék, hófaló szelek. Az enyhülés addig hoz (hat) hidegpárnát, amíg nincs erõteljesebb, a légkört átkavaró áramlás. Az elmúlt két télen jóformán csak ilyet láttunk, kicsit csodálkoztam is a hihetetlenül változékony téli idõjárás láttán, ami ÉK- en különösen furcsa volt.

Az kizárt, az én hibám volt, elnézést miatta!

Bizonyára csak én nem értettem valamit
Van itt más is: "A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd."
Én úgy tudom, a hidegbázis egészen márciusig erõsödik északon (ahogy a minimuma szeptemberben van), a jégborítottság is - összefüggésben vannak ugye - itt sajnos csak január végéig látszik, de látható, hogy a csökkenése nem indul még: Link egyébként meglepõen gyenge lett idén ahhoz képest, ahogy indult. Szóval ha jól emlékszem, mivel a tenger ugye sokkal lassabban melegszik/hûl, ezért van egy elég látványos késés a hidegmagok kialakulásában és felszámolódásában a naptárhoz képest. Emiatt lehet idõnként még Április második felében is akár havat hozó hidegelárasztás nálunk.
Ami itthon kompenzálja a sarki/keleti hidegbázis komoly márciusig tartó erejét, az egyrészt a magas napállás, másrészt persze a nyugati áramlás (ha van )

Díjnyertes példája annak, hogy a média miért szokott sok tényt elferdíteni!
Szelektív információgyûjtés!

"Teljesen természetes dolog, hogy egy több, mint másfél éve tartó meridionális berendezkedés nehezen ér véget"
"Minnél hosszabb ideig áll fent egy ilyen berendezkedés, annál nagyobb az esélye, hogy egyszer hiba csússzon a gépezetbe és elinduljon egy olyan folyamat, ami látszólag ellent mond az összes várható dolognak. ...
Pont ez az idõjárás szépsége, hogy akármikor változhat."

Ezt így hogy?

Amúgy pedig vannak itt emberek, akik mindig minden modellben a havas téli felállást keresik, és vannak, akik a zonalitást - sokszor még Január 10 elõtt is. És így van ez jól

A hosszútávhoz: egyetértek valamilyen szinten Thermometerrel, a brutális atlanti ciklonaktivitás mellett ránk bizony keleti hatás is fog érvényesülni jó eséllyel, elég a tegnapi JMA-t, az ECM-et de a GFSt-is nézni... amint picit csökken felettünk a hpa, az általában kelet felõl csökkent, és onnan csak hideg érkezik.... a GFS most már sokadik futás óta ad érdekes átmenetinek tûnõ félblokk-szerûségeket tõlünk épp csak nyugatra, ami idõnként felhúzódik majdnem skandináviáig. Ez nagyon komoly keleti hidegelárasztást jelentene. Még ûridõ persze, de miután 3. napja adják a hosszútávú futások, egy említést megérdemel - ha lelkesedést még nem is

Köszönöm,igyekszem minnél többet beszerezni belõle.Lenyûgözõ könyvek lehetnek.

Itt rendelhetõ: Link de én még Vissy Károly meteorológiai iskolája programjához kaptam vagy 6-7 éve Link
Anarki: Köszi szépen, utánanézek. Inkább az egyenletes(ebb) csapadékhozam téveszthet meg talán, mivel a nagy csapadékok medikre jellemzõek, amik viszont télies felállásban jönnek fel hozzánk. Utánanézek, no

Már szinte vártam a hozzászólásodat. Az OMSZ honlapján az éghajlat menüpont alatt keresd fel a 2006/2007-es téli szezon összegzését, illetve havi kiértékelésben is elérhetõek a csapadékadatok. Mint ismeretes, 2007. februárjával egy jó féléves erõteljesen csapadékszegény periódus záródott le. Bár a NAO nem volt egyértelmûen pozitív, sõt... 2006. õszén kifejezetten brutális negtaívban volt az index, de az AO javarészt egész télen pozitívban maradt. Ha megfigyeled a mostani szezont, az AO negatív fázisa jól korrelál a csapadékban bõ idõszak hosszúságával, illetve a pozitívba fordulás jó átmenettel hozta meg a csapadékszegény periódus elkezdõdését. Azt hiszem, hogy ez kimondott tény, tagadni nem igazán lehet.
A 2007. januári zonalitás szerintem remek példa arra, hogy nem okoz kiugróan magas csapadékhozamokat, legalábbis nem feltétlenül. Ami az azori anticiklon ránkhúzódását illeti, véleményem szerint (fõként az ország nyugati felén) extrémen meleg idõjárást is okozhat az fõn hatásnak köszönhetõen. Ilyen esetekben északkeleten marad meg leginkább a hidegpárna, de az ország nagyobb részén 10 fok feletti maximumokkal lehet számolni. Hasonló helyzet forduld már elõ idén is: Link

Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)

Errõl nyilván oldalakat lehetne gépelni, de érdemes utánanézni pár hasonló idõszaknak. Nyilván elõfordul olyan zonalitás, hogy az átlagnál több csapadék esik, de elõfordulnak bõven olyanok is, amikor az átlagnál jóval kevesebb csapadék hullik. Az anticiklonális hatások érvényesülése pedig függ attól, hogy elõtte közvetlenül milyen idõjárási helyzet volt uralkodó (enyhe légtömegek töltötték-e ki a medencét vagy hidegek), ettõl függõen okozhat az átlagtól jóval enyhébb, illetve jóval hidegebb idõjárást is. A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd. Ebbõl kifolyólag élezõdhet a kontraszt tõlünk északnyugatra, ami ciklonokat eredményez.

A segítségedet kérném ! Hol lehet az ilyen jellegû könyveket beszerezni? Gondolom nem egy átlagos könyvesboltba.

Pedig pont az utolsó bekezdéshez szeretnék kérdést feltenni: Jellemzõen a pozitív NAO/AO és zonális irányítás okozta idõjárás bennem úgy él, mint a nyugati frontok sorozata, esõkkel és szeles, enyhe, napos és felhõs idõ váltakozásával tarkított idõjárás. Ez csak úgy lehet száraz (télen legalábbis), hogy az azori AC ránk nyúlik (mostani idõjárás). Hogyan gondolod még? Tényleg csak puszta érdeklõdés.
Egy érdekesség, a meridionális és zonális szelek Magyarországon hónapokra és irányokra bontva:
Link
Vagy épp a Péczely-féle makrocirkulációs csoportok: Link
Maga a könyv (Magyarország éghajlati atlasza) is nagyon jó olvasmány, sokaknak ajánlom

Nincs két-három hónapja rebesgetve. Vagyis lehet, hogy rebesgették egyesek, de én elõsször január 10. környékén vettem észre, hogy valami nagyobb változás körvonalazódik. Teljesen természetes dolog, hogy egy több, mint másfél éve tartó meridionális berendezkedés nehezen ér véget. Ilyen hosszú idõ alatt a légkörzésben létrejönnek olyan folyamatok, amik részben generálják egymást, tehát mindig meghagyják a jó esélyt arra, hogy az adott zonális vagy meridionális irányítás fennálljon a továbbiakban is (azoknak a különbözõ fajtáit is beleértve).
Ráadásul a berendezkedés által létrejött közvetett hatások (vízfelszín anomália, hó és jégborítottság) is kis mértékben befolyásolják azt, hogy az adott cirkuláció tartósabban megmaradjon.
Minnél hosszabb ideig áll fent egy ilyen berendezkedés, annál nagyobb az esélye, hogy egyszer hiba csússzon a gépezetbe és elinduljon egy olyan folyamat, ami látszólag ellent mond az összes várható dolognak. Ezekben az esetekben a kukába lehet dobni az addig kialakult helyzetet, az addig észlelt közvetett hatásokat generáló tényezõket. Akik analógiák szerint, illetve az eddig kialakult hóborítottság és egyéb tényezõk alapján szeretnék megmondani a jövõképet, azok szerintem nagyot buknak majd.

Pont ez az idõjárás szépsége, hogy akármikor változhat.

Bár nagyon messzi latolgatásnak tûnik, de nekem az a véleményem, hogyha tartósan megmarad a tendencia akkor akár egy rendkívül csapadékszegény periódus veheti kezdetét, nyáron igen brutális forróságokkal és meglehetõsen zivatarszegény szezonnal. (most azt vettem figyelembe, hogy a jövõre körvonalazott lehetõségek hónapos tendenciákban is megmaradnak)
Ezt az utolsó bejegyzésemet erõsen a helyén kell kezelni, szóval nem kérek oktatást a hosszútávú elõrejelzések bizonytalanságáról.

Antibulvár! Errõl nekem is megvan a véleményem! Viszont nem osztom meg senkivel, mert felesleges.

Így van, ahogy mondod.

Anarki: nem értem, mire valók örökké ezek a gúnyos megjegyzések... Lehet, hogy te másként ítéled meg, de egy kívülálló szemével nézve ez pontosan ugyanolyan hangulatkeltés, mint amit Salek szokott mûvelni a másik topikban. És hiába teszel mögé hatvannégy smiley-t, a tartalma akkor is ugyanaz marad.

Fõ az optimizmus gyerekek!
A klasszikus zonalitást mindenki tudja, hogy mûködik. Beindul, és minnél hosszabb ideig tart, annál kisebb az esélye komoly téli fordulatnak, maximum csak szöszmötölések lehetnek, amik már csak 1-2 napra okozhatnak télies jelleget (ha egyáltalán elõfordulnak).
Ha ez decemberben fordult volna elõ, akkor még bõ lehetõségek adótak volna, de így február elsõ napjaiban (lassan a tavasz kapujában) már súlyos idõmennyiség pazarlódhat el a télbõl, miközben a napállás is rohamosan egyre magasabb, illetve egyre inkább húzódnak majd össze a hidegmagok.
A télszeretõk egyetlen reménye az, hogy a még jelenleg meglévõ bizonytalanság a hideg felé billenti a mérleget és akkor még nincsen minden veszve. Ez is benne van a pakliban, de most nagyobb az esélye, hogy a tartósan enyhe verzió jöhet be.
Továbbra is azt mondom, hogy meg kell várni a klasszikusan beálló zonalitást, aztán kell ránézni a fáklyára.

Klasszikus zonalitás esélye: 65%
Félblocking: 25%
Átmeneti zavar után folytatódó blocking berendezkedések: 10%

Február 02. után már jól lehet körvonalazni a következõ hosszabb idõszakra. Addig meg kell elégedni azzal, hogy bizonytalanság van. Egyelõre úgy néz ki, hogy a tartós enyhe kimenetel esélye nagyobb, mint a hidegé.
A január 10. után következõ jó 10 napos enyhe idõszakot még csak össze sem lehet hasonlítani a mostanra várhatóval. Ez most igazán tartós lehet.
Az utóbbi hónapok meglepetéseibõl okulva elõvigyázatosnak kell lenni.

Azért egy dolog már látszik: nem ez volt az utóbbi 1000 év legkeményebb tele. Október környékén már jöhetnek az új cikkek, hogy "1001 éve nem látott tél" következhet. A nagy számok törvénye alapján egyszer be is fog jönni.

Eddig bizony országos havazás nélkül vagyunk, csak regionális szinten voltak nagyobb mennyiségek és azok sem mindenhol tartósan. Ugyan sok hideg periódus volt, de megdõlt párszor a melegrekord is, illetve egyszer be is állítottuk. Összességében én átlagosnak mondanám az idei szezont eddig, viszont az anomália csalóka, mert elõfordult egy-két szélsõségesebb idõszak.