Meteorológiai esélylatolgatások

Bevallom most nem ugranak be az akkori T, Td viszonyok. A lényeg, ha nagyon egyszerûen akarom írni (ld Cauchy is írta), a talajfelszín azonosul a levegõ hõmérsékletével. Látatlanba az említett példád alapján sztem ott épp a levegõ szárazsága táncolt határon, így kemény int mellett a párolgás+olvadás általi hõelvonás idõnként erõsebb volt, int gyengülésnél pedig kisebb, így esett és olvadt, függetlenül a talajtól. Olyannyira nem a talaj alsóbb rétegeirõl szól a megmaradó hó története, hogy igen intenzív havazásnál és alul száraz levegõnél mélygarázsok, nagyobb pincék felett ill. hõkozpontok csövei feletti aktívan fûtött talajrészeken is megmarad a hó átmenetileg, majd ha csökken az int csak akkor olvad el.

szerk.: a rad min pedig nem teljesen más, miért is lenne, hisz ha meleg a talaj akkor bizony éjszaka is melegnek kellene lennie...ezért mondom hogy csak nagyon a felsõ talán 1-2 cm a döntõ, hisz a talaj jól szigetel, így az alulról érkezõ hõtranszportot is jól elzárja. Vagyis a havazásnak nem egy 10-15 cm-es réteget kell áthûtenie.

És elõtte is melegrekordok dõltek meg és 18-20 fok felett voltak a napi közepek 5 hónapig, vagy csak az elõoldalon volt egy-két tavaszi jellegû nap és negatív T mellett tette ezt röpkén?

Egy röpke ellenpélda:1985. nov. 9. ...+20°C-os tavasz után 15-20cm-es hó borította Somogy, Baranya nagy részét...

A radiációs minimum teljesen más, de ezt neked nyílván nem kell mondnom
Amiért felvetõdött bennem ez, az az idei februári ÉK-i havazások. Elõtte éppen egy naposabb melegebb periódus volt. Erre jött rá az egész éjszakás többnyire intenzív(!) havazás. (emlékezetes vörös riasztásos napok. Talán épp te adtad ki ) Reggelre mindössze 7 cm volt a hóréteg a folyamatos alulról olvadás miatt. Pedig ez februárban volt10-15 fok után, nem pedig nyár után. Ráadásul végig negatív volt a hõmérséklet. Most még az sem lesz. Ezért látom esélytelennek a megmaradó havat.

Ilyen esetekben (intenzív havazás) terepen (ezalatt füves-gyepes területet értek) a hó a talaj hõmérsékletétõl függetlenül megmarad, mivel a tapadós hó és a talaj között légréteg (2mm-2cm vastag) keletkezik és az hõszigetel, a talaj melegét nem engedi a hóréteghez.
Betonon azért nem marad meg, mert ott nem keletkezik elválasztó légréteg, valamint a beton jó hõvezetõ és a talaj melegét "közvetíti".
A megmaradásra példa 2003 okt 23-24. (Sopronban 20 cm hóréteg), vagy az Alpokban egy-egy nyári hidegbetörés esetén (+20 fokok utáni lehûlésekkor, 1600-2000 méter magasan) - szinte minden nyáron van rá példa - gyorsan kialakul összefüggõ hóréteg.

Vedd figyelembe, hogy a talajhõmérsékletek gyakorlatilag nyár végi adatokat tükröznek.

Flooka: az biztos. Én is kíváncsian várom a végeredményt. De szerintem ki van zárva

Tudom, ki lett már tárgyalva, hogy ha melegebb periódus után érkezik a havazás, akkor a talaj felsõ rétege nagyon hamar át tud annyira hûlni, hogy megmaradó hóval lehessen számolni.
Most azonban sokkal szélsõségesebb helyzet állt elõ azzal, hogy a nyári középhõmérsékletû (és nem egy decemberi 1-2 hetes melegebb 12-14 fokos csúcshõmérsékletû)napok után ilyen ritkán látott erõs hidegbetörés következik. A talaj annyira át van melegedve, hogy szerintem még egy brutális hóviharban is több napra lenne szükség ahhoz, hogy megmaradjon valami a lehulló hóból. Márpedig most inkább necces helyzetrõl beszélünk. Tehát szerintem nem reális semmilyen hórétegre vonatkozó várakozás. Persze kivételt képeznek a hegyek.