Meteorológiai esélylatolgatások

ENS.-eket nézegetve valószínûbbnek tûnik a az AC. diminencia, átlag feletti légnyomásértékekkel, ami csapadékmentes idõt, átlag feletti hõmérsékleteket jelenthet, és a csapadékhiány miatt a ködhajlam is ebben a formában csökken.

Ami érdekes még az északi hemiszféra szintén pozitív hõmérsékleti eltérése az átlagostól, ami szintén a melegebb októbert valószínûsítheti.

Bár van egy nem túl instabil lehetõség is, amikor a kontinens közepére egy erõs anticiklon telepedik. Ez is az igazi õszre jellemzõ...

Hát ez a 4 fokos eltérés az elõrejelzett és bekövetkezett között elég durva egy szélsõséges helyen. Ha ez így van, én is meg vagyok gyõzve, de a reményeim nem szálltak el, hogy tud egy ilyen modell pontos(abb) lenni.
Mindenesetre nagyon jó, hogy energiát fektetsz ennek a kiderítésébe és grafikonokat készítessz. Én is megcsinálnám, csak nekem fogalmam sincs hogyan kéne... Ennek ellenére nagyon érdekel a téma, mint minden olyan dolog, ami még kicsit szürke folt a meteorológia terén.

Ami pedig a közelebbi jövõt illeti, október elsõ harmadában még élvezhetõ lesz a jó idõjárás..., aztán a megszokott õszi instabil makroszinoptikus berendezkedések váltják fel a mostanit. Az õszi hõmérsékletekbõl már kaptunk egy kis ízelítõt, de a komoly õsz szerintem csak október 10-tõl kezdõdik (valószínleg). Aztán, hogy ez milyen hosszú ideig tart majd... és október végén meglesz-e az elsõ havazás, ezt még nem lehet tudni... (mint mindig, van rá egy kis esély)

Az a baj, hogy Európára lebontva nem tudok ilyet készíteni mert oda nincsenek meg a bekövetkezett anomália adatok, ha valaki tudja hol érhetõek el akkor azok kellenének hozzá.
Csak viszonylagos pontossággal gondolom ezt is, már mint a bekövetkezett anomáliát, azt is abból, hogy amikor már nagyon közeli volt a hónap végén az elõrejelzés akkor már megközelítõleg pontosak lehettek az elõrék, de ilyesmire gondolsz szerintem:

2008 október elején, novemberre a térképen a legszélsõségesebb hideget a Kelet-európai-síkságra adta kb.-2 fokos negatívra.
Ebbõl egy kb.+ 2 fokos pozitív sikeredett.

Az országban bekövetkezett anomáliát az szolgálattól nézem.

Mivel nem vagyunk kutatók és nem rendelkezünk szuper technikával, ezért ezt ajánlom: Link , ami egészen egyszerû. Két szélsõséges hely... és a köztük lévõ "semleges (0 anomáliás)" választóvonal. Igazából az eredményen nem lepõdnék meg. (sejtem, hogy a legnagyobb eltérések a választóvonal feletti rácsponton lennének)

Amennyiben a két szélsõség felett is ilyen radikális eltérés adódik majd az elõrejelzett és valóságos anomáliák között, akkor én is szkeptikus leszek.

Igazából nincsenek nagy elvárásaim a szezonális modellekkel szemben, nekem már az is tökéletesen elég lenne, hogyha nagy területeket figyelembe véve eltalálná a -/+ anomáliákat... és mondjuk, hogy -/+1,5 fokos eltérés még sikítva belefér a valósághoz képest (de legyünk szigorúak és legyen -/+1 fok).

A valóságban bekövetkezett anomáliákat melyik oldalról szeded le?

Ha elmeséled pontosan, hogy Neked milyen mintavételezés lenne iránymutató, "elõbb-utóbb" megcsinálom 2-3 hónapra vetítve.

Szerintem nem baj, hogy vannak elfogult, szkeptikus és semlegesek vélemények az ügyben. Legalább mindenki képviselteti magát. Az sem baj, hogy szó van róla, inkább errõl folyjon a vita, mint valami értelmetlen dologról.

Én annyit mondanék azért, hogyha már modelleket elemzünk és verifikálunk, akkor a lehetõségekhez képest megfelelõ mintavételt végezzünk el, és ez egy rácspontból lehetetlen. Ez kb. olyan, mintha egy bizonyos terület felett meg akarnám tudni, hogy mekkora a fás szárú növények gyakorisága Magyarországon és kiválasztom Budapestet (vagy egy alföldi pusztát ), mint a mintavétel helyét (egy rácspont). Ebbõl aztán levonhatom a következtetést...
Igaz a fás szárú növények és a +/- anomáliák között van egy árnyalatnyi különbség, de annyi közös van a dologban, hogy egy rácspontból nem látom értelmét messzemenõ következtetéseket levonni. 100%-ban biztos vagyok benne, hogy 1 perc alatt találnék egy olyan pontot az elõrejelzési térképen, ahol hónapokon belül/keresztül 0,5-1 fokos intervallumon ingadozott az elõrejelzett anomália és a valóságban is bekövetkezett az elõrejelzett érték.

Ez pontosan így volt, és ezt már tavaly többször is átbeszéltük, leírtuk-leírtad, hogy mennyit ér. Emlékszem, még egy grafikonod is volt a hónapokat különbözõ színnel megjelenítve. (jó lenne -ha másért nem, a viták eldöntése miatt- ha megcsinálnád idén is).Szerintem felesleges több szót fecsérelni rá. Mondjuk az furcsa, hogy hiába bizonyítod a hatalmas eltéréseket, mégis mindig van/lesz, aki erre hivatkozik....

Ez a télvárók számára rossz hír, mert most is negatív anomáliás telet jelez elõre! Ha folytatódik a megszokott tendencia, akkor jó enyhe tél lesz..., így több pénzem marad!

Egyébként, ahogy így leírtad... ez tényleg durva, de ennek ellenére nem tartom szerencsés mintavételnek az "egy rácspontos" elvet. Legalább három helyen kéne nézni, ahogy én leírtam... és pontosabb képet kapnánk a modellrõl.

Az egy rácspontot én egy adott helyre értettem.

Október 31.-én!!! novemberre -1 -1,5 fokos negatív anomáliát jelzett, és +2 +2,5 fokos lett végül pozitívban az országban.

Ez 30 napra 3 3,5 fokos eltérés.

November 28.-án decemberre 0 -0,5 fokos elõre volt, a vége decemberre +2,5 fok lett.

Ez kb. 30 napra 2-3 fokos eltérés.


Nekem ez egy "picit" sok.

Magyarország az Európa térképen gyakorlatilag egy rácspont Kíváncsi lennék egy olyan grafikonra is, ami 3 területen méri a változást:

1. A kiinduló térképen azon a helyen, ahol a leghidegebb anomáliát mutatja
2. Azon a helyen, ahol a legmelegebb anomáliát mutatja
3. Kettõ közötti területen

Ha jól emlékszem Magyarország tavaly is átmeneti területek felett helyezkedett el, ami az elõrejelzési térképet illeti, az meg ide-oda billegett. Nyilván nem lehet elvárni egy ilyen elõrejelzéstõl, hogy megmutassa, hogy Budapesttõl keletre -1 fokos, nyugatra meg +1 fokos anomália legyen. Éppen elég lenne az is, hogy nagy területeket lefedve megközelítõleg mutassa a -/+ anomáliákat..., de hogy ez most -0,5 vagy +1 lesz... szerintem egy ilyen modelltõl ez már túl nagy elvárás, és aki el is várja... az nem gondolja komolyan.

Természetesen nem, mert rácspontra nem lehet, országos átlagra, de szignifikáns eltérések mutatkoztak.

Azért az érdekelne, hogy a grafikonos archívumod egy rácspont alapján készült?

Én mint tél-fun , azt mondom, h akkor járunk jobban(mi akik szeretjük a telet és hideget), ha levisszük a várakozásainkat, és már megelégszünk csak kis pozitív anomáliájú téllel (+1..+1.5), amiben van kb. 3-4 hetes keményebb téli periódus. Én legalábbis ehhez tartom magam, ha ettõl jobb lesz annak csak örülök, bár én sokakkal ellentétben a száraz hideget is szeretem. Sajnos a több havi elõrejlezések bevállása továbbra sem javult számottevõ mértékben az én szubektív meglátásom szerint, de azt azért hozzá kell tenni, h évrõl évre egyre több dologot tesznek bele ezekbe a csatolt modellekbe(légkör-óceán). Láthattuk, h pl. a jégkiterjedés belövése sem ment jól még aug elején sem, hisz akár elsõ, de nagy valószínûséggel 2. legkisebb jégkiterjedést vártak több modell alapján az északi sarkkör térségére és bizony csak a 3. lett sõt egy darabig versenyben volt 2005-tel is. Mindezzel csak azt akarom mondani, h a több tíz, ne adj Isten 50-100 éves klímaszcenárióknak én semmi jelentõséget nem tulajdonítok, de hasonlóan szkeptikus vagyok egyelõre a több hónapos elõrejelzésekkel is, amiket mindazonáltal meg kell, és érdemes megnézni. Ezekben ugyanis egyre több akár több évtizedes vagy néhány éves ciklikus folymatot is próbálnak már belevenni (AMO, PDO, El-Nino(ill. ENSO), NAO stb stb), így azok változásával, nõ az esélye ennek és annak a forgatókönyvnek, persze itt még sok bizonytalanság van pl. ok-okozat kérdése ill. regionális szerepek, mint ahogy már írták elõttem is(Ny-EU hideg, de Kö-Ke épphogy meleg lesz). Vagyis érdemes nézegetni ezeket, mert ahogy a középtávú és rövditávú modellek is fejlõdtek az elmúlt 4-5 éveben(hú nem is akárhogy), így ezek is fejlõdhetnek néhány év alatt.