Meteorológiai esélylatolgatások
Megkövetem magam, figyelmetlen voltam és a linkelt táblázat nem helytálló idõben, így már másként fest, mindent összevetve bizony átlag felett vagyunk nagyon is. A jelenlegi állás elérhetõ itt:Link
Hu ezt élõben könnyebb elmagyarázni, de mivel te nem avgy matematikából alulképzett, megpróbálom röviden összefoglalni.
Tegyük fel, hogy sstatisztikai alapon akarunk idõjárást elõrejelezni, azaz úgy, hogy kiválasztunk x db hónapot (mondjuk db-ot) és ezek a hónapok hõmérsékleti adataiból (mondjuk átlaghõmérsékletébõl) szeretnénk megjósol a következõ hónap idõjárását. Úgy csináljuk, hogy megvizsgálunk visszamenõleg minden ilyen 3 hónapos csomagot és ezek lesznek az elemi eseményeink.
Azt kell elõször pontosítanunk, hogy mikor különbözõ egy elemi esemény, azaz a hónapok elõforduló átlaghõmérsékleteit fel kell osztani intervallumokra, mondjuk a sokéves átlag körül egyenlõ dT nagyságú intervallumokra osztjuk és minden hónapot beteszünk egy ilyen osztályba. Kérdés mennyi legyen dT azaz mikor különbözzön két hónap hõmérséklete egymástól és így hány db intervallum keletkezik. Legyen egy 0,1°C és legyen +-3 fokos eltérésben az a szakasz, ahová mindent besorolunk (mi kívül esik, azt berakjuk +-szélsõ intervallumba.
Lesz így -v -3.0--2,9 -2,9--2.8 stb.. kb 32 db intervallumunk, ahova egy hónap átlaghõmérsékleti értéke eshet, azaz hónap 32 féle értéket vehet fel.
Egy elemi eseményben tehát van 3 hónap, minden hónap 32 értéket vehet fel, de egy hónap háromszor vesz részt a számításban így összesen 32 a harmadikon /3 = kb 11000 féle elemi eseményünk van. Azaz ha minden átlagérték egyforma valószínûséggel következik be (+-3mas dT-n talán feltételezhetõ, de lehet hogy nincs így, ehhez nincsenek adataim, hogy a haranggörbe mennyire egyenleten +-3dT-n), 11000 hónapra = 910 évre van szükség, hogy az összes elemi esemény bekövetkezzen. De ez nem elég. Mert ahhoz, hogy adott 3 hónapos szakaszhoz milyen következmény tartopzik, arról is kell egy statisztikát készíteni, mert várhatóan nem minden ugyanolyan elemi eseményhez fog ugyanaz a 4-ik hónap tartozni ,hanem (remélhetõleg) lesz egy legvalószínûbb kiimenet, ami maga a jóslatunk kell legyen. Jó kérdés, hogy hány azonos kimenetelbõl lesz mondjuk 70-80% valószínûsége egy adott 4-ik hónapnak, de szerintem ehhez legalább 100 azonos kimenetel kell, hogy elégé hihessünk a korrelációnak.
Ha feltételezzük, hogy egy ilyen kimenetel egy-az egyben megjósolja a 4-ik hónapot, akkor elég lenne 900 év, ha 100 kéne, akkor már 90.000 év adatára volna szükség, ha csapadékot is figyelembe szeretnénk venni, és ott minden hónap mondjuk vagy csapadékos vagy átlagos vagy száraz, akkor minden elemi eseménybeegy 7-es szorzó jön be, azaz a 90.000 évbõl lesz durván 300000 év.
Nem tudom csinált-e bárki errõl már statisztikát, hogy mekkora hõmérsékletfelbontásnál érzékelhetõ a korreláció vagy hány hónapot érdemes vizsgálni visszamenõleg, szerintem ez a feladat rendkívül bonyolult.
Tegyük fel, hogy sstatisztikai alapon akarunk idõjárást elõrejelezni, azaz úgy, hogy kiválasztunk x db hónapot (mondjuk db-ot) és ezek a hónapok hõmérsékleti adataiból (mondjuk átlaghõmérsékletébõl) szeretnénk megjósol a következõ hónap idõjárását. Úgy csináljuk, hogy megvizsgálunk visszamenõleg minden ilyen 3 hónapos csomagot és ezek lesznek az elemi eseményeink.
Azt kell elõször pontosítanunk, hogy mikor különbözõ egy elemi esemény, azaz a hónapok elõforduló átlaghõmérsékleteit fel kell osztani intervallumokra, mondjuk a sokéves átlag körül egyenlõ dT nagyságú intervallumokra osztjuk és minden hónapot beteszünk egy ilyen osztályba. Kérdés mennyi legyen dT azaz mikor különbözzön két hónap hõmérséklete egymástól és így hány db intervallum keletkezik. Legyen egy 0,1°C és legyen +-3 fokos eltérésben az a szakasz, ahová mindent besorolunk (mi kívül esik, azt berakjuk +-szélsõ intervallumba.
Lesz így -v -3.0--2,9 -2,9--2.8 stb.. kb 32 db intervallumunk, ahova egy hónap átlaghõmérsékleti értéke eshet, azaz hónap 32 féle értéket vehet fel.
Egy elemi eseményben tehát van 3 hónap, minden hónap 32 értéket vehet fel, de egy hónap háromszor vesz részt a számításban így összesen 32 a harmadikon /3 = kb 11000 féle elemi eseményünk van. Azaz ha minden átlagérték egyforma valószínûséggel következik be (+-3mas dT-n talán feltételezhetõ, de lehet hogy nincs így, ehhez nincsenek adataim, hogy a haranggörbe mennyire egyenleten +-3dT-n), 11000 hónapra = 910 évre van szükség, hogy az összes elemi esemény bekövetkezzen. De ez nem elég. Mert ahhoz, hogy adott 3 hónapos szakaszhoz milyen következmény tartopzik, arról is kell egy statisztikát készíteni, mert várhatóan nem minden ugyanolyan elemi eseményhez fog ugyanaz a 4-ik hónap tartozni ,hanem (remélhetõleg) lesz egy legvalószínûbb kiimenet, ami maga a jóslatunk kell legyen. Jó kérdés, hogy hány azonos kimenetelbõl lesz mondjuk 70-80% valószínûsége egy adott 4-ik hónapnak, de szerintem ehhez legalább 100 azonos kimenetel kell, hogy elégé hihessünk a korrelációnak.
Ha feltételezzük, hogy egy ilyen kimenetel egy-az egyben megjósolja a 4-ik hónapot, akkor elég lenne 900 év, ha 100 kéne, akkor már 90.000 év adatára volna szükség, ha csapadékot is figyelembe szeretnénk venni, és ott minden hónap mondjuk vagy csapadékos vagy átlagos vagy száraz, akkor minden elemi eseménybeegy 7-es szorzó jön be, azaz a 90.000 évbõl lesz durván 300000 év.
Nem tudom csinált-e bárki errõl már statisztikát, hogy mekkora hõmérsékletfelbontásnál érzékelhetõ a korreláció vagy hány hónapot érdemes vizsgálni visszamenõleg, szerintem ez a feladat rendkívül bonyolult.
Oké-oké! 
Nem kicsit kanyarodtunk el a fórum témától, de még egy gondolatot hozzátennék! Tulajdonképp egy véleményen vagyunk a beválási esélyeket illetõen. Vonatkoztassunk el egy picit a beválási esélyektõl. Azon morfondíroztam a kérdésem kapcsán, hogy mi volt az a kezdeti tényezõ, ami annyit változott 2 nap alatt, hogy a prognózis a "stabil" egy hónapos várakozása után az ellentettjére fordult. Ebben is elképzelhetõ, hogy pár hsz-el elõbb megadtad a választ: a pillangó-hatás vagy káosz (most nem látom,hogy is írtad)
pitom: gondolom egy fél idõtávon azért már értékelhetõ lesz valamelyest, akkor azért térjünk vissza rá!
Nem kicsit kanyarodtunk el a fórum témától, de még egy gondolatot hozzátennék! Tulajdonképp egy véleményen vagyunk a beválási esélyeket illetõen. Vonatkoztassunk el egy picit a beválási esélyektõl. Azon morfondíroztam a kérdésem kapcsán, hogy mi volt az a kezdeti tényezõ, ami annyit változott 2 nap alatt, hogy a prognózis a "stabil" egy hónapos várakozása után az ellentettjére fordult. Ebben is elképzelhetõ, hogy pár hsz-el elõbb megadtad a választ: a pillangó-hatás vagy káosz (most nem látom,hogy is írtad)
pitom: gondolom egy fél idõtávon azért már értékelhetõ lesz valamelyest, akkor azért térjünk vissza rá!
Cauchy, miért kell ennyire hosszú idõ??
Ezek szerint 3-400000 év múlva többet fogunk tudni?
Ezek szerint 3-400000 év múlva többet fogunk tudni?
Persze, meg lehet adni véges intervallumot, ahol a beválás valószínûsége egy bizonyos % felett van, csak tudomásul kell venni, hogy ahogy nõ az elõrejelzett idõpont idõbeli távolsága, úgy csökken - közelítõleg exponenciálisan - a beválás valószínûsége. Ráadásul még a megadott idõtartamon belül is csak adott valószínûséggel válik be az elõrejelzés, azaz nincs olyan kicsi idõtáv, ahol a beválás 100% lenne.
7-10 nap után pedig a hozzáadott információérték gyakorlatilag nullára csökken.
Próbálkoznak persze mindenféle statisztikai alapon mûködõ eljárásokkal, de a véleményem szerint az összehasonlító-következtetõ módszerhez nincs elég adatunk (150 év áll rendelkezésre, becslésem szerint pedig minimum 3-400 ezer év havi adatsorára lenne szükségünk)
7-10 nap után pedig a hozzáadott információérték gyakorlatilag nullára csökken.
Próbálkoznak persze mindenféle statisztikai alapon mûködõ eljárásokkal, de a véleményem szerint az összehasonlító-következtetõ módszerhez nincs elég adatunk (150 év áll rendelkezésre, becslésem szerint pedig minimum 3-400 ezer év havi adatsorára lenne szükségünk)
Edward Lorenz-féle elmélet ez oké, de talán valamit ki lehet talán bogozni belõle...
Azaz a légkör, mint dinamikus rendszerben a mostani adatokban meglévõ legkisebb változás is idõvel a végeredményben hatalmas eltéréseket okoz, és nincs olyan minimális változás/hiba érték, aminél az eltérések idõvel ne okoznának teljes kiszámíthatatlanságot.
Ez rendben is van, de kb. 1 hete ez az anomália térkép legalább akkora hideg anomáliával számolt (szeptembertõl 2010. januárig), mint amennyivel most pozitív tartományban van! A negatív anomália pedig nem 1-2 futáson keresztül látszott hanem kb. egy hónapja is, amióta (egyébként épp ezért) figyeltem. Szóval, inkább erre a 180 fokos fordulatra irányult a kérdésem, ami még mindig nyitva! Nem is az a lényeg számomra, hogy most hideg, meleg stb, de az egyhavi, mondjuk "stabil" hideg anomáliát egy-két nap leforgása alatt pozitív tartományba tette, ennek mi lehet az alapja, a nyitja?
Nem is az a lényeg számomra, hogy most hideg, meleg stb, de az egyhavi, mondjuk "stabil" hideg anomáliát egy-két nap leforgása alatt pozitív tartományba tette, ennek mi lehet az alapja, a nyitja?
Így van, ezen kár vitát nyitni, fogunk még látni ezen a térképen novemberig a jégkorszaktól a januári orgonanyílásig mindent. Azért én becsülöm Bastardit, hogy van mersze latolgatni, miközben a meteorológia minden fejlõdése ellenére 10 napnál nem tud magabiztosan elõrébb tekintetni, és nem mellesleg ezt képzett meteorológusként teszi. Véleményét mindig igyekszik szakmai alapon felépíteni a maga vicces és laza talján angolságával. Az vesse rá az elsõ követ, aki hosszútávban nem tévedett még...
Egyébként pedig összekeveredtek itt a dolgok egy kissé. Elõször is Svadasz a tõle megszokott magas színvonalon leírta, hogy Bastardi miért utalt 51-52 telére, ugyanakkor nyitva hagyta a kérdést, hogy 51-52 tele milyen is volt és mire is utalhat. Erre jött a válasz, hogy szokatlanul enyhe volt, legalábbis idehaza, amivel kár lenne vitatkozni. Ellenben Bastardi hideg telet jósolt latolgatásában, bár õ Európára nagyban tekintett rá. Az elveszni látszó lényegre viszont svadasz utalt, hogy bizonyos feltételezések szerint az AMO elérte maximumát és több jel utal arra, hogy negatív irányba válthat most vagy a közeljövõben. Ha én jól értettem, akkor Bastardi is ezért választotta 51-52-t, mert ekkora datálható a múltban egy hasonló váltási periódus kezdete. Ehhez jön egy lehetséges El nino és a naptevékenység rég nem látott minimuma. Ide sorolható az arktikus jégborítottság csökkenõ trendjének tényszerû megállása. Senki nem fogja tudni megmondani milyen lesz a tél, csupán felmerülnek tényezõk, amelyekbõl levonhatók egyes következtetések, mégpedig nem megérzéses alapon, hanem az e kérdéskörben sajnos még szûkösre szabott, de mégis tudományos alapokra helyezett fogalomkörben. Ha pedig jól értelmeztem e jeleket, akkor a következõ években, lehet most, lehet késõbb, de növekvõ eséllyel becsúszhat majd egy markánsabb tél, tehát lehet hogy most lesz egy váltás, vagy legalábbis egy olyan átmeneti idõszakba léphetünk, amely átvezethet bennünket a következõ években egy negatív fázisba, amikor a hidegebb telek esélye megnõ.
Végül pedig íme egy táblázat a globális átlaghõmérséklet változásáról:Link
Egyébként pedig összekeveredtek itt a dolgok egy kissé. Elõször is Svadasz a tõle megszokott magas színvonalon leírta, hogy Bastardi miért utalt 51-52 telére, ugyanakkor nyitva hagyta a kérdést, hogy 51-52 tele milyen is volt és mire is utalhat. Erre jött a válasz, hogy szokatlanul enyhe volt, legalábbis idehaza, amivel kár lenne vitatkozni. Ellenben Bastardi hideg telet jósolt latolgatásában, bár õ Európára nagyban tekintett rá. Az elveszni látszó lényegre viszont svadasz utalt, hogy bizonyos feltételezések szerint az AMO elérte maximumát és több jel utal arra, hogy negatív irányba válthat most vagy a közeljövõben. Ha én jól értettem, akkor Bastardi is ezért választotta 51-52-t, mert ekkora datálható a múltban egy hasonló váltási periódus kezdete. Ehhez jön egy lehetséges El nino és a naptevékenység rég nem látott minimuma. Ide sorolható az arktikus jégborítottság csökkenõ trendjének tényszerû megállása. Senki nem fogja tudni megmondani milyen lesz a tél, csupán felmerülnek tényezõk, amelyekbõl levonhatók egyes következtetések, mégpedig nem megérzéses alapon, hanem az e kérdéskörben sajnos még szûkösre szabott, de mégis tudományos alapokra helyezett fogalomkörben. Ha pedig jól értelmeztem e jeleket, akkor a következõ években, lehet most, lehet késõbb, de növekvõ eséllyel becsúszhat majd egy markánsabb tél, tehát lehet hogy most lesz egy váltás, vagy legalábbis egy olyan átmeneti idõszakba léphetünk, amely átvezethet bennünket a következõ években egy negatív fázisba, amikor a hidegebb telek esélye megnõ.
Végül pedig íme egy táblázat a globális átlaghõmérséklet változásáról:Link
Persze, ez nem is azt jelenti, hogy ez tuti, pusztán egy vélemény.
Én már alig várom, hogy a sajtóban elinduljon a találgatás, mert az elsõ jóslatoknak a homlokegyenest ellenkezõje szokott bejönni.
Vitát meg végképp nem akarok gerjeszteni.
Én már alig várom, hogy a sajtóban elinduljon a találgatás, mert az elsõ jóslatoknak a homlokegyenest ellenkezõje szokott bejönni.
Vitát meg végképp nem akarok gerjeszteni.
Meg azt is tegyük hozzá gyorsan, hogy ez a térkép is szinte naponta változik. Gyakorlatilag követi a NAO-indexet. Meg még ki tudja mit. Erre aztán végképp nem lehet alapozni (sem). Volt is vita ebbõl itt, nem is kicsi
Azért azt is hozzá kell tenni hogy Bastardi írásai nem sûrûn szoktak bejönni.
Ha megnézed svadasz 61740 sz. hozzászólását és utána Usrin 61743-át, abból kiderül, hogy pl. Bastardi véleménye alapján a télimádók elõreláthatóan nem fogják szívükbe zárni az elkövetkezõ telet. Egybecseng a mostani anomália-térképpel.
Egy ideje szinte naponta figyelgetem a szezonális elõrejelzéseket. Szinte egyik pillanatról a másikra vett 90°-os fordulatot. A következõ hónapra elõjelzett negatív anomália eltûnt: Link Csapadékban ha jól emlékszem a szeptembert illetõen fordult a kocka: Link
Nem arról van szó, hogy ezeket az elõjelzéseket kp-nak venném, de kíváncsi lennék svadasz vagy vki profi véleményére, mi okozta ezt a hirtelen pálfordulást. Jelenthet valamit ez a tendencia, hogy értelmezzük ezt?
A fáklyát nézve, végre megjelenik a csapadékhajlam térségemben. A keddi, majd a jövõ hét végére (16-17) érkezõ hf egyelõre ezzel kecsegtet. Link
Nem arról van szó, hogy ezeket az elõjelzéseket kp-nak venném, de kíváncsi lennék svadasz vagy vki profi véleményére, mi okozta ezt a hirtelen pálfordulást. Jelenthet valamit ez a tendencia, hogy értelmezzük ezt?
A fáklyát nézve, végre megjelenik a csapadékhajlam térségemben. A keddi, majd a jövõ hét végére (16-17) érkezõ hf egyelõre ezzel kecsegtet. Link
Tökéletes egyetértek veled!
Az utolsó mondatoddal meg fõleg!
Jól látszik, hogy az "esetleges" (meggondolatlanul korán) évszakváltó frontnak kikiáltott jövõhét eleji HF. csak 1 napos lehûlést okoz, majd folytatódik az igazi nyári idõ. A hétvégére pedig egyre nagyobb esély körvonalazódik kánikulai melegre.
És ez így rendben is van augusztus elején, derekán!Örüljünk a nyárnak!
Értem én hogy van aki már most a hideg õszt várja, de még várjon egy kicsit türelmesen.
Az utolsó mondatoddal meg fõleg!
Jól látszik, hogy az "esetleges" (meggondolatlanul korán) évszakváltó frontnak kikiáltott jövõhét eleji HF. csak 1 napos lehûlést okoz, majd folytatódik az igazi nyári idõ. A hétvégére pedig egyre nagyobb esély körvonalazódik kánikulai melegre.
És ez így rendben is van augusztus elején, derekán!Örüljünk a nyárnak!
Értem én hogy van aki már most a hideg õszt várja, de még várjon egy kicsit türelmesen.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-01 15:57
Szabályzat