Információk az előrejelzési versenyhez

Bizony, köszi.

m4e: törtenelmi pillanat ez, csak hát messze még a vége.

Utánaolvastam a hivatalos dolgoknak (WMO, ICAO), ott valóban azt írják, hogy a legtávolabb tisztán látszódó objektum távolsága a látótávolság.
Viszont ez az Alföldön valóban nem feltétlenül adja vissza ténylegesen a légköri átlátszóságot, gondolom ebben azért te is egyetértesz. Illetve azért felmerül, hogy ha olyan tiszta a levegõ, hogy az Alföld északi részérõl a Mátra/Bükk, délkeletrõl-keletrõl pedig pl. a Bihar-hegység magasabb csúcsai látszódnak, akkor azt beészlelik-e. Amikor jöttünk haza Kolozsvárról tavaly akkor pl. Nagyvárad felõl az Alföldön nyugat felé haladva látszott a Mátra északra.

Pár perc az egész, szinte minden automatikus, még a változásnál a zöld és piros háttérszín is.

Ez gyors volt, köszi
(kvázi-automatikusan számolódik?)

Nagy gratula MacBooknak az élre törésért, izgalmas ez a kör.

Nekem sikerült a legnagyobbat visszaesni (-14), míg Bölkének a forduló gyözelemmel a legnagyobbat elörelépni (+13)

Bizos nagyon várhattad már, hogy sárga háttérel leszel-e.

A kiesõk nélküli összetett: Link

Ha látótávolságon belül vannak az adatok hozzá

Egy kiesõk nélkülit dobsz nekünk?

Mert a látástávolság a legmesszebb látszó objektumra vonatkozik valójában. Az olaszoknak vagy franciáknak (hogy csak kettõt említsek) ez világos, a magyaroknak nem.

Ilyen alapon 10 km felett teljesen felesleges lenne látótávolságot észlelni, mert akkor ez az információ nem a légkör átlátszóságára, hanem a legmesszebb lévõ látható objektumra vonatkozna.

A másikhoz még mindig azt mondom, hogy nem ahhoz az 50 emberhez kell igazodni. Másrészt az átlagnép szerintem nem nagyon tud különbséget tenni a felhõtípusok között (ahogy pl. a zápor és a zivatar között sem mindenki), így nem is fogja érdekelni, hogy gomoly- vagy zivatarfelhõ szerepel-e az észlelésben. A megjegyzést meg kár is mondani, elég megnézni, hogy hány észlelõ használja alapból.

A látástávolság az, amíg el lehet látni. Hogy a (hazai) meteorológiában ez a baromság miért terjedt el, nem tudom. "Ha egy tárgy kontúrjai élesek, akkor annak a tárgy távolságának legalább kétszerese a látótávolság"
Ennél sokkal több értelme lenne még annak is, ha csak látástávolság mérõ üzemelne. A katonai állomások egyébként úgy észlelik a látástávolságot, ahogy kellene az OMSZ-nak is.

Synopba, metarba, persze menjen az észlelés a zivatarfelhõrõl, de egy "elvileg" a nagyközönségnek szánt felületen nincs helye, mert mint írtam, félrevezeti az átlagnépet.
Met-észben annyi bõven elég lenne, hogy kiegészítõ szövegben meg lenne írva, hogy DK felé távoli zivatarfelhõ vagy valami hasonló. Így mindenki tudna is róla.

Dávid: Dehogy lenne torzító. Az jobban zavaró, ha egy állomás pl. Miskolc a debreceni alapján ad be észlelést, mert ha ott 50 van, de itt 20-at se látok ugyan, de adok 45-öt mert nehogymár kilógjak, na ez sokkal torzítóbb. Nem mintha sokmindenre használhatók lennének a látástávolság adatsorok, csak repülésben van gyakorlati értelme, de ott is csak a közeli látás esetén (köd, párásság), lényegtelen, hogy 40 vagy 120 km-e.

Én meg több állomás azt az utasítást kaptuk például Sopronból meg lehet kérdezni Mártont, hogyha látunk Cb felhõzetet akármennyi mennyiségben van jelen köteles az észlelõ jelenteni a MET-ÉSZ-re is! Mivel a zivatar felhõ akármennyi távolságra van köteles vagy beadni, mert veszélyt hordoz magában. Akár az állomás közelében van akár nem. Sõt, ismerek olyat is aki akkor is adja a kissé felhõs eget zivatar felhõvel amikor az összfelhõ nem éri el a 2 oktát, de jelzi, hogy szignifikáns felhõ van jelen amit az állomásról is lehet észlelni.

Ez most olyan lenne Olivér mintha 1 okta Cb nem lenne felhõzet. Ezek szerint jelenteni sem kellene a SYNOP vagy METAR táviratba, mert minek az? Jó, félrevezetõ lehet, hogy nem a Cb dominál 7 okta Ac mellett, de ez a rendszer hibája. Meg kellene például mondani valakinek, hogy: Gyerekek! Ha a Cb felhõzet az égboltból kitakar 3 oktát akkor adjuk. Az már mindenkinek feltûnõ és általában 3 oktából már döröghet az ég is.

Látástávolságban sincs igazad. Azt hiszem ha nem csal az emlékezetem Szombathelyrõl a Kemeneshát 35-40 km-re van és ha tisztán látod élesen a körvonalait a látástávolság legalább a kétszerese. MET-ÉSZ útmutató: "A tárgyak láthatósága a távolságon kívül a levegõben lévõ idegen anyagok (por, füst, pára, vízcseppek, stb.) mennyiségétõl is függ. Az észlelési helyen körkörösen ki kell választanunk olyantárgyakat(magas fa, épület, villanyoszlop, stb.) aminek pontosan tudjuk, vagy legalábbis meg tudjuk becsülni a távolságát. Mindig a legrosszabb látást adjuk meg. Ha egy tárgy kontúrjai élesek, akkor annak a tárgy távolságának legalább kétszerese a látótávolság " Szombathelyrõl például nem csak én, de a Pétervári is érkezésem elõtt 2 hete is simán adott 100 km látástávolságnak. Gondolom tisztán látta a 66 km-re lévõ Hochwechsel-t. Jó, nem duplázott, de ahogy mondod ez egy "betippelt" érték. Vagy netalán a 66 km-ert kellett volna adni és nem tippelgetni?

Pont a Tóth Tamással beszéltem múlt hónapban, hogy Szeged sem elég jó látástávolság szempontjából és annyira ki volt száradva a levegõ, hogy hiába alapjáraton például 30 km-re lehet ellátni adott 60 km-ert. Ezek szerint tippmixelt õ is mint az állomások nagy része tippmixel mindig a látástávolságban.

De amúgy lehet tényleg csak annyit kellene adni amit biztosan látunk. Jelen esetben Szombathelynél 11 UTC-kor adok 35 km-ert a Kemeneshát miatt, majd 12 UTC-kor adok 65 km-ert, mert feltûnik a Hochwechsel. 30 km-es látástávolság javulás egy óra leforgása alatt. Talán ez lehet kiugró adat lenne. De ha egyszer ezt az utasítást kaptuk és ha tisztán látunk valamit duplázunk, vagyis tippelünk.

Szerk: Dávid megelõztél, de gondoltam, hogy egy véleményen vagyunk!

Én ezekkel nem értek egyet. Attól, hogy éppen nincs semmi 50-70 km-re az Alföldön, még igen is lehet annyi a látótávolság, ha olyan tiszta a levegõ. Ha mondjuk egy nagyon tiszta napon az összes olyan állomás észleli a 70-80 km-t, ahonnan látszanak hegyek, míg az Alföld közepén csak 20-at észlelnek ugyanolyan légköri feltételek mellett, az nem torzítja jobban a méréseket, mint a "betippelt" 70 km? Mondjuk az is igaz, hogy az automatizálással úgyis eltûnnek az 50+ km-es látások, mert az nem fog annyit mérni.
A felhõzetnél viszont nem kérdés, hogy a legszignifikánsabbat kell beadni, tehát ha látok akár egyetlen Cb-t az Alpok vagy a Bakony felett innen, és az összfelhõzet eléri a 2 oktát (vagyis lehet ikont tenni), akkor igen is a zivatarfelhõt fogom beészlelni. A közembereket ez lehet, hogy félrevezeti (azt az 50-et, aki nem az idõképet nézi - megjegyzem, utóbbin sokkal félrevezetõbb észleléseket láthatnak sokszor), de pl. repülésmeteorológiában már abszolút hasznos lehet, mert tudják, hogy abban a tágabb térségben Cb van. A hivatalos észlelõk is ugyan így járnak el egyébként.

Az emberi észlelés is rengeteg hibával terhelt, szubjektív. Én pl. 5 oktát adtam volna. Ha egy tucat embert megkérdeztek volna, 2-7-ig minden lett volna.
Ami nekem nagyon nem tetszik, az a látástávolság észlelés síkvidéken. Kb. 20 km körüli a maximális látástávolság, amit észlelni lehetne az Alföldrõl, pl. Szegedrõl vagy Szolnokról. Egészen biztosan 30 km alatti, mert nincsenek akkora épületek, tornyok, amik a horizont fölé lógjanak. Az alap látástávolság (horizont fölé lógó építmények nélkül) pl. a felszín felett 2 m-rõl szemlélõdve a 10 km-t sem éri el. Ezzel szemben simán elõfordul 50-70 km-es észlelés is, tõled is bõven látni ilyeneket. Ezek fiktív betippelt értékek (Ennyi lenne, ha lenne egy hegy pl. 70 km-re, akkor az most látszódna.), semmi közük a látástávolsághoz.
Pár napja láttam, hogy Szombathelyrõl egy balatoni zivatarfelhõ üllõjét láttad és az met-észben Szombathelyre beészleted felhõzet típusnak, hogy zivatarfelhõ. Szombathely felett, akkor csak kis gomolyok voltak, az volt az Alpokalján a meghatározó, azt kellett volna észlelésbe beadni, nem egy 100 km-re épphogy látszódó üllõt alapul venni, mert az nagyon nem volt Szombathelynél meghatározó akkor.
Ez is csak egy apróság, de ha egy ember ránéz a met-észre, azt látja, hogy Szombathely zivatarfelhõ, húha, mindjárt zivatar lesz ott (gondja a többség), és az félrevezetés ilyen esetben.

Mindig az a döntõ amit a vizsgázott észlelõ lát illetve amit beküld a táviratba. Persze van a vizsgázott észlelõk között akik csak "elhülyéskedik" az észlelést, de én hiszek a Tamásnak, hogy volt az erõsen felhõs. Ismerem annyira, hogy ilyen helyzetben mint például a gyöngyösi nem adott volna 8 oktát.

Figyelj! Amikor egyszer a szegedi állomáson volt tali, (asszem 2013 aug-szept.) Tóth Tamás volt a napos észlelõ a helyi versenynél, és én is közepes-gyenge felhõzetet láttam szórt napsütés mellett. (kampós-terülõ vonalas Ci.+ középszintû Ac.cast)
És Tamás erõsen felhõst adott le.Felmászott a +2 méteres alu létrára a kukorica miatt, és belátta az összes 8 oktát.

Amúgy õszintén mit vársz? Hát Kékestetõn volt észlelõ a fõállomáson. A minõség pedig most sem javult, hogy más észlelõgárda van fenn. Náluk nagyon 300 méternél nincs magasabb Cu felhõ miközben lehet, akkor Kékestetõ a legjobb pont ahol látástávolságot lehet nézni, de õk 60 km-nél többet nem adnak. Miközben ha valamit tisztán látunk nyugodtan lehetne duplázni. Szép ideológiájuk van. Én Szombathelyen múlt hónapban még 100 km-ert is adtam szóval Kékest nem értem meg soha nem is fogom. Visszatérve a gyöngyösi észlelõre. El tudom képzelni micsoda fals táviratokat adott szolgálat közben. Nála nem létezik olyan, hogy átfedésben vannak a felhõk egymással. Tehát ha például van 5 okta Cs és 2 okta Cu az nála 7, amikor normális esetben 5 okta is maradhat az összfelhõ. Hétköznaponként lenn dolgozok Gyöngyösön szóval szépen látom saját szemmel is a baromságait

Nem ide tartozik, de múltkor Gyöngyösrõl jött 8 okta Cs szinte derült idõben, mert a homok miatti fakóbb eget annak nézte az észlelõ...

Én nem tudom mióta van ott az ottani észlelõ, de szerintem már elég régen. Így bele lehetett volna tanulni az ilyen helyzetekbe. Hasonló ez mint a múltkori egri fordulónál a felhõzet. Rengeteg vizsgázott észlelõnek van baja a fátyolokkal, ami elég gáz..

Tehát akkor összefoglalva, van egy nyári(?) fagyzugunk, ahol napközben alig olvad ki az éjszakai fagy, így a környékröl is sokan oda járnak hüsülni a nyári kánikulában, föleg hogy ott még akkor is cirrusok hada takarja a napot, amikor már nem

És ha mindezt tudtam volna, 12 pontosnál jobb 1.0-st adtam volna....

Van egy ilyen sejtésem nekem is, mert nagyon lomhán mozog csak a T Csaba a környék hidegpontja.

Fogadjunk, hogy 30.5°C volt!

Fagyláda. 15:10-kor volt egy kerekített 31 fok.
Pár hete oda nem túl messze töltöttünk 3 igen kellemes napot Szarvason. Brutális meleg volt, a Dunántúlhoz képest úgy éreztük, hogy izzott még a fold is. Én emiatt is tartottam a T-ket kicsit feljebb. Csalódás.

Békéscsaba körül az összes állomáson 31, vagy 32 fok van jelenleg, természetesen ott csak 30 fok van még!

Végignéztem pár webkamera animációt reggeltöl, nagyon durva ez az észlelés. Délelött kb 10 óráig (08 UTC) tényleg sok cirrus volt, aztán valahogy bent ragadt a 7 okta az észlelésben 11 UTC-re is. Söt, még azóta is adja...

Tegnap is 30 fok volt a kerekített Tmax Csabán, miközben nálunk 33.
Talán a 31 fok összejöhet ma.

És 7 okta... Nem ártana leváltani az ottani észlelõt... [esõ]

Már vártam a derült észlelést, erre 7 okta.

Tmin: 16 fok (16,4)
Tmax: eddig 30 fok
Felhõzet: erõsen felhõs (7 okta)
Jelenidõ: nincs szign.
Takt: 29 fok (29,2)
Szél: gyenge északkeleti (2 m/s, 40°)
Csapadék: nem várható

Én örülök az erõsen felhõsnek, bár szerintem sem volt ez erõsen felhõs, a webkamera alapján sem, ez legalább 2 okta derült rész, és nehéz elképzelni, hogy az égbolt többi része tele volt felhõvel. Link Ha jól emlékszem, nem is az elsõ hasonló eset ez Békéscsabán.

Bár az is lehet, hogy 5 okta felhõ volt (ami nekem mondjuk még mindig soknak tûnik), valakik már arra is erõsen felhõset észlelnek a MET-ÉSZ-ben. Majd a táviratból kiderül.

12:40: kerekített 29 fok, gyenge északkeleti szél.

szerk.: MET-ÉSZ 29,2 fok, erõsen felhõs.