Globális jelenségek

Hogy konkrétan a magyarra milyen hatással van, azt nem tudom. De egy igen hosszantartó napfoltmentes idõszak eddig szinte mindig kapcsolatba volt hozható alacsonyabb átlaghõmérsékletekkel, kis jégkorszakokkal, stb.

Jóska: lehet, de ez nem az én statisztikám A ciklus hosszúságát jól mutatja, hogy a 2007-es év is benne van az elmúlt száz év toplistájában.

Konkrétan inkább kontinensnyi méretekkel lehet számolni.
Egyértelmû ok-okozati viszony nem állapítható meg, ám tudott, a XV.-XVIII. század közötti ún. kis-jégkorszak egybeesik az ugyanekkor fennálló ún. naptevékenységi minimummal (Wolf, Spörer és Maunder minimum: Link ).
Ezen felül a naptevékenység pozitív fázisaiban bizonyíthatóan melegebb volt a klíma (XII. és pl. XX.század).

És ennek milyen kihatása van a magyar idõjárásra?

Szerencsésebb a minimumi idõszakokat figyelembe venni.
Az évek statisztikailag jól mutatnak, ám az idõszakok azok, amik egy esetleges tendenciát kijelölhetnek.
A még ki tudja mikor véget érõ mostani minimum már most egy lapon említhetõ az 1910 körüli, a stabil mérések 1850 körüli kezdete óta tartó idõszak legmasszívabb minimumával és még egy-két hónap és azt is lekörözi.

A ranglistát az 1913-as év vezeti, de 2008 rögtön utána a második helyen van, 2009 még nincs figyelembe véve: Link

Így van, elsõ ránézésre is legutóbb 1910 körüli minimum volt hasonló erõsségû, ám tüzetesebben megnézve még az sem.
Íme: Link

Érdekes az is, hogy az elmúlt 10 napciklus napfoltmentes napjainak átlaga 485 - a mostani napfoltmentességben viszont már 687 foltmentes napnál tartunk, azaz a minimum elég mély és tartós (forrás: Spaceweather). Ráadásul a Nap a másik oldalán sem produkál foltokat: Link

Eközben tovább tart a Nap tökéletes foltmentessége, immáron 33 napja (a korábbi foltok inkább csak maszatok voltak és nem is nagyon ebbe a ciklusba tartoztak): Link