Információk az előrejelzési versenyhez

Köszi! Ezt eddig is értettem, hiszen lényegében egy korábbi beírásodban is ezt pedzegetted. Igazából az a hihetetlen számomra, hogy ilyen erõs szél nem volt képes az átkeverésre, illetve csak 24 óra után. De ez is nagy tanulság, bár tartok tõle, hogy a jövõben sem leszek képes 48 órával elõtte kiszámolni az ilyen helyzetet
Azért arra kíváncsi lennénk, hogy milyen légmozgás volt 1400 és 1000 m között, hol akadt el az átkeverés

A felsiklás nagyon szépen követhetõ a bécsi felszálláson (már megint ezzel jövök, mert budapesti 12 UTC-s már nincs sajnos...)

Nov. 9. 12 UTC: Link
Nov.10. 12 UTC: Link
Nov.11. 12 UTC: Link

1 nap alatt kb 10 fokkal melegebb levegõ érkezett a magasban, majd 1 nap alatt még kb 5 fokkal melegebb. Ez nagyon gyorsnak számítana nyáron is, a téli félévben pedig az alsó légréteg ezt képtelen lekövetni. A 10. és 11. felszállás között már látszik a lekeveredés is, Stelvio kérdése szerintem inkább erre vonatkozott, hogy ez miért nem mutatkozott meg Kékestetõnél is nagyobb mértékben, ha ekkora széllel jött a meleg.

Ha nagyobb az áramlás, akkor elvárható lenne, hogy az alsó hideg és a felette lévõ melegebb légtömeg közötti felület könnyebben felszakad a szélnyírás hatására, és a melegebb felsõ levegõ valamelyest lejjebb tud keveredni. Bécs esetén ez látható is, tegnap 12 UTC-kor Kékes magsságában (kb 900 hPa) még csak kb +2,5 fok volt, ma már kb +11.
És hogy Kékes esetén miért volt kisebb mértékû az átkeveredés?

Erre talán az a válasz, hogy egyrészt ehhez idõ is kell (Bécsben már korábban elkezdõdött a folyamat), másrészt pedig erõsen befolyásolhatja a dolgot az orográfia is szerintem. Az alcsonyabb szinteken jellemzõ délkeleti áramlás a Kárpá-medencét körülvevõ hegyeknek "nyomja" az alsó hideg légtömeget, ami így a kárpát-medence északi vidékein vastagabb és stabilabb lesz, ergo nehezebben áttörhetõ.

A Belgrádi ma déli felszállás: Link
Itt még jóval nagyobb mértékû átkeverés látható, mint Bécs esetén. Pedig itt nem is volt olyan erõs az áramlás, viszont a "Kárpát-medence" déli részén van....

Nyáron az erõsebb besugárzás jobban fel képes melegíteni az alsó hideg légtömeget, ezzel csökkenti a hõm.különbséget e között és a felsõ meleg légréteg között, ezáltal sokkal könnyebbé téve az átkeveredést.

Nem kell nagyon bonyolult dologra gondolni: egész egyszerûen arról van szó, hogy a meleg levegõnek megvan az a termodinamikai tulajdonsága, hogy képes nagyon szépen fölsiklani az alsóbb hideg légtömegre, és tartósan ott is maradni. Így aztán hiába dõl be a meleg egy bizonyos szint fölött - akár viharos széllel, mint azt ma is láttuk -, a kialakult stabil rétegzõdés akár hosszabb idõn keresztül is konzerválódhat, és elõfordulhat, hogy ebbõl a melegbõl 1-200 méterrel lejjebb semmi sem hasznosul.
Biztosan nagyon borotvaélen táncolt a dolog, nagyon szívesen megnéztem volna egy felszállást abban a térségben a kora délutáni órákban...

Ennek nem sok köze van a nap állásához, hiszen 1400 méteren 12 fok volt, és a két szint között nem volt olyan réteg, ami elzárhatta volna a meleget, fõleg ilyen erõs szél mellett érthetetlen

Ha valaki el tudná mondani, hogy a lekeverés miért nem mûködik, akkor talán ebbõl a fordulóból is tanulhatnék. Számomra a T-k teljesen érthetetlenek.