Hydroinfo

A 90-es években volt szerencsém néhány tiszai jeges árvizet, illetve jégzajlást figyelemmel kísérni.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.

Érdekes ellentét ez, de megszokott jelenség. Az alsószakasz ill. a felsõszakasz-jellegû folyók eltérõ viselkedése, mely nem csak a jégképzõdéskor figyelhetõ meg, hanem pl. hirtelen árvizek esetén.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.

Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.

A Rábával kapcsolatban érdemes megemlíteni a felsõbb szakaszok állapotát is, csupán az összehasonlítás kedvéért.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.
Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.

Szívesen, nálam ez (is) szakmai ártalom.
A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.

Köszönjük a képes beszámolót Dávid! Ez a mostani állapot nem lesz hosszú életû. A Tavalyi azért tovább tartott. Persze hol van még a tél vége!

Hat napja jelent meg az igazi téli hideg térségünkben, és a fokozatosan erõsödõ fagy hatására jegesedésnek indultak a folyóink.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.

A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.