Kérdések és válaszok

Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.

A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.

Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is?
Köszönöm választ elõre is.