Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Õõõõ...izééé....háááát... 
"Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek , azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél."
Ha nappal a felszín eltérõ felmelegedése számít, akkor éjjel az inverzió miatti hõmérséklet-különbség nem?
Szerintem a magyarázat inkább a következõ: reggel elkezd sütni a nap, a talaj és a levegõ elkezd melegedni, majd feláramlani. A magasban ugye majdnem mindig fúj valamilyen irányú szél, és a felmelegedett levegõ felfelé áramlás közben beleütközik, belekapcsolódik a magasban fújó szélbe, ami magával kezdi vonszolni az alsó légrétegeket. Ezáltal az alsó légréteg is elkezd mozogni.
Amikor lemegy a nap, a besugárzás és folyamatos levegõ-felemelkedés megszûnik, a légkör alsó rétege elkezd hûlni, ezáltal nehezebb lesz, és egyszer csak a magasban fújó szél már nem bírja cipelni magával, ezért leszakad róla, mozgása megszûnik, és utána külön életet fog élni.
Nem tudom így van-e valójában, ez csak az én elméletem.
"Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek , azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél."
Ha nappal a felszín eltérõ felmelegedése számít, akkor éjjel az inverzió miatti hõmérséklet-különbség nem?
Szerintem a magyarázat inkább a következõ: reggel elkezd sütni a nap, a talaj és a levegõ elkezd melegedni, majd feláramlani. A magasban ugye majdnem mindig fúj valamilyen irányú szél, és a felmelegedett levegõ felfelé áramlás közben beleütközik, belekapcsolódik a magasban fújó szélbe, ami magával kezdi vonszolni az alsó légrétegeket. Ezáltal az alsó légréteg is elkezd mozogni.
Amikor lemegy a nap, a besugárzás és folyamatos levegõ-felemelkedés megszûnik, a légkör alsó rétege elkezd hûlni, ezáltal nehezebb lesz, és egyszer csak a magasban fújó szél már nem bírja cipelni magával, ezért leszakad róla, mozgása megszûnik, és utána külön életet fog élni.
Nem tudom így van-e valójában, ez csak az én elméletem.
Szerintem még azt is hozzá lehet tenni, hogy napközben a felszín felmelegedése miatti feláramlások (+ a hozzájuk kapcsolódó leáramlások) kapcsolatot teremtenek a magasabb és a felszíni légrétegek között, éjszaka viszont ezek nélkül külön életet él a két szint. (A magasban, pl. 850 hPa-os szintben már nem igazán gyengül le éjszakára a szél, hiszen az áramlást "hajtó" ciklonok és anticiklonok éjjel is ugyanolyan erõsek.)
Sziasztok!
A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)
A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat