Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A legtöbb embernek úgysincs csapadékmérõje, mi meg lezsírozzuk itt egymás közt.

Értem, nagyon is
Akkor talán meg is egyezhetünk abban, hogy közérthetõ formában közölve bátran lehet használni ezeket a kifejezéseket mennyiségi meghatározás/követelmény nélkül
Köszönöm a válaszokat



Szerintem igen, talán így lenne a legjobb. 
Bár lehet, erre most majd többen is mindjárt ugrani fognak, mint legutóbb a "középsõ" országrészre... de én tényleg nem látom sok értelmét szigorúan definiálni.
Megmondom õszintén, ha magam elé próbálom képzelni a fogalmakat és a jelentésüket, nekem még az sem teljesen világos, hogy a jelentõs, a számottevõ vagy éppen a nagy mennyiségû és a kiadós közül melyik mekkora, egymáshoz képest!
Én pl. a számottevõ kifejezést mindig csak olyan szövegösszefüggésben szoktam használni, hogy "számottevõ csapadék nem várható" - ez nálam kb. egyenértékû azzal, hogy általában csak néhány helyen lepottyan pár csöpp, de az is belefér, hogy egy-egy helyen pár tized is eshet akár. Na és akkor pl. ez a 0,5 mm-nél kisebb mennyiség mérés szempontjából abszolút nem sok, ahhoz viszont, hogy adott esetben kicsit elázzunk, már elég lehet. Ez esetben viszont máris számottevõnek érzi az ember...
Szóval érted, mi a problémám.

Bár lehet, erre most majd többen is mindjárt ugrani fognak, mint legutóbb a "középsõ" országrészre... de én tényleg nem látom sok értelmét szigorúan definiálni.
Megmondom õszintén, ha magam elé próbálom képzelni a fogalmakat és a jelentésüket, nekem még az sem teljesen világos, hogy a jelentõs, a számottevõ vagy éppen a nagy mennyiségû és a kiadós közül melyik mekkora, egymáshoz képest!

Én pl. a számottevõ kifejezést mindig csak olyan szövegösszefüggésben szoktam használni, hogy "számottevõ csapadék nem várható" - ez nálam kb. egyenértékû azzal, hogy általában csak néhány helyen lepottyan pár csöpp, de az is belefér, hogy egy-egy helyen pár tized is eshet akár. Na és akkor pl. ez a 0,5 mm-nél kisebb mennyiség mérés szempontjából abszolút nem sok, ahhoz viszont, hogy adott esetben kicsit elázzunk, már elég lehet. Ez esetben viszont máris számottevõnek érzi az ember...

Szóval érted, mi a problémám.
Jogos, de egy elõrejelzésnél használjuk ezeket a fogalmakat, én is szoktam. Nyilván nem szoktam én sem kiszámolni, hogy Békés megye keleti részén jelentõs, a nyugati részén jelentéktelen, déli részén számottevõ, stb. mennyiségû csapadék várható
Ezek szerint akkor ezek maradnak szubjektív fogalmak, és mindig az adott évszakhoz, idõjárási helyzethez, stb. képest, ezekhez viszonyítva használjuk az efféle jelzõket?


Olyan kérdésem volna, hogy van-e szilárdan meghatározott, számszerû lefordítása a "jelentõs", "számottevõ", és "jelentéktelen", és "nem számottevõ" kifejezéseknek?
Ugyanis találtam egy ellentmondásos példát az OMSZ honlapján: az ismerettárban jelentõs esõ = legalább 10 mm, jelentõs havazás = legalább 10 cm friss hó, ugyanakkor a távolabbi kilátásokban: jelentõs mennyiségû csapadék (legalább napi 5 mm) nem lesz. Na most akkor 5 vagy 10 mm?
Ugyanis találtam egy ellentmondásos példát az OMSZ honlapján: az ismerettárban jelentõs esõ = legalább 10 mm, jelentõs havazás = legalább 10 cm friss hó, ugyanakkor a távolabbi kilátásokban: jelentõs mennyiségû csapadék (legalább napi 5 mm) nem lesz. Na most akkor 5 vagy 10 mm?