Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm a közérthetõ, számos részletet kiválóan tisztázó, világos választ!

A ritkább levegõ adott térfogatában kevesebb részecske van, így adott teljesítménnyel épp azt lenne könnyebb felmelegíteni. A kutya tehát nem itt van elásva. A felfelé való hûlés eredendõ oka az, hogy napsugárzás a levegõben alig-alig nyelõdik el, a felszínen annál inkább. Tehát a Nap gyakorlatilag a földfelszínt melegíti, és az adja át a hõt a levegõnek. Ahol pedig alulról fûtenek, ott eleve nem csoda, hogy alul van melegebb. Persze felmerül a kérdés, hogy ha a Mont Blanc-on a napsütötte felszín 4000 m felett helyezkedik el, akkor miért van ott is hideg... Nos, egyrészt amiatt, mert az átkeveredés vízszintesen igen hatékony, tehát ha 4000 m magasan az egész mérsékelt övben hideg a légkör, abból a felszín néhány oda belógó darabja sem tud kimaradni: bárhogy melegítheti a Nap a hegycsúcsot, ha a hideg levegõ mindenfelõl odaáramlik. Másrészt ott van az a tényezõ, amirõl B.Dodó ír. Ha függõleges átkeverés is van, tehát alulról megindul felfelé a meleg levegõ, akkor az a magasban lévõ kisebb nyomáson kitágul, ennek során pedig muszáj lehûlnie. (A középiskolás fizikában lásd: Gay-Lussac I. törvénye, a mindennapi életben lásd: kilyukasztott szódáspatron.)
Mert abban a magasságban ritkább és szárazabb a levegõ, igy - ha nincs jelentõsebb átkeverõ légmozgás - az jobban lehûl.
Én nem vagyok egy nagy okos ebben a témában, ezért ha hülyeséget mondok akkor javítsatok ki légyszi
Na tehát szerintem ebben az is közre játszik hogy a nyomás csökkenésével hûl a levegõ is. Tehát alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a hõmérséklet is, és fent alacsonyabb a nyomás

Na tehát szerintem ebben az is közre játszik hogy a nyomás csökkenésével hûl a levegõ is. Tehát alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a hõmérséklet is, és fent alacsonyabb a nyomás

Szia. Köszi a választ, jól tudom, hogy minél magasabban vagyunk,annál alacsonyabb a T,de miért? (Fizikai magyarázatra gondolkoztam, hõtannal kapcsolatban)

Ma fizikaórán egy különleges kérdés merült fel:
Miért van hidegebb egy hegy csúcsán, mint a völgyekben, amikor a hideg levegõ "nehezebb" a melegnél.(-ez nem pont így volt,de ez a lényeg) Vitába keveredtem a tanárommal, aki azt mondta, hogy ez nagyobb részt annak köszönhetõ, hogy a napsugarak beesési szöge a völgyben nagyobb.-persze ez függ a völgy formájától,de vegyünk egy átlagosan széles völgyet,és egy ugyanennyire csúcsos hegyet. Mindez persze nappalra vonatkozik. Tehát tényleg ez az oka? És miért van a közismerten lapos Mont Blanc csúcsán mégis hideg? Nagyon megköszönném, ha valaki tudna segíteni nekem ezeket megválaszolni.
Miért van hidegebb egy hegy csúcsán, mint a völgyekben, amikor a hideg levegõ "nehezebb" a melegnél.(-ez nem pont így volt,de ez a lényeg) Vitába keveredtem a tanárommal, aki azt mondta, hogy ez nagyobb részt annak köszönhetõ, hogy a napsugarak beesési szöge a völgyben nagyobb.-persze ez függ a völgy formájától,de vegyünk egy átlagosan széles völgyet,és egy ugyanennyire csúcsos hegyet. Mindez persze nappalra vonatkozik. Tehát tényleg ez az oka? És miért van a közismerten lapos Mont Blanc csúcsán mégis hideg? Nagyon megköszönném, ha valaki tudna segíteni nekem ezeket megválaszolni.
