Kérdések és válaszok

Hidegpárnás helyzet - megfigyelésedre, felvételeidre, azt hiszem, a legtalálóbb a kifejezés. Alul száraz és jóval hidegebb a levegõ, mint följebb. Ez a ködfajta inkább télen fordul elõ. A telep lámpaoszlopainak tetejét - ahol odakint, a mezõn szolgálatoskodtam - még eltakarta, de alul 20 km-rel (húsz kilométerrel!) északnyugatra kiválóan láttam Komádi vörös lámpákkal kivilágitott TV-tornyát. S annak a ködtakarónak a magassága hullámzott: idõnként egy félméternyit hol lejjebb ereszkedett, hol pedig följebb.

Andrással ebben is teljesen egyetértek: a talajon fekvõ köd "tengernyi" (értsd: végeláthatatlan) kiterjedésû is lehet.

Nagyon pontosan fogalmaztad/magyaráztad meg a jelenséget. Sik helyen - elsõsorban vizes ér/erek közelségében - gyakori fõleg tavasszal és õsszel, de nyáron is elõfordul. Télen sokkal ritkább. A földfelszinhez "simuló" ködréteg magassága sokszor az egy métert sem éri el. Ha lehajoltam, jóval hidegebbet éreztem, mint a ködlepel fölött. Egy alkalommal délibábot is láttam - a tõlem két kilométerre levõ földszintes házak szinte lebegni látszottak a levegõben!

Hogy ne okozzon félreértést, ehhez azért tegyük hozzá: a nyílt köd nem feltétlenül foltokban fordul elõ, nyugodtan lehet kiterjedt, az észlelõt minden irányból körülvevõ réteg is (42, 44, 46, 48-as jelenidõk).

Szerintem erre a magyarázat az, hogy a legeslegalsó légrétegbõl a vízgõz elõbb kezd el kicsapódni a talajra, fûszálakra, tereptárgyakra harmat formájában, minthogy ködöt képezne. Az ezzel elveszített vízgõz miatt viszont egyre csökken a harmatpontja, tehát hiába hûl a levegõ, nem fog beködülni. Néhány méter magasból viszont már nem tud hová "kiülni" a harmat, így a vízgõz ottmarad a levegõben egészen a majd 100%-os relatív páratartalom eléréséig, tehát ködképzõdés lesz a vége.

Igen ilyen volt itt, mint ahogy a képeden is látszik : Link

Ez aranyos volt!

Norbi!
Hogy Usrin fogadása legalább részben sikeres legyen, két mai kép, ilyesmi volt Link Link ?
Kedd hajnalban kocsikáztam, és én is láttam ilyet, hogy ha nem is 30-40 méter magasan, de 4-6-8 méter magasan kezdõdött a köd alja, felette volt egy vastag ködcsík, alatta messze el lehetett látni.
Volt, hogy mentem gombászni, és a fejem ködben volt, a térdem meg nem, leguggolva lehetett a köd alatt menni, és olyan éles alsó határa volt, mintha késsel vágták volna el. Mintha megemelkedett kisugárzási köd lenne.
A képeken mondjuk szétoszló köd van, de itt ezek még stabilak, és szépen ellátni alattuk Link Link , közben a fa csúcsa meg tejben úszik.
Hasonlítot a nagy inverziós, hidegpárnás helyzetekhez, amikor pl. 300 méter magasan van a köd, és 900 méterig tart, alatta és felette jó a látás.
Engem is érdekelne, hogyan tud a kisugárzási köd nem a talajról, hanem néhány méterrõl indítani?!

Sziasztok!
Kéne egy kis segítség, tegnap este 22h körül ködöt figyeltem meg nyugat felé, de nem akármilyen köd volt , kb. 30-40 méter magas volt és csak egy sávba helyezkedett el. Nyugat felé csak 100méterre láttam el de felettem meg más irányba nem volt köd , ez a jelenség 10-12 percig volt látható közben váltóztatta nagyságát és helyzetét. Ez most sekély köd lehetett ?! Tó vagy folyó nem volt a közelébe