Kérdések és válaszok

Értem. Ismét köszönöm. Azért fogalmaztam úgy, mert nyilvánvalóan a levegõ hõmérsékletét akarják megállapítani, azt pedig a sugárzási adatokból származtatják, ami alapvetõen felszínhõmérsékletet jelent, amibõl származtatják aztán a léghõmérsékletet (ha egyáltalán ezt meg akarják vizsgálni, de gondolom csak meg akarják...). Viszont ebbõl is látszik, hogy a mérést gyakorlatilag egy származtatott adatból származtatják, azaz viszonylag nagy a pontatlanság veszélye, ahogy Te is írtad.

Hát... a névleges pontossága szárazföld felett azt hiszem, 1 °C, a felszínhõmérséklethez képest. A léghõmérséklethez képest 1-1 adat eléggé eltérhet (akár 10 °C-kkal), de az összkép (mondjuk egy területi eloszlás) elég jó. Viszont fontos tudni, milyen évszakról és napszakról beszélünk, más az eltérés mondjuk télen és nyáron.
A szegediek azt hallottam, csinálnak valami olyat, hogy autós és repülõs méréseket számítanak át egymásba, de hogy ehhez mennyi adat áll rendelkezésükre, azt nem tudom.
De nem is feltétlenül kell korrigálni, mert ez nem rosszabb, hanem más adat. Nem jól írod: "sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet", ez nem léghõmérséklet, hanem felszínhõmérséklet.

Bizony, a növények elfagyása vagy nem fagyása a városokban nagyon jó módszer, mivel annyi meteorológiai állomás nincs, mint ahány növényi indikátor.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.

Köszönöm a választ. Jó volt a sejtésem. A sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet mennyire tér el a ténylegestõl? Van a korrigálásra valami jó módszer (biztos, hiszen használják...)? Vagy a pontos, tizedre meghatározott hõmérsékletnél többet "ér" az azonnali adatsor és a nagy területi lefedettség?

Alapvetõen a mûhold nem léghõmérsékletet, hanem felszínhõmérsékletet "mér", vagyis származtat sugárzási adatokból. Ez az érték kicsit máshogy viselkedik (pl. nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehûl). Viszont van egy csomó elõnye, mint hogy automatikusan mûködik, nagy területen is rövid ideig tart a mérés, nagy területet lehet lefedni viszonylag finom felbontással (MODIS 1kmx1km, ASTER finomabb). Hátránya a kötött menetrendje (mûholdanként két áthaladás naponta), és hogy felhõs idõben nem mûködik.

Valóban, a mérõautó jobb olyan szempontból, hogy léghõmérsékletet mér, viszont elég macerás, így relatíve kevés mérést végeznek (heti-havi gyakoriság). Ezen kívül nagyobb terület felmérése tovább tart (vagy több mérõautót igényel).

Köszi a linkeket, érdekes kutatások.

Egy rugóra jár az agyunk. A hõszigetek élettani hatásai különösen érdekesek (növények, állatok, ember szemszögébõl). Ez is megérne egy tanulmányt, talán már született is ilyen... Azt hiszem hízelgés nélkül mondhatom, ha valaki, akkor Te különös odafigyeléssel vizsgálod a települések hõszigetének hatását a növényzet tükrében. Én is minden utcasarokra telepítenék egy mérõt, érdekes dolgokat lehetne megfigyelni. A közelemben van Debrecen legnagyobb hõszigete, ami nem a kiemelkedõen magas beépítettségnek, magas házaknak vagy a nagyobb mesterséges talajborítás hatásának tulajdonítható, hanem a zárt, középkori eredetû utcaszerkezetnek ahol éppen a általad is említett huzat hiányának és a gyakori szélcsendnek "köszönhetõ" a meleg megrekedése. Fõleg késõ este, éjjel. Azaz ugyanolyan utcaszerkezet már térségben, más településen másként viselkedik, jelen esetben pont fordítva, mint ahogy írod. Errõl sajnos nem tesz említést az általam belinkelt debreceni méréseken alapuló tanulmány.

Én is, ha lenne egy csomó pénzem, szétmérném a világot.
Nem csak Bp. szintû városokban, hanem kisebb, 50-100 000 lakosúakban is.
Szerintem az éjszakai hõmérsékletek a legizgalmasabbak, hogy az épületek között, a beépítettségtõl függõen hogyan változik a hõmérséklet. Illetve ott van még a huzat kérdése, ami ugye adott utcákban nagy térségi szélcsend mellett is egész éjjel mozgó levegõt jelent, tehát nem hûl le.

Szívesen.
Igen, hallottam már errõl a módszerrõl, valójában ezt kérdeztem Tõled, hogy ez érdekel-e. Konyhanyelven...
Mindkét módszernek van elõnye és hátránya. Ez a mûholdas felszíni hõmérséklet mérés gyors, tetszõlegesen kiválasztható a vizsgált terület, jól feldolgozhatóak az adatok, "színes-szagos", viszonylag jó közelítést ad a levegõ hõmérsékletére, de mégiscsak közelítõ értéket. A "mozgó laboratórium" pontosabb értékeket ad, hiszen ténylegesen a levegõ hõmérsékletét méri, nagyobb a mintavételezése is, de körülményes, lassabb, valamint nehezebb feldolgozni az adatokat és reprodukálni a mérés feltételeit. Szívesen megnéznék egy összehasonlítást a két módszerrõl. Mondjuk egy Budapest méretû települést körbeautókázni...

Dezsõ Zsuzsa doktori dolgozatát is érdemes olvasgatni: Link

Bartholy Judit a "városi hõsziget" c írásában olvastam, hogy mostanában mûholdfelvételeket használnak ezek kutatására.
Link

Köszi a linkeket, elolvasom õket.

Itt pedig a Debreceni Egyetem kutatóinak (korábbi oktatóimnak) eredményeit lehet olvasgatni. Hajdúsági települések hõszigete a település méretének függvényében: Link Kifejezetten debreceni vizsgálatok: Link
Érdekes tanulmányok. Debrecen esetében a vizsgált idõszakban a legnagyobb hõsziget 5,8°C volt...

Létezik olyan nyilvánosan elérhetõ jó felbontású mûholdkép ahol a városi hõsziget jelenség megfigyelhetõ?