Kérdések és válaszok

Nagyon szívesen!
Én is úgy gondoltam, hogy ez valóban hasznos lenne, ha mindenki megismerné, hiszen már többször felmerült a kérdés.

Akkor itt és most véget ért az elbeszélés, he-he!

Ez vitt egyébként félre:
"Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).
A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség)"

Ám most tisztába tettük a dolgot, csak köszönni tudom a közölt adatsort!

Bocs, ezt most nem értem teljesen.
(Lehet, hogy elbeszéltünk egymás mellett. )

Én is úgy írtam eredetileg, hogy a korrekciós tényezõk szerepelnek.

Azaz egész egyszerûen van egy hónapunk, és ugye nyersen kijön rá valamilyen havi közép minden egyes módszerrel. Legyen például február. A napi 4 adatossal kapunk x fokot, a 3 adatossal y fokot, a max-min alapján pedig z fokot.

Ezekbõl úgy tudjuk a 24 órás, valódi közepet képezni, hogy a listából kiválasztjuk a vonatkozó korrekciót, és elõjel szerint hozzáadjuk a nyers értékhez, vagy pedig levonjuk belõle. Azaz a 24 órás közepeink lesznek:
1. (x+0,1) °C
2. (y-0,2) °C
3. (z-0,2) °C

Persze-persze, az 1., 2., 3. értékeknek így elvileg meg kéne egyezniük, tudom. Egy "minta"-hónap esetére meg is egyeznek, de elõfordulhat, hogy egy adott hónapban mégis különbözõek. Ekkor nem tudunk mást tenni, mint hogy következetesen ugyanazt a számítási módot alkalmazzuk minden hónap során. Így lesz homogén az adatsorunk.

Hangosan gondolkodok.
A számadatok véletlenül nem magát a korrekciós tényezõket jelentik?

Kiválasztottam elsõ példának a februárt:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,1°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.

Különösen az utóbbi kettõre célzok a gondolatmenetem lefektetésében.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,3°C az eltérés.
Az utóbbiba ugyebár egy hideg értékkel több van belefektetve.
Ezt az esti érték 2órával hamarabbi mivoltja nem kompenzálja.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: -3,-6,+5,+5,+1,-1°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): -0,66°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): -0,75°C

Második példám július:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,2°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,5°C az eltérés.
Itt is áll az eggyel több hûvös adat.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: 17,14,28,29,23,21°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): 21,3°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): 20,75°C

Folytathatnám a példákat, ám meglátásom szerint a négyadatos metódus jóval többször szerepel alacsonyabb értékkel mint a háromadatos.
Ebbõl kifolyólag és általánosítva jutottam arra a következtetésekre, hogy talán maguk a korrekciós tényezõk láthatóak.

Igen, szerintem is arra jó. A napiaknál persze el lehet játszogatni vele, hogy minden naphoz hozzáadunk pl. 0,2-t, és akkor ugyanaz jön ki, de hát itt a lényeg az úgyis a havi érték, szerintem is.

Mondjuk a havi átlaghoz hozzáadva tûnik kézenfekvõnek.

Az a helyzet igazából, hogy erre egészen pontos leírást nem találtam, hogy ez szigorúan napi középhõmérséklet esetére is alkalmazható-e, vagy csak a havira. Illetve alkalmazni lehet végül is biztosan, csak sokszor nagyobb eltérések adódhatnak az egyes módszerek között.
De a havi középre való alkalmazhatósága az, ami egészen biztosan jó.

Majd utánaérdeklõdök, hátha valaki tud errõl valamit, hogy régebben operatívan a napi középre is használták-e a korrekciókat.

Közben újra elolvasva téged látom, ezek napi korrekciós tényezõk.

Átböngészve a többi metódust, a 7+14+21+21/4-es metódus közelíti meg a legjobban a 24adatos naoi közepet.
Itt a faktor közelíti a nullát, így korrekciós tényezõ nélkül is megfelelõ.

Akkor tehát íme a valódi, 24 órás napi középhõmérséklet kiszámítására alkalmazott korrekciók Magyarország térségére, a különbözõ számítási módszerek esetében.

Még egyszer hangsúlyozom, ezek hivatalos, a WMO által elfogadott korrekciós tényezõk. Olyannyira, hogy a hazai hálózatban nagyon sokáig, egészen az automata-korszak kezdetéig használták õket a hivatalos közepek kiszámításához.

1. Napi 3 észlelésbõl, azaz a (t07+t14+t21)/3 alapján számított középhõmérséklet esetén (nem elírás: itt nem az a bizonyos esti észleléssel súlyozott átlag szerepel, hanem kifejezetten a nyers, napi három adatból számított érték!).
- január: -0,2 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,2 °C
- április: -0,3 °C
- május: -0,4 °C
- június: -0,4 °C
- július: -0,4 °C
- augusztus: -0,3 °C
- szeptember: -0,2 °C
- október: -0,2 °C
- november: -0,2 °C
- december: -0,2 °C
- ÉVES: -0,27 °C

2. A napi szélsõértékekbõl, azaz a (tmax+tmin)/2 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: -0,1 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,3 °C
- április: -0,2 °C
- május: -0,1 °C
- június: -0,1 °C
- július: -0,1 °C
- augusztus: -0,2 °C
- szeptember: -0,4 °C
- október: -0,5 °C
- november: -0,3 °C
- december: -0,1 °C
- ÉVES: -0,22 °C

3. Napi 4 észlelésbõl, azaz a (t01+t07+t13+t19)/4 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: 0,0 °C
- február: +0,1 °C
- március: +0,2 °C
- április: +0,1 °C
- május: 0,0 °C
- június: -0,1 °C
- július: +0,1 °C
- augusztus: +0,1 °C
- szeptember: +0,2 °C
- október: +0,3 °C
- november: 0,0 °C
- december: 0,0 °C
- ÉVES: +0,08 °C

(Csak a biztonság kedvéért: az idõpontok minden esetben CET-ben, azaz közép-európai idõben értendõek. Ez a téli idõszámítás szerint megegyezik a valódi helyi idõvel, a nyári idõszámítás szerint pedig egy órával kevesebb annál.)

Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).

A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség).

A napi 4 adatból számított közép esetén télen és nyáron már alig-alig van csak eltérés a valódi középhez képest, tavasszal és õsszel viszont nagyobb a különbség.

Az év egészét tekintve az elsõ két módszer -0,3, illetve -0,2 °C-os anomáliát ad, a napi 4 fõterminusi mérésbõl képzett átlag esetén viszont már olyan kicsi az eltérés, hogy 0,1 °C-on belül marad.

További lehetõség, hogy a napi 8 terminusi óra (01, 04, 07, 10, 13, 16, 19, 22 CET) átlagából képezzük a középhõmérsékletet. Ezzel a módszerrel már annyira megközelítjük a 24 órás közepet (az eltérés minden hónapban 0,1 °C-on belül marad), hogy az így kapott értékek korrekcióra nem szorulnak, minden további nélkül elfogadhatók valódi középnek.

Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl.

A fenti adatok forrása: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek.


És akkor még egy pár szó ezzel kapcsolatban.
Azt gondolom - mivel többször is felmerült már a számítás kérdése - nagyon hasznos lenne, ha a metnet-es havi középhõmérséklet-térképek esetén tudnánk alkalmazni ezt a korrekciót a max-min-bõl számított közép esetére.
Nem tudom, hogy a térkép elkészítésénél informatikai szempontból ez mennyi nehézséget okozna, de az én eléggé szerény programozói tudásommal úgy képzelem, hogy kb. 1-2 plusz sort kellene talán csak beszúrni a programba, vagy még annyit sem. (Persze lehet, hogy nem így van.)
Mindenesetre ha ezt meg tudnánk valósítani, akkor a szolgálat havi középhõmérséklet-térképeivel is jobb lenne az összhang, és egyúttal adatainkkal közelebb lennénk a valósághoz is.