Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Akkor egy-két dolog, így ömlesztve
:
Jaurinum:
Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik).
Vigyázat, a hódara nem keverendõ a szemcsés hóval!!! A hódara egy záporszerû csapadék, ami Cb vagy esetleg Cu con felhõzetbõl hullik. Ilyenkor apró, gömbölyû, fehér színû golyócskák esnek, és a földet érés után könnyen szétpattannak. Az ilyen ködös, St-s helyzetben egyértelmûen szemcsés hó az, ami hullhat.
(SYNOP-ban a szemcsés hó kódja 77-es, a hódaráé 87, 88-as, a METAR-ban elõbbi kódja SG, utóbbié pedig GS.)
Enikõ:
Ilyen hõmérsékleti tartományban (-3, -5 °C) jégtû nem fordul elõ. Az csak igen alacsony hõmérsékleten, jellemzõen -10 °C alatt szokott lenni általában, de akkor is igen ritka. Egyébként azok annyira kis méretû kristályok már (az átmérõ gyakran csak mikrométeres nagyságrendû), hogy sokszor csak akkor lehet megfigyelni jól, amikor a köd/St feloszlóban van, és a napfényben megcsillannak az apró részecskék.
Floo:
Ha csak egy pár négyzetcentiméternyi kis maradvány is van a talajon, akkor az még foltnak minõsül.
Illetve van még a foltnak egy különleges esete: ha a hóborítottság mértéke ugyan 50 %-osnál nagyobb, de az átlagos hóvastagság nem éri el az 1 cm-t (kerekítve), akkor is ezt kell adni.
:Jaurinum:
Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik).
Vigyázat, a hódara nem keverendõ a szemcsés hóval!!! A hódara egy záporszerû csapadék, ami Cb vagy esetleg Cu con felhõzetbõl hullik. Ilyenkor apró, gömbölyû, fehér színû golyócskák esnek, és a földet érés után könnyen szétpattannak. Az ilyen ködös, St-s helyzetben egyértelmûen szemcsés hó az, ami hullhat.
(SYNOP-ban a szemcsés hó kódja 77-es, a hódaráé 87, 88-as, a METAR-ban elõbbi kódja SG, utóbbié pedig GS.)
Enikõ:
Ilyen hõmérsékleti tartományban (-3, -5 °C) jégtû nem fordul elõ. Az csak igen alacsony hõmérsékleten, jellemzõen -10 °C alatt szokott lenni általában, de akkor is igen ritka. Egyébként azok annyira kis méretû kristályok már (az átmérõ gyakran csak mikrométeres nagyságrendû), hogy sokszor csak akkor lehet megfigyelni jól, amikor a köd/St feloszlóban van, és a napfényben megcsillannak az apró részecskék.
Floo:
Ha csak egy pár négyzetcentiméternyi kis maradvány is van a talajon, akkor az még foltnak minõsül.
Illetve van még a foltnak egy különleges esete: ha a hóborítottság mértéke ugyan 50 %-osnál nagyobb, de az átlagos hóvastagság nem éri el az 1 cm-t (kerekítve), akkor is ezt kell adni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat