Kérdések és válaszok

Rendben, akkor ezt is tudom, köszönöm a kijavítást!

Ez hatalmas tévedés! Az UV okozta sejten belüli genetikai károsodás egy életen át összeadódik (pontosabban egyre több mutáció keletkezik, amelyet már nem tudnak kijavítani a DNS javító enzimek), így mindkét változat ugyanolyan káros! Akkor is kapsz bõrrákot, ha tavasztól kapálod a kukoricát, meg akkor is, ha nyaraláskor fekszel a napon egész nap. A bõrrákosok aránya igen nagy a szabadtéri munkát végzõk - pl. kõmûves - között, mégpedig azokon a bõrfelületeken jelentkeznek a melanómák, amelyek ki vínnak téve a napsütésnek - pl. váll. hát, kar.

Így van, elszakadtunk a természettõl, elszakadtunk az évszázadok alatt kialakult életmódbéli javallatoktól.
A civilizációs, természetet nem ismerõ tevékenységeink pedig törvényszerû mellékhatásokkal járnak, amikre rögtön talál a tárdadalom kibújó okokat.

Ez teljesen igaz, de emellett érdemes megnézni az elsõ linkedet, miként voltak felöltözve....
Hosszú nadrág, hosszú ing, lehetõleg világos, kalap. Nem véletlenül.... És nem véletlenül öltözködnek hasonló elv alapján a sivatagban is....

A klimatizáltságnak nem sok köze van a bõrrákhoz. Viszont abban igazad van, hogy sokkal károsabb 2 hétig aszalódni a napon, mint kora tavasztól hozzászokni.

Normális és természetes reakció, hogy erõs napsütésben és melegben ember s állat igyekszik a hûvösbe.
És valóban egyénfüggõ: én alig várom az õszt, tél végén pedig a tavaszt. A kellemes langyos 18-23 fok közötti idõjárás az enyém.

Szerintem is, ez nagyon egyénfüggõ, mint minden más is.
Én pl. nem nagyon szeretem ezt a hõséges-UV-s-mániás idõszakot, de szerencsére nem is leszek éppen rosszul, ha kinn vagyok a legnagyobb melegben.

A mai ember puhányabb, ebben igazad van, sõt, szerintem azért is több (ha több) a bõrrákos megbetegedések száma, mert aki a klimatizált irodából elmegy nyaralni, vagy kivesz 2 hét szabit, és szénné ég abban a 2 hétben, az sokként éri a bõrt. Évközben elszoknak az emberek a naptól, és egy hirtelen nagy dózis ártalmasabb, mint egy hosszabb ideig tartó, de folyamatos napsütés.

Közel jársz az igazsághoz, itt van néhány adatsor az ózonréteg állapotáról:

Link Sodankylae, Finnország - 20 éve változatlan a légköri ózon mennyisége (Dobson Unit-ban kifejezve).

A globális tendenciákról a www.theozonhole.com oldalon lehet tájékozódni, innen származik ez az ábra is: Link A 90-es évek elejéig az ózonréteg vastagsága 4%-kal esett vissza, azóta lassú emelkedés figyelhetõ meg.

A szabadban tartózkodásról annyit, hogy például vasárnap 3 órát, kedden is hosszabb idõszakot töltöttem a déli órákban tûzõ napon minden probléma nélkül...

Ebben a könyvben: Link bövebben lehet olvasni a témáról. Én innen úgy emlékszem, hogy összességében csak max. 10 százalékkal(?) erösödött nálunk az UV-sugárzás a vékonyodó ózonréteg miatt, de ezen belül pont a legveszélyesebb (legrövidebb) hullámhossz-tartományban sokkal nagyobb volt a növekedés. Az meg ezen nem segít, hogy relatíve ártalmatlanabb, hosszabb hullámhosszakon alig változott valami, és ez húzza le az össz-változást.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az aratást azért kezdték hajnalban, hogy a legmelegebb órákat pihenéssel, árnyékban vészeljék át: pl. Link Link

Azt mondjátok meg nekem, hogy ennyivel vékonyabb lenne az ózonréteg? Manapság egy valamirevaló napsütéses napon 7 fölé megy rögtön az UV-B sugárzás mértéke. 30 percnél többet nem érdemes a napon tartózkodni dél körül meg 15 percnél sosem többet. Na már most az én rövidke életemben is emlékszem hogy egy szál kisgatyában a rekkenõ hõségben naphosszat szedtük a málnát nyáron mindenféle naptej nélkül. Lepirultunk de nem kaptunk napszúrást. 50-100 éve meg az aratók, parasztok, napszámosok egész nap mindig kinn dolgoztak. Csokibarnák lettek de bírták. Valamelyik nap kimentem a Hungaroringre és 3 órán át néztem a versenyeket, utána hûvösre mentem, este meg már úgy fájt a fejem, mozogni is alig bírtam. Ennyivel erõsebb most az UV? Vagy csak mi városiasodtunk ennyire el és puhányak vagyunk. Ha tavasztól kinn lennék folyton akkor hozzászoknánk és bírnánk kinn a munkát, vagy ez hülyeség?

Egy DK-i fáklya: Link
Látható, hogy míg a 850 hepás T majd' 10 fokot szelídül, addig az 500 hepás szinte alig-alig változik. Miért van ez? A hidegfront csak az alsóbb rétegekben okoz változást, 500 hepán már nem? Miért?