Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszi a kimerítõ választ!
Nálam ez úgy mûködik, hogy elõször az udvarunkon nézek körbe, aztán kimegyek a térre, végül a mûholdképre is rá szoktam kukkantani, olyankor, amikor mondjuk nem tudom eldönteni, hogy közepesen vagy erõsen felhõs-e az ég.
A panellakók, a kisvárosiak és a falusiak ilyen szempontból elõnyben vannak.

Nálam ez úgy mûködik, hogy elõször az udvarunkon nézek körbe, aztán kimegyek a térre, végül a mûholdképre is rá szoktam kukkantani, olyankor, amikor mondjuk nem tudom eldönteni, hogy közepesen vagy erõsen felhõs-e az ég.

A panellakók, a kisvárosiak és a falusiak ilyen szempontból elõnyben vannak.

No igen...ez így elég érdekes kérdéseket vet fel.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.
Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.
)
De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.
De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.

Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.

De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.
De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.

Szóval, ha háza takarják ki az eget, akkor is a belátható részt kell nézni.
És ha kis részen látom csak az eget és azt pont egy hatalmas Cb borítja be teljesen, akkor borult eget kell megadni?
És ha kis részen látom csak az eget és azt pont egy hatalmas Cb borítja be teljesen, akkor borult eget kell megadni?
Igen. A borultság becslését mindig a belátható égbolt arányában kell végezni.
Ha mondjuk kitakarja az égbolt felét a hamu, akkor a megmaradt "tiszta" eget veszik teljesnek és azt osztják 8 részre a borultság megállapításához?
Így van, egyedül a 04-es jelenidõ az, ami lefedi ezt, ám felhõként nem adják meg.