Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Találtam egy írást a neten a klímaváltozás szõlõtermesztésre gyakorolt hatásáról, Gondolom Téged is érdekel Link 
Egyébként egy másik, a Huglin-féle heliotermikus index is szerepel benne.
Elnézést a Mod.-októl, lehet, hogy ez már az agromet. fórumba való.
Egyébként egy másik, a Huglin-féle heliotermikus index is szerepel benne. Elnézést a Mod.-októl, lehet, hogy ez már az agromet. fórumba való.
Hmm, hát igen, ez jó kérdés.
Erre talán Branas tudna választ adni.
Talán gyakorlatiasabb, és kifejezõbb (számolnak benne a csapadékkal is) lehet a bioklimatikus index= (Teljes hõösszeg*tényleges napfénytartam)/(tenyészidõ csapadéka*tenyészidõ hossza*10)
Erre talán Branas tudna választ adni.
Talán gyakorlatiasabb, és kifejezõbb (számolnak benne a csapadékkal is) lehet a bioklimatikus index= (Teljes hõösszeg*tényleges napfénytartam)/(tenyészidõ csapadéka*tenyészidõ hossza*10)
Nade annak mi értelme van?
Olyannal számolunk, ami nem is valós, nem is létezik?
Olyannal számolunk, ami nem is valós, nem is létezik?
A nappalhosszúság csillagászati értelemben. Magyarul, amennyi a napfénytartam lenne, ha soha nem lenne egy szál felhõ sem.
Hát nem egyszerû, de persze, érthetõ!
Köszönöm!
Még egy kérdés, és jóéjt: mi az, hogy lehetséges napfénytartam??
Köszönöm!
Még egy kérdés, és jóéjt: mi az, hogy lehetséges napfénytartam??
Tenyészidõszaki lehetséges! napfénytartam.
A tenyészidõszak kezdetét viszont interpolációval számítják, úgy, hogy veszik március hónap átlagT-ét, valamint április hó átlagT-ét. A márciusi átlagT-ét március 15.-i Tnek, míg április átlag T-ét április 15.-i Tnek veszik. A kettõ különbségét elosztjuk 30-al, megkapjuk a napi növekményt, és ezzel számolva a márciusi átlag T-hez hozzáadogatva, (márc15.-tõl) amikor a napi átlag 10°C fölé kerül, az a nap lesz a tenyészidõ kezdetének elsõ napja. Ugyanígy történik az utolsó nap kiszámítása is.
Remélem érthetõ
A tenyészidõszak kezdetét viszont interpolációval számítják, úgy, hogy veszik március hónap átlagT-ét, valamint április hó átlagT-ét. A márciusi átlagT-ét március 15.-i Tnek, míg április átlag T-ét április 15.-i Tnek veszik. A kettõ különbségét elosztjuk 30-al, megkapjuk a napi növekményt, és ezzel számolva a márciusi átlag T-hez hozzáadogatva, (márc15.-tõl) amikor a napi átlag 10°C fölé kerül, az a nap lesz a tenyészidõ kezdetének elsõ napja. Ugyanígy történik az utolsó nap kiszámítása is.
Remélem érthetõ
Köszönöm a segítséget!
A többi nem kell, ez is sok lesz így hirtelen, mert pl. Nagykanizsa hõ-és fényindexét akarnám kiszámolni a nagykanizsai állomás adatai alapján, de azt még nem tudom hogyan!?
A lehetséges napfénytartam évi vagy tenyészidõszaki?
Na azért, nem is értettem, hogyan jön ki akkor olyan kicsi szám, így már világos!
A többi nem kell, ez is sok lesz így hirtelen, mert pl. Nagykanizsa hõ-és fényindexét akarnám kiszámolni a nagykanizsai állomás adatai alapján, de azt még nem tudom hogyan!?
A lehetséges napfénytartam évi vagy tenyészidõszaki?
Na azért, nem is értettem, hogyan jön ki akkor olyan kicsi szám, így már világos!
Bocs, csak sikerült elrontani.
Szóval X*H*10 a mínusz hatodikon.
Szóval X*H*10 a mínusz hatodikon.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat