Kérdések és válaszok

Hogy a zabari völgy alsó felén nincs akácvirág, sõt, elvileg a környezõ völgyek alsó felében sem egy sávban, az tuti!
-3 fokok voltak ott áprilisban, az kinyírja a virágrügyeket!
Lehet, ha gyanútlan a szemlélõ, ránéz a domboldalra, látja hogy fehérlik, de akinek a szeme nincs kiélezve erre, annak fel sem tûnik, hogy egy keskeny sávban alul nem virágzik!
Kár, hogy nem tudod megnézni, remélem hétvégén lesz rá lehetõséged, illetve nem lesz már késõ!

Egyébként így is van, a téli radiációs minimum mérésnek nem sok értelme van (a korábbi, 21-es nevû fórumtársunkkal folytatott eszmecserénkbõl kiderül, hogy úgy egyébként sem biztos, hogy van értelme)!
Természetesen igazad van, nem fogja azokat az automata rad.min mérõket senki sem takarítgatni a hótól, éppen ezért gondolom azt, hogy ki is lehetne iktatni õket a forgalomból, és az összes radminméró árát lehetne fejlesztésekre és egyéb szakmai dolgokra költeni

Ez van, sajnos. Mondjuk ez várható volt. Annyi pénz a világon nincs, hogy mindegyik mérõhelyen észlelõk, vagy éppen "hóeltakarító" személyzet legyen. Vagy mondjuk külföldi példa, Lomnici-csúcs: el lehet képzelni a jelenetet, amint a bátor meteorológus kiszalad ellapátolni a 60 centis friss havat, -20 fokban, 40 km/h-s alapszélben

Mondjuk az már egy másik kérdés, hogy van-e egyáltalán valami jelentõsége télen a talaj közelében végzett méréseknek? Szerintem nem sok. Ha van az õszi vetésen hó az jó, ha nincs az nem jó. Ezt túlragozni fölösleges, ha nincs hó teljesen mindegy, hogy -10, vagy -20 fok van a talaj közelében, a vetésnek ígyis-úgyis káros.

Én ezt igazából azért érdeklõdtem meg, hogy ha egyszer majd lesz rendes mérõhelyem, akkor hogyan álljak hozzá a hóvastagsághoz. Ellapátoljam a mérõ alól vagy ne? Nem fogom Végül is természetes jelenség, miért avatkoznánk bele?


Ha már itt vagyunk, válaszolva egy korábbi kérdésedre: sajnos nem voltam otthon múlt hétvégén, de beszéltem édesanyámmal és õ azt mondta, hogy nem fagyott le sehol az akác, fehérlenek a domboldalak, illatos a levegõ! Remélem még kitart hétvégéig, most már mindenképpen hazaugrok szétnézni.

Télen feszegettem, hogy vajon mi történne a 2m-es hõmérséklet mérésével, ha véletlenül 2 m-es hó esne kis hazánkban Azóta történt egy levélváltásom a Szolgálattal, íme tehát a hivatalos verzió!

Kérdés:
"A téli idõszakban elgondolkodtam egy dolgon. Tegyük fel, hogy Kékestetõn 1 méter fölötti hóvastagság alakul ki. A kérdésem az lenne, hogy egy ilyen esetben mi a bevett szokás a 2m-es hõmérséklet mérésére??? Hiszen a hõmérõ ebben az esetben már csak 1 m-re lenne a hófelszíntõl. Vagy még érdekesebb a dolog, ha radiációs minimumot (árnyékolás nélkül) vagy 5 cm-es léghõmérsékletet (árnyékoltan) mérünk. Ezt télen a hófelszín alatt mérik vagy kiemelik a mûszert a felszín fölé? Mondjuk az automata állomásoknál gondolom, hogy nem. Ha már itt tartunk: mi van akkor, ha erõs hófúvás idején az automata állomás közvetlen környezetében egy 2 méteres hóbucka alakul ki, vagy ne adj Isten be is temeti az állomást?"

Válasz:
" A hõmérsékletet minden esetben 2 méteren mérjük, akkor is ha vastag hóréteg alakul ki. A radiációs minimumot mindig a felszínen mérjük, akár hórétegre, akár földfelszínre kell a hõmérõt elhelyezni. Amennyiben történik 5 cm-en léghõmérséklet mérés, azt akkor is ott végezzük, ha a mérõeszköz hó alá kerül. Az automata állomások környezetében nem végzünk hóeltakarítást, tehát szélsõséges esetben betakarhatja a hó a mérõállomást. "