Kérdések és válaszok

Nem tudom, valahogy én mindíg kiakadok ha az idõjárás befojásáról van szó. Nem tartom jó ötletnek, hogy a természettel játszunk,mert úgyis erõsebb nálunk. Jó ez mondjuk nem egy olyan tipikus példa, mert ugye ebben az esetben az a jég ami kihullana így is, úgy is kihullik, legfeljebb kissebb méretekben.
De pl mikor az esõ eloszlatásról meg ilyenekrõl olvasok, arra mindíg nagyon ideges leszek. Mint tudjuk ugye a légkör az egyensúly kialakítására törekszik, és ezért vannak a szélsõségek is. Na most ha mi kinyírunk egy zivatarfelhõt akkor az abban nem felszabaduló energia valahol máshol úgy is felszabadol, tehát evvel valahol, valamilyen módon mégnagyobb szélsõséget idézhatünk elõ. Ez csak az én véleményem, de nem bírtam megálni, hogy ne írjam le.

Köszi szépen! Elolvasom.
Elolvastam. Az elve ezek szerint ugyan az, amire én is gondoltam. Kár, hogy a konkrét technikai megvalósításról nem írnak. Például, hogyan gyártják és "porszívóztatják" fel az ezüst-jodidot? Szétszórják a mezõn?

Hogyan mûködik a talajgenerátoros jégesõelhárítás?
Ha valaki tudja, legyen szíves röviden leírni a lényegét, vagy belinkelni egy oldalt, ahol le van írva!
Én laikusként annyit tudok általánosságban a jégesõelhárítás elvérõl, hogy kondenzációs magvakat kell a felhõbe juttatni, hogy a jégkristályok azokon váljanak ki. Így sok apró jégkristály lesz (amik esetleg meg is tudnak olvadni földet érés elõtt) és nem tudnak nagyobb jégtömbök képzõdni.