Kérdések és válaszok

Ja ok. Köszönöm!

most nekem sem mûködik, az egész tanszék honlapja bedöglött, úgy látszik... talán késõbb érdemes próbálkozni.

Köszönöm a segítõ szándékot, de... ( )
Nekem nem mûködik a link [esõ] Másnak?

Link

itt letölthetõ az oktatóprogram menüpont alatt, a jelszó: "villea", azt hiszem. F1-gyel lehet az ábrához angol nyelvû magyarázatot kérni.

a szakértõ meteorológusok ne botránkozzanak meg nagyon az elsõ fejezet túlzott felületességén, ennek a tárgynak a konvekció alapvetõen nem tárgya, csak nagyon leegyszerûsítve írnak róla ott. bár egyébként ez kölcsönös, legalábbis még márciusban úgy hallottam tjanos88-tól Pécsett (és ha pitom rácsodálkozása is õszinte, az is ezt támasztja alá), hogy az ELTE-meteorológián nem foglalkoznak ilyen részletességgel a villámokkal (a tananyag második része persze nem is fontos annyira, de a "Becsapási folyamat" c. fejezetig szerintem érdemes lenne).

az élettani hatásról szóló rész amúgy pont nincs benne, arról külön volt szó, és bevallom, nem is nagyon jegyzetelgettem, inkább figyeltem és megjegyeztem.

A jegyzetedet bescannelve hol lehet elérni?

NO, az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a metnetet
Köszönjük ezt a színfoltot, sok olyan információt kaptam, amit eddig nem tudtam

A másik fórumban megint elkezdõdött a vita a zalai 0.6 fokokon... Azt hiszem, a klasszikus idézet szerint most az igazság NEM odaát van

Igen, ezt Nyuli is írta, jó lesz megjegyeznem, hogy terpeszben nem szabad állni.
Jó, hogy "ennyire" szakik is vannak köztünk, a MetNet színvonalához tesztek rengeteget hozzá.
Sokan tanultunk szerintem ezekbõl a sorokból.

jaj, annyit még hozzátennék, hogy zivatarban nem érdemes terpeszben állni, ti. lépésfeszültség jöhet létre egy közeli becsapásnál (ez fõleg marháknál, lovaknál veszélyes igazán, de rossz esetben embernél is kárt okozhat, ezért inkább érdemes összezárt lábakkal állni).

megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".

az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani ). az embernek "belül" nagyon kicsi az ellenállása (a száraz bõré már több), ami nagyon jó ebbõl a szempontból, hiszen nem végez munkát az itt folyó áram. a legtöbb kárt, ahogy én értettem, az okozza, hogy a vegetatív funkciókat is ellátó idegrendszert (legrosszabb esetben a légzés és a szívverés vezérlését) idõlegesen leblokkolja. állítólag ez tényleg olyan idõleges hatás, hogy a villámcsapott embert nagyon érdemes megpróbálni újraéleszteni azonnal, mert gyakran magától újra be is indul(na) a légzés/szívverés a sokk után (csakhát sajnos addigra legtöbbször bekövetkezik az exitus ); én privát elképzelésem szerint nem ~10% lenne a túlélési aránya a közvetlen(!) villámcsapásnak, ha lenne mindig képzett mentõorvos az ember mellett, hanem sokkal-sokkal jobb. na persze, ez nem mindig lehetséges.

más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.

Köszönöm a Te válaszod is, sok okos dologra rávilágítottál.
Aki felmegy a Gellért-hegyre fotózni, az arra gondol, hogy " Jaj, de szép fotóim lesznek! "

Én is úgy tanultam Villámvédelembõl, hogy a guggolás a legjobb, ha nincs semmi más magas tárgy a közelben. A fákkal kapcsolatban elvileg az a tanítás, hogy tõlük min. 5, max 10. méterre érdemes állni (persze ez a fa magasságától is függ) - tudniillik, ha túl közel áll az ember a fához, akkor elõfordulhat, hogy áthúz rá az ív, és az áram egy része rajta keresztül folyik.

Ha viszont ~10 méternél távolabb áll valaki a fától, akkor meg már nem sokat véd a magasabb objektum. úgy kell elképzelni, hogy minden tárgyhoz rendelhetõ a tulajdonképpen kizárólag a helyzetérõl függõ vonzási tér (a pozitív villámoknál ellipszoid (nyilván nem zárt), a negatív villámoknál hiperboloid, eredõként paraboloidnak szokták figyelembe venni), amelyben ha a villám orientációs pontja létrejön (az a pont, ahol az elõkisülés tart, amikor az ellenkisülés elindul a föntrõl), akkor szinte biztos lesz a becsapás (azért írom, hogy szinte biztos, mert az ábraként bemutatott laboratóriumi kísérleten a negatív kisülések tényleg mind ugyanoda csaptak be, a pozitívak viszont nem mind; részletesebben erre nem tértünk ki, gondolom megengedhetõ elhanyagolás van itt). az embernek is van ilyen, de ha egy magas tárgyhoz közel áll, akkor a magasabb tárgy vonzási tere valamekkora mértékben fedi az övét - ilyen szempontból érdemes lenne egészen a fa alatt állni, de ugye az a fenti okok miatt ellenjavalt. ha túlságosan távol áll az ember a magasabb tárgytól, már alig fedi valami a saját vonzási terét, ezért nagyobb az esélye a villámcsapásnak (ami egyébként (ezen az éghajlaton) nagyon kicsi, minden számításnál 2 csapás / km^2 /év-vel számolnak, csakhát ez nagyon is sok, ha épp velünk történik ). egyébként a villámhárító mûködési elve is pont ez.

pontosabban ebbõl kiindulva akartam már régóta megkérdezni, hogy akik a Gellérthegyre mennek fel fotózni, azok mire gondolnak ilyenkor, ti. szerintem sokkal-sokkal veszélyesebb ott lenni, mint azt a közhiedelem gondolná: a magas Szabadság-szobor szerintem nem "véd" annyira, viszont a domborzati magasság nagyon sokat számít. más kérdés, hogy én is szeretnék majd kimenni oda, ha lesz végre rendes zivatar.

Teljesen nyílt területen volt. Tehát akkor a leguggolás lehasalás helyett. Köszi.
A jégveréstõl viszont az sem fog megmenteni. (Szerencsémre az nem volt akkor.)

Megeshet, hogy egyszer idén is kint ragadok a szabadban zivatar közepette...
...ezért kérdezném, hogy mi a helyes eljárás.
Lehasaltam anno a földre, hogy ne érvényesüljön a csúcshatás. De azt olvastam most, hogy ez sem feltétlen jó, mert lefeküdve megnõ a testfelület fentrõl nézve, ezzel az esély a villámcsapásra.
Én továbbra is a lehasalást tartom a megfelelõ viselkedésnek, ha nincs semmi oltalom a közelben. Mi a helyes?
Tavaly még attól is féltem, hogy a szalmabálákba csap bele, amelyek mellett guggoltam az elsõ pillanatokban. (Így elkúsztam onnan.)

Szerk: Azért sem gondolom jelentõs változásnak a lehasalást felületi szempontból, mert az egész térrésznek még így is elhanyagolható részét fedem le akkor.