Kérdések és válaszok

Na ide nem lenne jó áttelepíteni az ELTE állomását :
Link
Link
Link

Így néz ki most a Q épület.

Azért a "szomszédban" 28 fokos és afölött T maxokat is mértek ma pl. Pécsen, ahol 24, maximum 25 fok lehetett, szóval szerintem a metnetes mérések 1-2 kivételtõl eltekintve egész jók, az amatõr státuszhoz képest mindenféleképpen!

Valószínû, hogy mindenkinél bele lehetne kötni valamibe, de nem érdemes

Igaz, bár ha végigmennénk minden észlelõi portán, akkor biztos, hogy az esetek 80%-ában lenne valami kivetnivaló. Nálam is, a 45° nem teljesen áll fenn, de törekedtem a maximális helyességre. Legszívesebben kitenném a házunk elé a körforgalom közepébe, de ott a "rossz gyerekek" másnapra vagy elvinnék, vagy teleszórnák valamivel.
A kollégiumiról több kép is van Link , itt is a lehetõségek maximális kihasználására törekedtem.
JoeJack:

A "nagy" és az "orosz" szó egymás szinonimái, legközelebb elég ha az egyiket írod le Mondjuk amennyiben nagy felületû, gondolom jobban is párolog, nem tudom, hogy ez mennyit számíthat.

Hát én errõl a Q épületrõl nem tudtam semmit, rég jártam már az egyetem környékén sajnos, abból az irányból meg végképp ritkán közelítettem meg. Így aztán tényleg nem maradt egy jó hely sem arrafelé a mûszerkertnek

Kérdés: a Nemzeti Színház környékén láttam 2 kis kanalas szélmérõt! Az egyik a HÉV megállójánál van a gyalogos felüljáró alján, a másik meg ott az új irodaépületek elõtt valami oszlopon, ha jól emlékszem. Ezekrõl lehet tudni valamit???

És ami érdekes, hogy amatõr szinten talán ez a legpontosabban mérhetõ (ugye az árnyékolás is probléma, meg a mûszerek elhelyezése is: a normális szélmérés esélytelen házilag, de a hõméréklet mérése is elég bizonytalan).

A tömeg és halmazállapot nagyban befolyásolja, ahogy írod is a példákat. (porhó, szitálás)
Egyszer hallottam egy nagy, tányér alakú, talán orosz fejlesztésû csapadékmérõrõl. Azt mondták, hogy nagyon pontos. Ha így van, akkor olyanok kellenének.
Mindenesetre a csapadékmérés a párolgásmérés után az egyik legpontatlanabbul mérhetõ tényezõ.

... és a végén eljutunk a "K-elméletig", de mindennek megkoronázásaként hol a "lezárási probléma"?
(bocsánat, e két dolog dinamikus meteorológiai fogalomtár, aki szigorlatra készül, tudja, mirõl beszélek )

Már nem emlékszem pontosan arra a tanulmányra, de az volt a lényeg, hogy a csapadékmérõ alakjától és a szél nagyságától függõen különbözõ turbulenciák keletkeznek az edény szájánál, ami akadályozza a cseppek beesését. Hóra a legrosszabb a helyzet értelemszerûen, talán a diagramm is arra vonatkozik? Már nem tudom. Gondolom a hókereszt sokat javít, de az sem elég.

Q épület: Szerintem jobb esetben csak néhány évig fog ott ilyen ronda állapotban állni.

Mint ahogy a csapadékmérés sem, és egyéb más meteorológiai mérés sem, így a eljutottunk rögvest ahhoz a problémához, hogy a légkört tökéletesen nem ismerjük, azaz a modellek közelítõ egyenleteket felhasználva még kevésbé közelítõ eredménnyel képesek számolni, azaz az ELÕREJELZÉS SEM LEHET TÖKÉLETES!

A kettõ átlaga?
Hm?

"Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hibát követünk el..."

Szerintem maradjunk annyiban, hogy se ez, se az nem ad teljesen korrekt, megnyugtató eredményt...

Lehet, hogy így van, nem vizsgáltam... De akkor gondolkodjunk logikusan!
TFH. grafikonon látható csapadékveszteség erõs szél esetén valóban reális probléma... Ha erõs szél fúj a magasban, de gyengébb talaj közelében, akkor veszteséget okoz...
DE, ott van az tényezõ, hogy cseppméret arányában a vízcseppek által megtett vízszintes út is igencsak megnövekedhet még az alsó 40 m-es rétegben is (nagy cseppek esetén természetesen kisebb, ebbõl pedig két probléma is adódik számomra:
1. az alsó 40 m-ben mekkorra vízszintes utat tesz meg erõs szélben a vízcsepp, azaz mekkora szabad terület kell ahhoz (tereptárgyaktól teljesen mentesen), hogy az adott vízcsepp minden bizonnyal a csapadékmérõbe essen... (azaz a 45°-os szögben látszó mérõ kritériuma elegendõ-e ebben az esetben)
2. a cseppek mérete, tömege, halmazállapota mennyiben befolyásolja a hibát (errõl nem szól a diagram), hiszen nagyobb csepp gyorsabban zuhan, kisebb vízsintes utat tesz meg erõs szélben, azaz kisebb szöget zár be a mérõbe esésekor,mint a szitáló esõ esetén; ezenkvül tudjuk, hogy a porhó erõs szélben még hókereszttel is képtelen belekerülni a mérõbe.
A közel vízszintesen esõ vízcsepp nagyobb eséllyel ütközik tereptárgyba, ami szintén felfogja, ill. csökkentheti a csapadék menniységét...
A nagy kérdés tehát az, hogy a tereptárgyakban nagyobb valószínûséggel fennakadó vízcsepp ám a kissé gyengébb szelek zónájában esõ cseppnek nagyobb a valószínûsége, hogy beletaláljon a mérõbe, avagy az erõsebb szeleknél, de tereptárgyaktól mentes környezetben...
[városi környezetben elég nehéz tereptárgyakról mentes környezetet találni, sokszor ez még városon kívül is jelent problémát,pl. fák]

szerk. : A Floo által beírt tényezõrõl nem is beszélve, habár egy adott tszf. magasságú terepviszonyon 40 m-rel magasabban nem hiszem, hogy szignifikánsan kimutatható különbség lenne, hiszen az a tényezõ az orográfiára vonatkozik

Ott a pont.

Viszont mivel "100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez", így a 41-42 méter különbség 17 mm-el növeli a csapadékmennyiséget, a magasság miatt erõsebb szelek okozta csapadékhiányt ez pótolja, vagyis a végeredmény az, hogy kioltja egymást a két tényezõ

De kár! Pedig tök jó volt hétrõl hétre figyelni, ahogy nõ az épület
Mi lesz vele ezután?

Elnézést, ha nincs így, én a mûszeres fórumban olvastam róla:
Link Link Link Link Link

Szerintem pedig nem, dacára a nagyobb szeleknek; uis az a csepp, ami 40m magasan vízszintesen esik, az a felszín közelében sem fog függõlegesen esni, hisz akkor nemcsak a magasban, hanem lejjebb is erõs a szél, a cseppek tömegébõl adódó tehetetlenségrõl pedig szerintem nem kell beszélnem ...

Igen Q épület, 1-2 második emelet környékén tart, de már csak épült, múltidõben. Nem kapott hitelt a cég, bontják a darukat, elvonult már minden munkás. Visszatérve az elhelyezésre, a környéken a hatalmas épületek miatt nincs igazán jó hely. Szerintem amikor döntöttek mûszerkert elhelyezésérõl, az volt a szempont, hogy az épületnek annak a sarkán volt csak fix, hogy mit építenek, az összes többi részen bizonytalan volt mi lesz (most is az).

Amit belinkeltél, éppen ott épül a BME új (azt hiszem Q) épülete

Á, az más. Azzal talán az lenne a gond, hogy relatíve messze lenne. Minden adat kábelen keresztül megy a 6. emeletre. Szerintem itt is, mint mindenhol, a költségek minimalizálása volt az egyik fõ szempont.
Hogy másnak is legyen haszna a beszélgetésbõl, itt az állomás elérhetõsége: Link
Most épp nem mûködik.

Én nem a két épület közötti részre gondoltam, hanem a 2 épület + a BME Info Kar "mögötti" nagy rétre, ahol kutyát szoktak sétáltatni, meg napoznak meg ilyenek Van olyan része ami minden épülettõl legalább 200 m-re van. Teljesen sík, nagy területen alig van növényzet, nincsenek nagy mesterséges felületek, egy szóval tökéletes! Link

Szerk.: na jó, a 200 m sok egy kicsit

A suhancokról meg annyit, hogy bekamerázni mindent be lehet és szerintem a mostani mûszerkert sem sokkal védettebb a többi helynél ilyen szempontból, mert ott meg állandóan sötét van, sok a növényzet, az megy oda aki akar!

A két épület közötti részen gyakran szélcsatorna-hatás alakul ki, ez sem lenne tökéletes megoldás.
Bár a tetõnél mindenképp jobb.
De nagyon szem elõtt lenne, egy-két suhanc biztos megpróbálná megrongálni...

Ott van az óriási beépítetlen gyep, nem sokba kerülne oda áttelepíteni az állomást!!! Kellene egy kerítés, 10 ember aki 1 óra alatt átviszi a mûszereket, meg egy rendes 10 m-es oszlop a szélmérõnek, aztán ennyi! Kijönne pár tízezerbõl és 2 nap alatt meglenne az egész... Most gyakorlatilag a legrosszabb helyen van a mûszerkert, sosem értettem, hogy miért éppen odakerült.

Így van, szerencsétlen hely(zet).

Viszont az épület melletti mûszerkertben sem lenne jó a csapadékmérõ, mert nem jó a kitettség, takar az épület. Sehol sem jó.

Szerintem sem mindegy.

A szél viszont jóval erõsebb odafenn, ez akár nagy hibát is okozhat a csapadékmérésben szerintem.

Csapadékmérõ szerintem tökmindegy, hogy 1 vagy 41 m-en van elhelyezve Ha olyan magasan van egy olyan pont, amire a 45°-os szögben garantáltan nincs semmi akadály, akkor az elhelyezés jó... Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hib át követünk el...

Na igen

Na igen, a szélmérõ még jobb példa a csapadékmérõnél.
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...

Nos...öööö...igen, a mi állomásunk finoman fogalmazva nem éppen a legszabályosabban van elhelyezve. (Csapadékmérõ pl. 42 méter magasan.)

Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.

A szélmérõrõl nem is beszélve, ami hét emelet magasan van, így nem csoda, hogy mindig ott mérik a legerõsebb szeleket

Mondjuk azért budapesti létemre elég ciki, hogy megtekinteni még nem sikerült

ELTE-t ismerem néha szoktam arra menni, de azt hittem, hogy azt csak az ELTE-seké, és amolyan oktató állomás. Ott azért szép széles díszburkolat van, érdekes fekvése van. Ott a Duna, de azért jó sok aszfalt van mellette, és az Északi épület is szépen árnyékol.

Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?

Na, akkor csak összehoztuk.

Én meg tudom mondani: Tímár utca 1.

A felsoroltakon kívül még az ELTE lágymányosi állomása.

Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.

Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...

Köszi, én eddig azt hittem, hogy Kitaibel Pál utcában és a Gilice téren van csak állomás. Hány állomás van Bp-n?

A napokban többször szerepelt az indexen, hogy Újpesten megdõlt a melegrekord.
Hol van ott meteorológiai állomás?