Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Valóban nem sokan, az biztos
Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Mondjuk errõl szerintem nem sokan mondanák meg elsõre, hogy ez nem hó, hanem fagyott esõ: Link Maga a szituáció nekem is új, mert eddig még nem volt itt sem fagyott esõ lepel (vagyis F.E.L, ahogy tegnap mondtam
)

Persze, nekem is kicsit furcsa ez. Hiszen a jég azért végül is mégsem hó, fõleg ha ónos esõbõl származik. De hát így találták ki.

Én kérek elnézést, de mint tudatlannak számomra a hótakarós nap, a hótakarós napot takarta volna, tehát ha reggel összefüggõ havat lehet mérni.
Már érdemes volt idejönni.
Már érdemes volt idejönni.
Ezzel nem értek egyet.
Az OMSZ hivatalos észlelési utasítása ugyanis a hóvastagság mérésekor soha nem csak önmagában hóról tesz említést, hanem úgy van megfogalmazva, hogy "ha a talajon mérhetõ hó vagy jég található..."
Külön kell kitérnünk ez esetben az ónos, esetleg fagyott esõbõl származó jégrétegre. Eszerint, ha az ily módon keletkezõ síkjég vastagsága 0,5 cm-nél kisebb, nem minõsül a talaj havas-jegesnek, ha viszont 0,5 cm vagy annál nagyobb, akkor bizony ugyanúgy kell eljárni, mint a színtiszta hó esetében. Vagyis le kell mérni. Így tehát az 1,5 cm vastag jégtakaróval borított talaj ugyanolyannak minõsül felszínborítottság szempontjából, mint ha mondjuk 1,5 cm hó lenne rajta.
Tehát ez az OMSZ álláspontja.
Persze lehet, hogy a metnet észleléssel kapcsolatos rendelkezései mások ezzel kapcsolatban, ennek utána kéne nézni. De ha így van, akkor bizony ezek a rendelkezések nem teljesen helytállóak...
Az OMSZ hivatalos észlelési utasítása ugyanis a hóvastagság mérésekor soha nem csak önmagában hóról tesz említést, hanem úgy van megfogalmazva, hogy "ha a talajon mérhetõ hó vagy jég található..."
Külön kell kitérnünk ez esetben az ónos, esetleg fagyott esõbõl származó jégrétegre. Eszerint, ha az ily módon keletkezõ síkjég vastagsága 0,5 cm-nél kisebb, nem minõsül a talaj havas-jegesnek, ha viszont 0,5 cm vagy annál nagyobb, akkor bizony ugyanúgy kell eljárni, mint a színtiszta hó esetében. Vagyis le kell mérni. Így tehát az 1,5 cm vastag jégtakaróval borított talaj ugyanolyannak minõsül felszínborítottság szempontjából, mint ha mondjuk 1,5 cm hó lenne rajta.
Tehát ez az OMSZ álláspontja.
Persze lehet, hogy a metnet észleléssel kapcsolatos rendelkezései mások ezzel kapcsolatban, ennek utána kéne nézni. De ha így van, akkor bizony ezek a rendelkezések nem teljesen helytállóak...