Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ha az utóbbi napok európai helyzetére gondolsz, akkor valóban úgy tûnhetett, hogy egy középpont van a térképen... De az a középpont elég sekély volt a nagy területû ciklonális mezõben.
Mivel ez a ciklonrendszer születése óta már klaszikusan átélte többször a leépülõ, majd mégis ismét regeneálódó fázisát, így ilyenkor már nem mûködik a bergeni iskola által felálított elmélet klasszikus formája
Hiszen van nekünk egy orográfiánk (Alpok), van egy melegvízû beltenger (Ligur-, Földközi-) van egy magassági örvényhez kapcsolódó örvényességi mezõ, ami egyszerûen képtelen kimozdulni eredeti helyzetébõl...
De a kérdésedre válaszolva 2 okklúzió úgy lehet, hogy a magassági terképeken a ciklon közepe még az Ibériai-térségben van(alig mozdul) ugyanakkor az Alpok által megbolondított ciklonális mezõben az áramvonalak (görbületi hatás miatt) továbbra is kedvezõ feltételeket teremtenek az újabb és újabb sekély ciklonok kialakulásához... Azaz egyidejûleg jelen van egy, az éghajlati fronton képzõdött disszipálódó ciklon (az eredeti) és többször képzõdõ kis, sekély ciklonocska, ami a lee-típusú ciklogenezis miatt köszönhetik átmeneti létüket...
Na ennél bonyolultabban se tudtam volna elmagyarázni
De egyszerûbben sem...
Mivel ez a ciklonrendszer születése óta már klaszikusan átélte többször a leépülõ, majd mégis ismét regeneálódó fázisát, így ilyenkor már nem mûködik a bergeni iskola által felálított elmélet klasszikus formája

De a kérdésedre válaszolva 2 okklúzió úgy lehet, hogy a magassági terképeken a ciklon közepe még az Ibériai-térségben van(alig mozdul) ugyanakkor az Alpok által megbolondított ciklonális mezõben az áramvonalak (görbületi hatás miatt) továbbra is kedvezõ feltételeket teremtenek az újabb és újabb sekély ciklonok kialakulásához... Azaz egyidejûleg jelen van egy, az éghajlati fronton képzõdött disszipálódó ciklon (az eredeti) és többször képzõdõ kis, sekély ciklonocska, ami a lee-típusú ciklogenezis miatt köszönhetik átmeneti létüket...
Na ennél bonyolultabban se tudtam volna elmagyarázni


A nyomásanalízisek archívumában rengeteg ciklonra van példa, hogy egyazon középponthoz az eredeti okkludálódott front-kettõshöz csapódik egy elõzõ (elõtti vagy mögötti) okklúziós front és becsavarodik a középpont köré.
A több középpontú ciklonok esetében sem ritka a kettõzõdés.
A több középpontú ciklonok esetében sem ritka a kettõzõdés.
...és a több cikloncsalád központú cikolncsalád-családokról mit tudsz? 
Ha meg nem poénnak szántad, akkor nem értem.
Az még rendben, hogy akár lehet olyan is, hogy több központú ciklonnál két okklúziós front (bár ha most megpróbálom törni a fejem, akkor az ilyen sem lehet valami gyakori jószág), de hogy a többközpontú ciklon ugyanazon középpontjához tartozik a két(4) front...hát eddig ilyenre én nem figyeltem fel csak most.
Akkor még egy kérdés: ha "behullámzik", akkor hogy kerül a hidegfront mögé a "semmibõl" még egy melegfront ami késõbb okkludálódhat?

Ha meg nem poénnak szántad, akkor nem értem.

Akkor még egy kérdés: ha "behullámzik", akkor hogy kerül a hidegfront mögé a "semmibõl" még egy melegfront ami késõbb okkludálódhat?
Köszönöm! Ó, én sokkal közelebbi miatt kérdeztem
A szupercellás fiúk összefoglalójában van egy október 22-i makroszinop helyzet. Na ott a Skandináv-fsz felett van egy ilyen dög.
