Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A határeset (ami nálam jobban Sc5) már jobban hangzik, mint az Ac7.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Pontosan erre gondoltam: mindenhol azt lehet olvasni, hogy látszólagos szélességben Sc-Ac esetén 5° a határ, Ac-Cc esetén meg 1°, holott ez azért nem minden esetben van így.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet
) én továbbra is azt mondom, hogy határeset.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet

Ez hasonló. Viszonylag vastag, de a széle vékonyodik, Ac-ba megy át. Link
Nálam szigorúan a felhõelemek látszólagos szélessége dönt, ha az eset nem egyértelmû, és ha az 5°-on felül van, alacsonyszíntû és kész (a válaszom arra akart utalni), he-he!
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Azért annyi kiegészítést tennék, hogy csak a horizontális kiterjedés alapján sokszor nem lehet egyértelmûen dönteni az Sc-Ac dologban.
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód
)
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód

Jogos. Ferihegy becsapott, nem adott meg felhõzetet 9:00-kor, gondoltam, akkor mégse alacsony. Most már 1200 m-re is ad felhõalapot.