Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Megnéztem a wikipédián jelölt forrást Link
és ott még külön ki is emeli, hogy nem mezoléptékû valamilyen ciklonról van szó. Ez a lényeges mondtat maradt ki a könyvembõl, és elsõre pont ez lett volna logikus, ha a ciklon és a mezoskála definicóját összerakjuk.
"It should be noted that a mesocyclone is not just any cyclone on the mesoscale; it refers specifically to cyclones within convective storms."
Köszi, hogy ezt tisztába raktuk.
Javasolnám a kislexikonba a bekerülését.
és ott még külön ki is emeli, hogy nem mezoléptékû valamilyen ciklonról van szó. Ez a lényeges mondtat maradt ki a könyvembõl, és elsõre pont ez lett volna logikus, ha a ciklon és a mezoskála definicóját összerakjuk.
"It should be noted that a mesocyclone is not just any cyclone on the mesoscale; it refers specifically to cyclones within convective storms."
Köszi, hogy ezt tisztába raktuk.
Javasolnám a kislexikonba a bekerülését.
Az lehet, de én azért odaírtam volna. Fõleg, mivel repülés-meteorológiáról van szó. Itt fontos, hogy kis területen nagy nyomáskülönbségnek kell létrejönni, ehhez nagy szélnyírás kell, ami csak szupercellák közelében jöhet létre.(?) Ebbõl következik, hogy ne repülj bele a SC-be. Szerintem ez életbevágóan fontos a repülés-meteorológiában. (Lehet, hogy részletezi a könyv késõbb, de szerintem ide is ide lehetett volna ezt írni… 
)
)
Ha didaktikai okból nincs megemlítve, akkor a szupercellás zivataroknál meg lenne említve a mezociklon, de János kollega azt mondta nincs benne.
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Szerintem didaktikai okokból, mert a zivatarok csak 2 fejezettel késöbb következnek.
Hol érhetõ el az a cikk?
Hol érhetõ el az a cikk?
Így van, bár sajnos jónéhány ilyen könyv csak a definíciókat közli, és nem közli az abból levezethetõ dolgokat, mint pl. ez is. Bizony sajnos néha az olvasónak kell levezetni ezeket, és ez gyakran nem átlátható. (Mert miért ne lehetne nem-konvektív mezociklon? -Pedig nem lehet… )
Látod, ez a nagyon-nagyon fontos és egyáltalán nem elhanyagolható tény maradt ki a könyvbõl, ami nagyon sok félreértést fog szülni azokban az emberekben, akik ezt elolvassák. Nem is értem hogy maradhatott ki belõle...
Sziasztok!
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.
Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
Hát ez a könyv pilótáknak készült, ezért sok egyszerûsítést tartalmaz. Elsõ könyvnek nagyon jó, kezdõknek nem jó, ha belemegy a részletekben. Majd még máshol is utánaolvasok.
A mezociklonról és barátairól amúgy sem ebbõl tájékozódom, inkább ebbõl: Link (Meg Storman cikkébõl)
Erre csak azt tudom mondani, hogy gyanús a könyv. Többet hozzáfûzni nem tudok, mert nincs meg és nem is olvastam.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
A szupercellás zivatarok résznél nem említik a mezociklont. Érdekes. De lehet, hogy átsiklottam felette, bár igyekeztem odafigyelni minden szóra. Kár, hogy a könyvben nem mûködik a CTRL+F. 
És? Ezt eddig mindenki tudta. Itt a kérdés az, hogy egy mezociklon lehet e 100 km átmérõjû.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
S.V. a Repülésmeteorológiai és Veszélyjelzõ Osztály vezetõje (http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=info&pid=info_main ), W.F. korábban az OMSZ fõtanácsosa (régebbi cikkekben találtam, lehet ma is az Link ). Nem hiszem, hogy nagyon el lennének tévedve "a meteorológia világában"
A forgó (fel)áramlást és a hozzá kapcsolódó - a heves be- és feláramlás miatt fellépõ - igen alacsony légnyomást nevezik mezociklonnak-Storman 
100%-ban biztos vagyok benne, hogy a könyvben ezt elírták. Márcsak ezért is: Link
Ha valaki nem így gondolja, azért javítson ki!
Bár a wikipedia nem egy hivatalos forrás, de én 100%-ban biztos vagyok benne. Ráadásul az, hogy a szupercella-mezociklon összefüggés nincs megemlítve..., hát mitmondjak... nem akarom megsérteni a könyv íróját...
(A repülésmeteorológiához viszont nem értek, lehet ott másak az elnevezések!)
Ha valaki nem így gondolja, azért javítson ki!
Bár a wikipedia nem egy hivatalos forrás, de én 100%-ban biztos vagyok benne. Ráadásul az, hogy a szupercella-mezociklon összefüggés nincs megemlítve..., hát mitmondjak... nem akarom megsérteni a könyv íróját...
(A repülésmeteorológiához viszont nem értek, lehet ott másak az elnevezések!)
Sándor Valéra- Wantuch Ferenc: Repülésmeteorológia OMSZ 2004
108 o.
108 o.
Melyik könyvbõl idéztél?
A definíció jó, de ez nem a mezocikloné, hanem a cikloné.
Tulajdonképpen a mezociklon is ciklon (az is alacsonynyomású és van hideg és melegfrontja), de nem mezoléptékû.
A mezociklon kizárólag konvektív eredetû feláramlásokkal hozható összefüggésbe.
Most kicsit elbizonytalanodtam, hogy könyvbe ez van írva, de szerintem a könyv írója kicsit eltévedt a meteorológia világában, méghozzá nem is kicsit... vagy én vagyok eltévedve
A definíció jó, de ez nem a mezocikloné, hanem a cikloné.
Tulajdonképpen a mezociklon is ciklon (az is alacsonynyomású és van hideg és melegfrontja), de nem mezoléptékû.
A mezociklon kizárólag konvektív eredetû feláramlásokkal hozható összefüggésbe.
Most kicsit elbizonytalanodtam, hogy könyvbe ez van írva, de szerintem a könyv írója kicsit eltévedt a meteorológia világában, méghozzá nem is kicsit... vagy én vagyok eltévedve
Köszi a leírást, ha hosszú, annál jobb, okosodunk
Az a könyvem alapján okoskodtam, de ezek szerint még nem elég jól. A mezociklon és a szupercella összefüggését nem említi, itt: "Azt a mezoléptékû alacsony nyomású terültet, amely zárt ciklonális cirkulációval rendelkezik,mezociklonnak nevezzük." és még írta, hogy Mo-n mediterrán ciklonok melegfronja elött kialakuló hullámok miatt kialakulhat a Kárpát-medencében. Na ezért gondoltam, hogy talán ez is kialakulhatott.
Ja tényleg jobb a wetter3.de-s frontanalízis. Ez fogom nézni most már.
Én egyébként nem a tegnapi debreceni központú örvényre gondoltam, hanem ha jól emlékszem 1 nappal elötte, pont Bp. központjával felettünk forgott az egész.
Na mégegyszer köszi a választ.
Az a könyvem alapján okoskodtam, de ezek szerint még nem elég jól. A mezociklon és a szupercella összefüggését nem említi, itt: "Azt a mezoléptékû alacsony nyomású terültet, amely zárt ciklonális cirkulációval rendelkezik,mezociklonnak nevezzük." és még írta, hogy Mo-n mediterrán ciklonok melegfronja elött kialakuló hullámok miatt kialakulhat a Kárpát-medencében. Na ezért gondoltam, hogy talán ez is kialakulhatott.
Ja tényleg jobb a wetter3.de-s frontanalízis. Ez fogom nézni most már.
Én egyébként nem a tegnapi debreceni központú örvényre gondoltam, hanem ha jól emlékszem 1 nappal elötte, pont Bp. központjával felettünk forgott az egész.
Na mégegyszer köszi a választ.
Hogy én milyen hülyeségeket írok... "nem hivatalos mezociklon"
Azt arra értem, hogy nem szupercellás mezociklon!
Azt arra értem, hogy nem szupercellás mezociklon!
Az lenne a kérdésem, hogy az elmúlt napokban elvonuló ciklon stádiumait jól értelmezem-e, vagy tök badarság amit gondolok?
Az elején egy ciklon alsó részén a közel egyenes frontvonalat az alpok zavaró hatása miatt kialakult egy peremciklon(?), amelyet genovai(?) ciklonnak is nevezhetünk?
A met.hu képein itt talán még csak hullámciklon fejlõdési állapotban van:
Link
Utána talán már fiatal ciklon:
Link
Aztán okkludálódó ciklon:
Link
Aztán okludált ciklon:
Link
Link
Majd feltöltõdött hideg levegõvel és maradt egy frontmentes örvény itt Mo-n.
Link
Az x-edik kérdesem meg az lenne, hogy Mo-n forgó rész lehetett-e egy mezociklon?
Az elején egy ciklon alsó részén a közel egyenes frontvonalat az alpok zavaró hatása miatt kialakult egy peremciklon(?), amelyet genovai(?) ciklonnak is nevezhetünk?
A met.hu képein itt talán még csak hullámciklon fejlõdési állapotban van:
Link
Utána talán már fiatal ciklon:
Link
Aztán okkludálódó ciklon:
Link
Aztán okludált ciklon:
Link
Link
Majd feltöltõdött hideg levegõvel és maradt egy frontmentes örvény itt Mo-n.
Link
Az x-edik kérdesem meg az lenne, hogy Mo-n forgó rész lehetett-e egy mezociklon?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat