Oka nagy valószínûséggel az, hogy a GFS analizis mezõjébe északkeletre vonatkozó rácspontokba alig lepel - néhány cm kerül be, míg Pozsony környékére meg 10-15 cm (ha nem több). Németország részére is elmúlt napokban a magasabb hóborítottságú területekre számolt -20 fok alatti minimum hõmérsékleteket.
Két-három évvel ezelõtt volt egy diplomamunka (Reisz A.), amelyben látható volt, hogy hótakaró nélkül -15 fok köré lemehet ugyan a hõmérséklet, de -20 foknál hidegebb minimum kialkakulása 5-10 cm-nél nagyobb hófelszín felett van esély.
Feltehetõen ezek a globális modellekben hasonlóan van parametrizálva. Ahol vastag a hótakaró, ott tud kialakulni keményebb hideg - lévén vastagabb hótakaró jobban szigetel és kevésbé engedi át a föld hõjét és erõsebb a kisugárzás felette.
Az ok, hogy északkeletre a GFS-be miért nem kerül be több, többek között azért is lehet, mert nincs olyan magyarországi mérõállomás, amelynek vastagabb hóborítottsgái adata bekerülne az analizis mezõbe - ugyanis nem minden állomás mérési adata kerül ki külföldi forgalomba. Éppen ezért nem a modell hibája, ha oda nem ad -13, -14 foknál hidegebbet - legalábbis nem feltétlenül. Ez a pozsonyi eset is mutatja, hogy ha megfelelõ analizis adathoz jutna a modell, akkor biz valszeg -20 fok közelébe is adhatna hõmérsékletet.