Településneveket nem érdemes mondani ez esetben. Az ország dombsági, középhegységi területein gyakorlatilag minden település környékén van olyan hely, ami fagyzugként funkcionál. Medencék, völgyek, töbrök "alsó" részei. Ha lenne egy nagyon sûrû állomáshálózat, asszem lenne néhány megdöbbentõ mérési adat.

Ami jót tesz a fagyzugnak:

- kettõs "szintesés". Hegyek-medencedombságok tetõszintje-völgytalp.
- Ny-K-i irányú völgyek. Ezen völgyek déli oldalát (északi kitettség) télen az alacsony napállás miatt szinte csak reggel és este éri a közvetlen napsugárzás (ideális esetben még akkor sem). Szóval a déli völgyoldal és a völgytalp találkozása lehet az egyik legextrémebb fagyzug.
- a meredek oldalú, mély töbrök. Sokan a bükki töbröket emlegetik általában ilyen szempontból, ami igaz is, de a legdurvábban fagyzugos töbrök szerintem az Aggteleki-karszton vannak. Hogy miért mondom ezt? Az átlagos töbörmélység az AK-n 7 méter, a Bükkben 4.4 m; a legmélyebb "aggteleki" töbrök 30-35 méter mélyek, a Bükkben viszont "csak" 20-25 méter az abszolút mélység.
- különleges mikroklímájú szurdokok, szakadékok. Nehezen hinném el bárkinek, hogy hazánkban még június elején is lehet havat találni, ha nem a saját szememmel látom. Pár évvel ezelõtt volt szerencsém ellátogatni a Medves-hg. Szilvás-kõ nevû csúcsára, ahol az alábányászás hatására mély hasadékrendszer keletkezett a hegytetõn. Május 20. körül 2 m2-nyi firnszerû havat találtam az egyik szurdokág alján. Rövidgatyában, pólóban voltam, de a lehelletem még a déli órákban is látszott, kb. 10 fok lehetett a Tmax napfényes idõbennevet 1 héttel késõbb éppen ott voltunk terepgyakorlaton a csoporttársaimmal, egybõl sztár lett belõlem amikor megnyertem a sok fogadást, hogy "ma még havat is fogtok látni" hideg Kár, hogy a 90 %-át elhógolyóztuk, mert akkor biztosan kitartott volna júniusig. Tudomásom szerint hasonló hely az Upponyi-hegységi Damasa-szurdok is.