A tegnapi nap során kisebb túrát tettem a környezõ hegyekbe a Karancs mentén kb. 12 óra környékén.
Elõzmények:
A délelõtti órák során hûvös idõ volt, átmeneti hõmérséklet emelkedésekkel, 10 óra fele 19 fokig emelkedõ hõmérséklet után egy zivatar újból 15-16 fokig csökkentette a hõmérsékletet. Ezt követõen átmeneti futó záporok jellemezték az idõjárást. Borult illetve erõsen felhõs volt az égbolt, kb. 500 méteres magasság után felhõkbe voltak a hegyek.
Útnak indultam hát az elsõ kép kb. 250 méteren készült, háttérben a Karancs vonulata felhõkben.
Link
Ezt követõen utam egy átmeneti erdõs szakaszon keresztül vezetett egyre magasabbra, majd egy magasabban fekvõ völgybe jutottam, az úgynevezett Bobonyírba, kb 300-350 méteres magasságban van.
Link
A völgy rendkívül elszigetelt, dél felõl egy magasabb hegy is védi, így szinte az egész völgyet fenyvesek veszik körül.
Link
Eközben egy erõsebb zápor kapott el, szerencsésen a völgyben találtam több vadászok által használt kilátót. A zápor közben nézelõdtem, szerencsésen pár rókát is és egyéb állatot is lehetett látni.
A kép még mindig a völgyben van, az egyik ilyen magasabb kilátóról jól látható a felhõkben lévõ hegyek.
Link
Ezt követõen egy igen meredek úton haladtam tovább sûrû fenyvesek között, tiszta szikla és kõ volt még az út is. A korábbi heves esõzések rendesen lemosták a sarat. De ezelõtt még a völgy végén közvetlenül a hegyek alatt megálltam a legszebb szegletében a völgynek, itt készült a képek. Valamivel magasabban volt már ez a rész, kb. 350-400 méteren. Innen visszatekitve pedig jól látható a Dobroda mentén fekvõ hegyek a messziségben.
Link
Link
Ezt követõen egy erõsen délies fekvésû hegyoldalon haladtam tovább, ahol a borókák mellett pár tölgyes is elõbukkant a kedvezõ idõjárási feltételek miatt. Eközben már alig 100 méterre a ködfelhõ határa. Magasság kb: 400-450 m.
Link
Nemsokára már átléptem az 500 méteres magassághatárt, itt szemmel látható változáson ment át a növényzet, és valamivel északibb hegyoldal miatt is, hamar bükkösök és foltokban újból fenyvesek vették át a szerepet. Gyorsan haladtam fölfelé, eközben már 500 és 600 méter között megláttam a fák között elhúzódó ködfelhõ határát. Gyönyörû látvány volt.
Link
Még tovább haladtam, lassan már 600 méter felé jártam a ködfelhõben.
Link
Sajnos nem tudtam továbbhaladni és kiérni az innét még 3/4 órányi gyalogosan folyamatos felfelé vezetõ úton a csúcsra, ugyanis nyugat felõl erõsen borulni kezdett, és lassan dörgéseket is hallottam, cseperegni kezdett, így gyorsan minnél hamarabb haza kellett érnem, vagy legalábbis az alsóbb völgyekben lévõ kilátókig.
Azonban visszafelé sem fogadott rossz látvány, bár sietõs volt az utam, a zivatar végül kelet felé vonult tovább, így megúsztam szárazon.
Link
Link
Az utolsó kép Karacslapujtõ határából készült, látszólag a ködfelhõ még nem hátrált a hegyekbõl.
Link
Érdemes volt kimenni, nemcsak a különleges idõjárási események miatt is, a ködfelhõ miatt, vagy, hogy a Karancs környezetében található a legtöbb konvektív esõzés Nógrád megyében, valamint ez Nógrád megye leghidegebb része, hanem a csend, a nyugalom,az érintetlen táj és az erdõ miatt is. Mindenkinek ajánlom egyszer fel kell fedeznie ezt a tájat.