Az ESTOFEX ránk vonatkozó része (megjegyzem, olyan komoly a helyzet, hogy a mai prognózitst ketten készítették, és az elején külön bekezdésben figyelmeztetnek):

DK- és K-Ausztria, Ny- és Közép-Magyarország, ÉK-Horvátország, Csehország, Szlovákia

Az elõrejelzést jelentõsen bonyolítja a felszíni nyomás alakulásának bizonytalansága és annak hatása a szélnyírás végsõ erõsségére. Az elmúlt 24 órában modellszimulációk arra utaltak, hogy legalábbis K-Ausztria térségéig meleg légtömegek advekciója alakul ki. Ebben az esetben K-DK-Ausztriában valamint onnan tovább K felé erõs instabilitás alakulhat ki a reggeli/déli órákban. A front határvonala elõtt - mely a délutáni órákban mint HF DK felé mozog majd - egymást átfedve jelen van mind az 1000 J/kg feletti labilitás, a 25-30 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás és a 10 m/s feletti alacsony szintû szélnyírás.

Zivatarok kialakulása több hullámban lehetséges. A késõ délelõtti ill. a délutáni órákban egy kiugró örvényességi impulzus halad át az elõrejelzési területen DNy felõl, amely a zivatarok elsõ hullámát okozhatja. Ezen zivatarokban már nagyméretû jég is kialakulhat. 5 cm alatti jég kialakulása lehetséges D-DK-K-Ausztriában, Ny-Magyarországon és vélhetõen DNy-Szlovákiaban. Ehhez járul az alacsony szintû szélnyírás és a 0-1 km-es SRH növekedése a nap folyamán, amely a figyelemre méltó alacsony szintû CAPE-pel kombinálva tornádókat, akár erõs tornádókat is okozhat. Ausztria erõsen tagolt topográfiája kettõs hatást gyakorolhat - egyrészt gátolhatja a zivatarok szervezõdését, másrészt lokálisan csökkentheti a szélnyírást; ezt nem lehet elõrejelezni, de a hegyektõl K-re esõ területeken hosszú életû szupercellák kialakulásának veszély fennáll.

A második hullámban még több zivatar alakul majd ki az esti és éjszakai órákban, amikor az erõs magassági teknõ (hidegcsepp) közelebb húzódik az elõrejelzési területhez. Erõs magassági divergencia (szétáramlás), nagyon erõs 0-2 km-es konvergencia (összeáramlás) és erõsödõ, Ny-Magyarországon át É felé mozgó felszíni nyomáscsökkenés teremt ítéletidõ kialakulásához kedvezõ feltételeket. A legfigyelemreméltóbb az, hogy a nagyon magas 0-3 km-es SRH (a GFS szerint) a felszíni rendszer ÉNy-i szárnyán alakul ki (600m2/s2 értékig) Ny-Magyarországon és K-Ausztrián át. Emiatt tornádók, akár erõs tornádók kialakulásának veszélye fennáll. Erõs jégverés és súlyos széllökések kialakulása szintén lehetséges. Másrészrõl, a zivatarkomplexum csupán igen lassan halad É-ÉK felé, így a veszélyek forrásához gyorsan társul a villámáradások lehetõsége is. A beágyazott és várhatóan emelt konvekcióból kialakuló zivatarok a felszíni fronttól É-ra helyenként nagy csapadékmennyiséget okozhatnak. A zivatarok D-Ausztriában várhatóan az éjszakába nyúlóan is aktívak lesznek, mivel egy újabb zivatar-csoport halad majd ÉK felé; az alacsony labilitás okán azonban ezek már csak erõs esõk által veszélyeztetik az elõrejelzési területet.

Összességében, a numerikus modellek komoly problémákkal küzdenek a számtalan MKR pontos pályájának elõrejelzésében (pl. a konvektív visszacsatolás problematikájának okán)