A Szaharában sohasem volt esõerdõ, vagyis egyenlítõi éghajlat. Az ellenben tudomásom szerint elõfordult az elmúlt földtörténeti korokban, hogy a féléves esõk öve (a szavanna öv) dél felõl elfoglalta a sivatag egy részét.
A jégkorszak idején pedig a mediterrán klímának volt nagyobb területe északon.
Érdekesség, hogy a paleontológusok véleménye szerint az emberi faj bölcsõje az egyenlítõi Afrikában ringott, onnan rajzottunk szét Eurázsia, illetve Óceánia felé, majd késõbb Amerikába. De a vándorlás csak akkor volt lehetséges, mikor a Szaharában nedves éghajlat uralkodott. A sivár, életellenes sivatagi tájakat az õsember nem tudta átszelni. Két hullámban zajlott a migráció: az elsõ nedvesebb korszakban a homo erectus vándorolt ki. Az õ közvetlen leszármazottja, pl., a neandervölgyi ember.
Az elsõ elvándorlási hullám után Észak-Afrika százezer évekre újra elsivatagosodott, a hominidák az egyenlítõ térségében rekedtek. Majd következett a második nedves korszak, a homo sapiens vándorlásának kezdete. Ez pontosan ugyanazon a nyomvonalon járta végig kontinenseket, mint jóval korábban az erectus. Szintén a paleontológusok állítják, hogy a neandervölgyi õslakosság, és a bevándorló homo sapiens Európában találkozott. Érdekes egy találka lehetett. Volt olyan vélemény, hogy a sapiens kiirtotta a neandervölgyit. Most inkább az az álláspont, hogy összekeveredtek egymással. Egyik-másik embertársunk arcvonásait elnézve, hihetõnek tarthatjuk ezt az állítást. laza