Inkább úgy fogalmaznék, hogy szignifikáns jégméretre a legnagyobb eséllyel délutánig a Dunántúl térsége, majd késõ délután este már a középsõ országrész is esélyes. Mivel azonban az egész országrészre vonatkozóan legalább 1-es paraméter van ezért a rendszerhez kapcsolódóan bárhol meglehet a szignifikáns jégméret.
Középszinten a szárazadiabatikushoz közeli hõmérsékleti gradiens (7-7,2 °C/km - fõleg az ország déli és középsõ részén) jó feltétleket biztosit a szélnyirás és labilitás mellett a komolyabb jégnek.
Leginkább a legnagyobb jégméretnek a mostani modellek alapján azt mondanám hogy a Dunántúl déli, középsõ, keleti részén a Duna-Tisza köze térségében van, ahogy halad elõre a rendszer és érkezik a nedvesség is. Valamikor a kora esti órákra az ország középsõ része fölé teremtõdik meg a leginkább a helyzet, ahogy északnyugat felõl szivárog a magasban már a hideg, de délnyugatról még meleg légtömeg érkezik. Igy van, hogy a 15Z-kor még 6,9-7 fokos a 700-as és 400-as szintek közötti hõmérsékleti gradiens az ország középsõ része felett, mig 18Z-re már 7,2 fok.
Ekkora már a nedvesség is megérkezik nyugatfelõl.
Holnap reggel lehet leginkább látni, hogy fog alakuli a dolog. Viszont az már most látszik a modellekben, hogy az ország jó részén olyan meteorológiai körülmények alakulnak ki, hogy néhol a heves zivatart lokálisan szignifikáns (2-4 cm) jégméret kisérheti.