Ha az illetékes szakmák megfelelõ szinvonalon mûködnének, a tavaly május 2-ai fagy súlyos káreseményei vagy nem következhettek volna be, vagy az állomásoknak nem ott kellene lenniük, ahol vannak!
Ha azokon a pontokon, ahol a meteorológiai mérések történnek, csak olyan mértékû fagy volt, mint amirõl a mért adatok tanúskodnak, elhanyagolható, vagy semmilyen károknak nem kellett volna lenniük!
Lásd: Szolnok +2, Nyíregyháza -1, Debrecen +1, Miskolc 0, stb, úgy, hogy a legjobban sújtott területektõl nagyon távol, Paks -3, Kakucs -4, Felcsút -3, Pápa -2, stb!
Elõtte nap úgy volt -1 fok Nagykanizsán, azaz Szolnoknál Debrecennél és Miskolcnál hidegebb, Nyíregyházával azonos, hogy Zala megyében a legmélyebb fagyzugok alján sem volt legmninimálisabb fagykár sem!
Hány fokot feltételez a keleti-északkeleti országrészben akkor az ültetvényekben esett 95-100%-os fagykár ? ! ?
A dolgot két oldalról lehet megközeliteni!
A gyümölcstermesztési szakma szempontjából: ha kiterjedt területeken léteznek a mérõállomások által mért hõmérsékletek, az ültetvények miért nem oda települtek?!
Ha oda települtek volna, nem keletkeztek volna károk, mint ahogy ezt a zalai példa bizonyitja!
Klimatológiai szempontból: ha ilyen realtive enyhe hõmérsékletek csupán esetlegesen speciális helyekre telepitett állomásokon léteztek, hogyan képviselhetik hõmérsékleteiekkel azokat a kiterjedt területeket, ahol a károk keletkeztek!?
Reprezentativ helyen van-e az a zalai állomás, ahol fagyot mérnek olyankor, amikor egy egész megyében fagykárnak még csak az árnyéka sincs a legeslegkedvezõtlenebb fekvésekben sem!

Aki ezt az okfejtést nem érti meg, annak a tudományok közelében semmi helye, mert valószinüleg azt sem tudja összerakni, hogy kétszer kettõ az négy!