Én most már csak arra lennék kíváncsi, hogy szerinted mi lenne a helyes megoldás az állomások telepítésénél??? Az alább leírtakból az derült ki számomra, hogy ha minden 10 négyzetméterre raknánk le egy-egy hõmérõházat az országban, még az is kevés lenne, mert már ilyen kis területen belül is lehet 1-2 fokos eltérés, azonos domborzat mellett. Könnyen belátható, hogy mondjuk az Északi-khg. területén igen nagy területi arányt tesznek ki a fagyzugos részek. Ha a völgybe rakjuk a mérõt túl hideget, ha a dombtetõre rakjuk akkor meg túl meleget mér. Domboldalra nem rakhatjuk, mert egyrészt nem sík, másrészt meg ott van a kitettség. Jó, akkor vegyük a két szélsõ átlagát és eszerint határozzuk meg az elõrejelzéseket, a hosszútávú adatokból számított átlagokat, mondjuk a tenyészidõszakra nézve. Ez nem is rossz, hiszen így egy nagy területre kapunk egy viszonylag állandó középértéket, ami sem az egyik, sem a másik szélsõértéktõl nem tér el. No de hol érdekli ez Józsi bácsit, amikor a fagyzugban ugyanúgy lefagy a terménye? Vagy a dombtetõn kiszáradnak vagy éppen szétégeti a nap a növényeit. Nem jó ez sehogy. Nagyon hosszútávon meg tök mindegy, hogy hol van az állomás, az éghajlatváltozás a fagyzugban és a dombtetõn is érezteti hatását. Mit nem adnék egy 100 állomásos hálózatért a Heves-Borsodi-dombságban, hihíííjjjj! hideg Melegrekordot mérnék a déli kitettségû domboldalon, meg hidegrekordot a Ny-K-i irányú völgy déli oldalának tövében és mindezt egy napon laza Holnap feladom a lottót.