Megpróbálok elemezni kicsit nevet

Budapesti felszállás adatai:
CAPE using virtual temperature: 413.59
Convective Inhibition: -62.43
Bulk Richardson Number using CAPV: 21.27
Precipitable water [mm] for entire sounding: 30.76

A bécsi felszállás esetében több szinten is gyenge inverzió van jelen. A zágrábi felszállás esetében is van egy erõsebb inverzió valahol 750 hPa, körül. Az ottani adatok:
CAPE using virtual temperature: 154.63
Convective Inhibition: -24.19
Bulk Richardson Number: 2.72
Precipitable water [mm] for entire sounding: 32.75

Labilitási analizis:
Link

A kora délutáni adatok alapján látható, hogy a labilitás viszonylag gyenge, de a budapesti felszállásnál a BRN szám már arról tanúskodik, hogy jelen körülmények között kiépülõ cellák már jó eséllyel szupercellásak lehetnek.

A modellek alapján a következõ szûrhetõ le.
A késõ délutáni órákra egy 200-1000 J/kg-os CAPE realizálódhat egy kb 50-100 J/kg-os negativ CIN-nel.
Link
Még a késõ esti órákban is a MUCAPE értéke a Dunántúl egy részén 200-700 J/kgos értéket vehet fel.
Link
A szélnyirás kezdetben még jó lesz, ugyanis a mostani alacsony CAPE értékekhez a 15-20 m/s közötti érték még megfelelõ lehet. Késõbbiekben ahogy növekszik a szélnyirás és csökken azért a labilitás kisebb eséllyel képzõdhet már szupercella. A kora hajnali órákra szinte már 20-25 m/s-os szélnyirás várható, amely valszeg már eltépné a fejlõdõ gomolyok tetejét és kisebb eséllyel épülhetnek ki zivatarok.
A legoptimálisabb idõszak a szupercellák képzõdésének a kora esti órák valószniûek, ugyanis ekkor viszonylag optimális lesz a kapcsolat a labilitás és szélnyirás között... a nedvesség is adott lenne, ráadásul a 100-200 m2/s2-es heliclitás is jó esélyt mutat erre. Helyileg a legkedvezõbb feltételek hozzávetõleg a Szombathely-Pápa-Budapest vonalon lennének meg - saját vélemény - és annak körzetében, vagyis a Dunntúl nyugati, középsõ fele és fõváros térsége. Jég - szupercellán kivül - a zivatarcellákhoz kapcsolódhat ugyan de minimális esélye van szignifikáns jégméretnek, ugyanis igen nedves lesz a légkör és a CAPE is elég vékonyka, a közép-troposzférikus hõmérsékleti gradiens is igen alacsony (majdnem 6 °C körüli, vagy közel nedves adiabatikus).
Ami mellett még szót kell tenni,... vagyis meg kell emliteni, hogy magas lesz a kihullható vizmennyiség, a GFS alapján 35-40 mm körüli a Dunántúlon.
Link
Link

Szóval a fentebb emlitett körzetben mutatja a modell a potenciális esélyt esetleg szupercella képzpõdésére - valószinûleg a front mentén, hacsak nem mondtam most hülyeséget nevet - és kb 18 és 21 óra között (ezt az idõszakot mutatja optimlisnak mind az SCP, STP, és legfõbbképpen a BRN... az EHI alapján a szupercella képzõdése marginális lehet, értéke kb 0,5 és 1 körül mozog). Amelyet persze 90 km/h feletti szélroham, nagy mennyiségû csapadék és esetleg 2-3 cm körüli jég kisérhet.