Bizony, nem szokványos tél volt, született is már róla elemzés: Link

Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)

A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)

Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.

Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link