Külföldi időjárási események
Ez nem így van most amit írtál. A jégtakarónak nemhogy a nyári de a téli idõjárásra sincs hatással hazánkra. Mivel a cirkuláció nyugati, vagy helyi többnyire, így az északi hatások nyáron nincsenek ha vannak akkor többnyire antciklonális hatást okoznak. Semmi esetre sem mászik fel az öv. 7-8% meg nem csökken max a klímakutatok agyában, hisz az is egy változó. Mint mondtam gondolt át még jó néhányszor a dolgot. Egyik évben kisebb másikban nagyobb a kiterjedés nincs szignifikáns 7-8 %-os csökkenés. Ráadásul a maximális pontját március közepén-végén éri el amikor többnyire állandó a jégkiterjedés, és onnan indul a dolog. Ha az áramlás nyugati lásd tavaly akkor a jég jobban megmarad ezáltal nem lehet hatással ránk. Ha meridionális lásd 2007-e évet akkor bizony jobban olvad de az sincs hatással ránk mivel a cirkuláció ez esetben alapvetõen észak afrikai passzát és az azori maximum, tehát megint nincs hatással ránk.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.
Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.
Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.