Meteorológiai esélylatolgatások
Nekem annyiból nem stimmel a helyzet, hogy amíg erõs az azori AC, addig a Skandináviában beakadó ciklonrendszer nem tudja délebbre szorítani a nyugat felõl érkezõ ciklonokat. Két dolog jöhet össze:
Összeolvadnak velük, és egy állandóan fennmaradó ciklon lesz ott. Ebben az esetben mi érdekes helyzetbe kerülhetünk, a ciklon déli és az AC keleti oldalán erõsen divergens áramlási rendszerek jönnének létre a magasban, ami nyáron melegágya az északnyugati zivatarrendszereknek. (Hogy mit ne mondjak, a pár órája rajtunk áthaladt záporsáv is erre emlékeztet: gondolom, október közepén egy zivatarrendszer helyett csak ennyire futotta.) Ezt a helyzetet elég valószínûtlennek tartom, ilyen legfeljebb nyáron szokott létrejönni, általában akkor sem tartósan, a téli félévben pedig alig találkozni ilyennel.
Ugyanis - és most jön a másik lehetõség - ilyenkor a hideg levegõ délebbre jut, a skandi ciklon hidegfrontja az AC keleti oldalán leszalad a Mediterráneumig, és máris kész a mediciklon. Ha nézem a GFS-t, ennek jelét látom már 120 óránál: Link . Itt a színezés az ENS-tagok szórása. A Szardínia fölötti sárga foltot kell nézni. Két nappal késõbbre ( Link ) az a nagy vörös nyelv lesz belõle. Ez tipikusan a mediciklon kialakulási esélyének az idõbeli növekedését jelzi. Ha megnézzük hozzá a bélyeget: Link , a legtöbb tagon ott a mediciklon. A kivételek azonban szintén erõs alacsony nyomást jeleznek, de az északi ciklonrendszer (valószínûsíthetõ) frontjához kapcsolódóan. Ez más idõjárást jelentene nálunk, mint a mediciklon, de a makrokép további alakulását tekintve majdnem ugyanaz a hatása ennek is.
Ami miatt mégis lehetetlen elõrejelezni a további utat, az az, hogy ugyanezen a bélyegen a tagok (kicsit több, mint) felén erõs izlandi ciklon van, (majdnem) felén pedig jellegtelen nyomási kép Izland körül. 216 órára pedig a 168 óránál még stabil azori AC sorsa válik teljesen kérdõjelessé a sokfelé elinduló verziók miatt.
Tehát ha csak a GFS-t nézem, akkor azt mondanám, hogy a mediciklon már akár 5-e körül összejöhet. Ez egybevágna egy korábbi észrevételemmel, miszerint az utóbbi hónapokban a zonális periódusok csak epizódszerûek, kb. 4-5 napnál hosszabb zonális idõszakra az utóbbi hónapokban nem (de talán 1-2 évben sem) emlékszem. Most a viharciklonok elõtt már kialakult egy zonális irányítás, ami az évszakhoz képest meglehetõsen északon jött létre, így nálunk érdekes módon nyárias meleg idõjárás tudott kialakulni a száraz, meleg, déli AC alatt.
Még egy érdekesség. Ugye köztudott, hogy a ciklonok modellezése nehezebb, mivel, mint dinamikai rendszer, tulajdonságaiból adódóan a hibák jobban terjednek benne. Ezért egy szórástérképen a (vonuló) ciklonok helyén (útjában) jelennek meg a nagy szórású foltok. Ez esetben azonban úgy látom, hogy 144 óránál a kialakuló azori AC északi és északkeleti oldalán az AC-hoz kapcsolódóan jelenik meg a nagy szórású folt. Ez két dolgot jelenthet. Egyrészt ilyenkor már ritkán jelenik meg az azori AC, inkább délebbre szokott húzódni, ezért, mint szokatlan jelenség, nehezen "modellezõdik", a modell mindenképpen bele akarja nyomni a polárfrontot, ami zavart kelt, és az északi oldalán nagy bizonytalanság jelenik meg. Másrészt az is lehet, hogy a kifejlõdõ AC a kezdõdõ meridionális váltás miatt blocking AC-vá alakulva észak felé húzódna, miközben a nyugat felõl vonuló ciklonok dél felé kanyarodnának az AC keleti oldalán. Ez is egy nagyon nehezen modellezhetõ makrohelyzet, itt azonban a ciklonok vonulási útja adja a fõ bizonytalanságot.
Összességében tehát a következõt lehet elmondani:
Ha visszaolvasom ezt a hsz-t a tiéddel együtt, akkor arra jutok, hogy a végkövetkeztetésünk nagyjából azonos, de néhány közbülsõ részlet eltér. Másrészt szerintem a helyzet sokkal bizonytalanabb, aminek az oka az erõs AC kiépülése. Véleményem szerint a 120 óra utáni események letisztázódása csak azután fog megtörténni, ha egyértelmûvé válik, hogy mi lesz az AC északi oldalán. A jelenlegi modellfutások most azt valószínûsítik, hogy 5-ére meridionális áramlás mellett már mediciklon is kialakulhat, de ez az elõbb említettek miatt válik bizonytalanná (vagyis ez az az eset, amikor az összes modellfutás képes lehet kivenni a már egyértelmûnek tûnõ medit is).
A nyomásfáklyákat elnézve egyébként akár még tartósabb zonalitás is kialakulhat, ha netán elfelejtene elhalálozni az azori AC, illetve fennmaradna az izlandi ciklon (erre most van esély a fáklyák szerint). Azonban a Kárpát-medencében 10-e körülre erõs AC-dominancia lehetne. Ezen AC-s idõszak után, kb. 12-étõl pár tag újra erõs alacsony nyomást ad. Ha nem zökkenünk ki a hónapok (1-2 év?) óta tartó tendenciából, akkor ez a kevés tag a hihetõbb, ugyanis a további AC-dominancia már tartósabb zonalitást kívánna északon. Persze ez sem esélytelen, hisz meg tudott jelenni az elmúlt napokban is. Minderrõl szerintem legkorábban holnapután fognak tudni dönteni a modellek.
Összeolvadnak velük, és egy állandóan fennmaradó ciklon lesz ott. Ebben az esetben mi érdekes helyzetbe kerülhetünk, a ciklon déli és az AC keleti oldalán erõsen divergens áramlási rendszerek jönnének létre a magasban, ami nyáron melegágya az északnyugati zivatarrendszereknek. (Hogy mit ne mondjak, a pár órája rajtunk áthaladt záporsáv is erre emlékeztet: gondolom, október közepén egy zivatarrendszer helyett csak ennyire futotta.) Ezt a helyzetet elég valószínûtlennek tartom, ilyen legfeljebb nyáron szokott létrejönni, általában akkor sem tartósan, a téli félévben pedig alig találkozni ilyennel.
Ugyanis - és most jön a másik lehetõség - ilyenkor a hideg levegõ délebbre jut, a skandi ciklon hidegfrontja az AC keleti oldalán leszalad a Mediterráneumig, és máris kész a mediciklon. Ha nézem a GFS-t, ennek jelét látom már 120 óránál: Link . Itt a színezés az ENS-tagok szórása. A Szardínia fölötti sárga foltot kell nézni. Két nappal késõbbre ( Link ) az a nagy vörös nyelv lesz belõle. Ez tipikusan a mediciklon kialakulási esélyének az idõbeli növekedését jelzi. Ha megnézzük hozzá a bélyeget: Link , a legtöbb tagon ott a mediciklon. A kivételek azonban szintén erõs alacsony nyomást jeleznek, de az északi ciklonrendszer (valószínûsíthetõ) frontjához kapcsolódóan. Ez más idõjárást jelentene nálunk, mint a mediciklon, de a makrokép további alakulását tekintve majdnem ugyanaz a hatása ennek is.
Ami miatt mégis lehetetlen elõrejelezni a további utat, az az, hogy ugyanezen a bélyegen a tagok (kicsit több, mint) felén erõs izlandi ciklon van, (majdnem) felén pedig jellegtelen nyomási kép Izland körül. 216 órára pedig a 168 óránál még stabil azori AC sorsa válik teljesen kérdõjelessé a sokfelé elinduló verziók miatt.
Tehát ha csak a GFS-t nézem, akkor azt mondanám, hogy a mediciklon már akár 5-e körül összejöhet. Ez egybevágna egy korábbi észrevételemmel, miszerint az utóbbi hónapokban a zonális periódusok csak epizódszerûek, kb. 4-5 napnál hosszabb zonális idõszakra az utóbbi hónapokban nem (de talán 1-2 évben sem) emlékszem. Most a viharciklonok elõtt már kialakult egy zonális irányítás, ami az évszakhoz képest meglehetõsen északon jött létre, így nálunk érdekes módon nyárias meleg idõjárás tudott kialakulni a száraz, meleg, déli AC alatt.
Még egy érdekesség. Ugye köztudott, hogy a ciklonok modellezése nehezebb, mivel, mint dinamikai rendszer, tulajdonságaiból adódóan a hibák jobban terjednek benne. Ezért egy szórástérképen a (vonuló) ciklonok helyén (útjában) jelennek meg a nagy szórású foltok. Ez esetben azonban úgy látom, hogy 144 óránál a kialakuló azori AC északi és északkeleti oldalán az AC-hoz kapcsolódóan jelenik meg a nagy szórású folt. Ez két dolgot jelenthet. Egyrészt ilyenkor már ritkán jelenik meg az azori AC, inkább délebbre szokott húzódni, ezért, mint szokatlan jelenség, nehezen "modellezõdik", a modell mindenképpen bele akarja nyomni a polárfrontot, ami zavart kelt, és az északi oldalán nagy bizonytalanság jelenik meg. Másrészt az is lehet, hogy a kifejlõdõ AC a kezdõdõ meridionális váltás miatt blocking AC-vá alakulva észak felé húzódna, miközben a nyugat felõl vonuló ciklonok dél felé kanyarodnának az AC keleti oldalán. Ez is egy nagyon nehezen modellezhetõ makrohelyzet, itt azonban a ciklonok vonulási útja adja a fõ bizonytalanságot.
Összességében tehát a következõt lehet elmondani:
Ha visszaolvasom ezt a hsz-t a tiéddel együtt, akkor arra jutok, hogy a végkövetkeztetésünk nagyjából azonos, de néhány közbülsõ részlet eltér. Másrészt szerintem a helyzet sokkal bizonytalanabb, aminek az oka az erõs AC kiépülése. Véleményem szerint a 120 óra utáni események letisztázódása csak azután fog megtörténni, ha egyértelmûvé válik, hogy mi lesz az AC északi oldalán. A jelenlegi modellfutások most azt valószínûsítik, hogy 5-ére meridionális áramlás mellett már mediciklon is kialakulhat, de ez az elõbb említettek miatt válik bizonytalanná (vagyis ez az az eset, amikor az összes modellfutás képes lehet kivenni a már egyértelmûnek tûnõ medit is).
A nyomásfáklyákat elnézve egyébként akár még tartósabb zonalitás is kialakulhat, ha netán elfelejtene elhalálozni az azori AC, illetve fennmaradna az izlandi ciklon (erre most van esély a fáklyák szerint). Azonban a Kárpát-medencében 10-e körülre erõs AC-dominancia lehetne. Ezen AC-s idõszak után, kb. 12-étõl pár tag újra erõs alacsony nyomást ad. Ha nem zökkenünk ki a hónapok (1-2 év?) óta tartó tendenciából, akkor ez a kevés tag a hihetõbb, ugyanis a további AC-dominancia már tartósabb zonalitást kívánna északon. Persze ez sem esélytelen, hisz meg tudott jelenni az elmúlt napokban is. Minderrõl szerintem legkorábban holnapután fognak tudni dönteni a modellek.